Search

A világról való tudás elsajátítása, a tudományos ismeretek tanulása régóta foglalkoztatja a kutatókat. Ahogyan a „tudomány” kifejezés egyszerre jelenti a tudományos tudást és a megszerzéséhez vezető módszereket, eljárásokat, úgy a gyerekek tudományos ismereteinek fejlődését vizsgáló kutatásokban is kétféle irány különíthető el. Egy részük a „termékre”, az egyénnek a tudományos fogalmakkal kapcsolatos tudására, azaz a területspecifikus ismeretekre fókuszál, más részük azokra a folyamatokra, tevékenységekre, területáltalános stratégiákra, amelyek elősegítik ennek az ismeretrendszernek a formálódását (Zimmermann, 2005). A területspecifikus megközelítés a fogalmi fejlődésre és a fogalmi váltásra vonatkozó kutatásokat, míg a másik irányzat a területáltalános gondolkodási készségek szerepének feltárását foglalja magában. A tanulmány e két kutatási terület legfontosabb eredményeinek bemutatása mellett rámutat a kapcsolódási pontokra, és megfogalmaz néhány fontos következtetést az oktatási gyakorlat számára.

Learning supported by mobile technology is extremely popular today because these technologies can support learning in different contexts. Mobile phones, e-book readers, MP3 and portable media players, tablets, laptops, smartphones, and GPS receivers can be considered mobile technology. As it can be seen from this list, they are different IT devices that can be held in the hand. Since they are portable devices, they enable learning regardless of time and place. The learning and teaching processes realized with mobile technology are called mobile learning (m-learning). Not only the device but also the student and learning are mobile. In the 2000s, research was published in the international literature in which mobile technologies supported learning by supplementing inquiry-based learning (IBL). Mobile technology-supported inquiry-based learning (mIBL) offers potential opportunities to support different levels of inquiry and generate new types of research; it helps to arouse and maintain students’ curiosity and motivation; it connects formal school and informal natural science learning related to everyday life. Although the research results so far show that mobile technology provides adequate support for IBL learning processes, practical strategies, recommendations, and guidelines are needed for further development and appropriate educational application. This study reviews the characteristics and practical applications of mobile learning through mobile technologies, emphasizing the support of inquiry-based learning.

Kutatásukban egy olyan iskolai természettudományos programról kérdeztük meg a részt vevő tanárok és diákok véleményét, amely iskolai keretek között, de tanórán kívül zajlott, és a tanulási szituációban különböző életkorú tanulók vettek részt: az alsó tagozatos diákok tutoráltakként, a felsős diákok pedig tutorként. A Testvérosztályok kísérletezős délutánjai című program 12 alkalommal valósult meg a tanév során az iskolában, bevonva az összes alsó tagozatos osztályt és a hozzájuk tartozó felsős osztályokból 12-12 főt. A 60 perces foglalkozásokon 6 kísérlet kipróbálására került sor forgószínpadszerűen 4-5 fős csoportokban, csoportonként 2-2 felső tagozatos diák irányításával. A tanulmány a tanári kérdőíves felmérést mutatja be, amelyben a pedagógusok (21 fő) véleményét és tapasztalatait vizsgáltuk a program céljáról, előnyeiről, hátrányairól és hatásáról. Az öt egységből álló papíralapú kérdőív nyitott, valamint Likert-skálán mérő zárt kérdéseket egyaránt tartalmaz. A kérdőív negyedik egységét Orion és Hofstein (1991, 1994) Attitudes toward Field Trips in General kérdőíve alapján dolgoztuk ki, amelyet Fűz Nóra (2018) adaptált. A kérdőív egységeinek reliabilitása megfelelő (Cronbach- α = 0,71–0,93). A pedagógusoknak nagyon tetszett a program, az ötfokú Likert-skálán adott válaszaik átlaga magas (M = 4,95; SD = 0,22). A nyitott kérdéseknél a fejlesztési célok között főként az affektív és a szociális területekhez sorolhatókat emelték ki, míg a kognitív képességek fejlesztését csak ritkábban említették. Ugyanakkor a Likert-skálás kérdőívtételekre adott válaszaikban a foglalkozásokat a diákok szociális és kognitív fejlődése szempontjából ugyanolyan mértékben hasznosnak tartották (Mdidaktikai = 3,3; Mszociális = 3,4). Nehézségként az időhiányt és a szervezési problémákat emelték ki. Úgy gondolták, hogy mindkét korosztály számos területen (pl. kísérleti eszközök használata, tudományos ismeretek, gondolkodás, együttműködés, kommunikáció) profitált a foglalkozásokból, de az alsós diákok élvezték jobban. A vizsgálat eredményei hozzájárulnak a program továbbfejlesztéséhez és hasonló tanulási alkalmak kidolgozásához.

A kutatasalapu tanulas oktatasi gyakorlatban valo elterjedesenek szamos feltetele van. A modszertani fejlesztesekhez elengedhetetlen, hogy empirikus bizonyitekokkal rendelkezzunk arrol, hogyan hat a kutatasalapu tanulas a tanulok termeszettudomanyos tudasara, gondolkodasara, tanulasi motivaciojara, milyen pedagogiai tudas szukseges a hatekony alkalmazasahoz. A feltetelek koze tartozik, hogy a termeszettudomanyi tantervek tamogassak az aktiv tanulast, a kutatasi keszsegek fejleszteset, rendelkezesre alljanak modszertani segedanyagok, taneszkozok, fejlődjon a tanarkepzes es a tanar-tovabbkepzes, a tapasztalatok megosztasara jojjenek letre szakmai kozossegek, es a modszer ismertte, elfogadotta valjon a tanarok, a diakok es a szulők koreben egyarant. A tanulmanyban a feltetelek kozul azokat emeljuk ki, amelyekben a SAILS projekt reven hazai viszonylatban jelentős előrelepes tortent. Reszletesebben bemutatjuk a tananyagfejlesztes, a tanarkepzesi es tanar-tovabbkepzesi programok kidolgozasa, a szakmai kozosseg formalasa teren vegzett munkat, tovabba a szelesebb kozonseget is megszolito szakmai rendezvenyeket.

A SAILS projekt a kutatasi keszsegek (’inquiry skills’) ertekelesekor elsősorban a tanorai tevekenysegekre koncentralt, es a kutatasi keszsegek formativ ertekelesenek modjait, lehetősegeit helyezte előterbe. A hazai munkacsoport a formativ ertekeles mellett a kutatasi keszsegek diagnosztikus ertekelesi lehetősegeit is vizsgalta azokra a tapasztalatokra epitve, amelyek a tudas- es kepessegvizsgalatok, valamint a szamitogep-alapu meresek teruleten az SZTE Oktataselmeleti Kutatocsoport es az MTA-SZTE Kepessegfejlődes Kutatocsoport munkai reven az elmult evtizedekben osszegyűltek. Kidolgoztunk egy olyan termeszettudomanyos tesztet, amely szamitogep-alapon műkodve meri negy kutatasi keszseg (kutatasi kerdes azonositasa, vizsgalatok tervezese, adatok ertelmezese, kovetkeztetesek levonasa) fejlettseget. A tanulmanyban a tesztfejlesztes tanulsagait mutatjuk be egy gimnazistak koreben 8–11. evfolyamon zajlott pilot meres eredmenyeinek tukreben.