Search

The changes of the labour market have strong characteristics compared to the earlier eras. These changes are primarily the changes happening due to the process of digitalization coming to the foreground which will significantly transform the structure of the labour market2. The time shift between the terminating workplaces and the new ones resulting from the application of new technologies and the retraining of the employees will result in an intermediate time interval. The maximal use of this time interval will be typical mainly for the low-educated manpower. However, based on the principle of national social care, these people cannot be left without provision. This problem has become really urgent because of the COVID-19 epidemic reaching Europe on the spring of 2020. More countries have introduced basic income or a similar kind of social benefit. The reason for this step is the significant employment crisis which is the consequence of the lock-down that has been applied in certain countries in order to stop the spread of the virus. But basic income is only one element of the system, so the issue should be examined in terms of minimum wage and minimum income.

A munka fogalmának tartalma folyamatosan változik. Korszakonként más és más tartalommal határozhatjuk meg. Nincs ez másképp napjainkban sem, mikor a munka digitalizálódásának a korszakát éljük. Nem csak a magánéletünk, de a munkafolyamataink jelentős része is átkerül a virtuális térbe, de ide sorolhatjuk a platformok megjelenését is. A munka fogalmának jelenlegi változása is azt jelenti, hogy a munkajog folyamatosan lohol a munka fogalmának a változása mögött. Illetve ez úgy pontos, hogy a munkajog sosem fogja le a munka fogalmába tartozó tevékenységek teljes körét. Hogy mennyire fedi le a munkajog a munka fogalmát jogi-gazdaság- és szociokulturális kérdés is. A jogalkotó ezen befolyások mentén határozza meg újra és újra a munkavégzéseknek a jog által is szabályozott körét. Láthatjuk, hogy egy atipikus munkavégzési viszonyból, hogyan válik tipikus munkaviszonnyá. De azt is láthatjuk, hogy egyes területek hogyan kerülnek a szürke zónába. Tanulmányunkban a digitalizálódást, illetve a digitális technológia alkalmazásának a munkára és a munkajogra gyakorolt hatását szeretnénk bemutatni szerzőtársaimmal közösen. Ezzel is szeretnénk tisztelegni közös professzorunk, kedves kollégánk és barátunk Prugberger Tamás előtt születésnapja alkalmából.

Sustainable economy is a complex issue that requires active or even proactive behaviour from all actors. The state must use its own instruments to coordinate market processes, fight against socio-political problems and try to enforce certain human rights in parallel. In this way, it is natural that the state would also like to be relieved of its burdens of liability. The question is to what extent it can do so. Especially on such issues as environment and the fight against poverty? To what extent can CSR (corporate social responsibility) activities by businesses or PSR (public social responsibility) activities by public authorities be enforced, and within what social and legal framework? Who is responsible and to what extent? In our study, we will examine this at the level of theory and practice. To illustrate practice, we would like to present the Social Plastic project as a good practice.

The changing of labour law relations has been accelerated because of recent events. The suddenly occurring pandemic situation has overwritten all the processes of the labour market. We are faced with numerous problems while recovering from the crisis. Basic questions should be asked, and they have to be considered. One thing is sure: nothing will be the same as before. The situation created by COVID-19 is a disaster and probably an opportunity at the same time. It is an opportunity for rebuilding and developing a bit different and maybe a fairer labour market. There are several open questions which should not be answered at once, but we should dare to ask them. Given the initial stage of the epidemic, this study seeks to shed light on the issues that have arisen rather than to give concrete answers to each of the potential problems. The copy of the manuscript submitted for publication was finished in April 2020, so by the time it is published, we may have already received answers to many things, but it is more likely that many questions will remain open.

Changes in the labour market have marked features that are important for previous eras. These changes are primarily changes as digitalization comes to the fore, which significantly changes the structure of the labour market. The time lag between job losses and new jobs created due to new technologies, as well as possible retraining, will result in an intermediate time interval. This time interval for maximum service will be characterized by a low-skilled workforce. Starting out, however, from the principle of state social welfare, we cannot leave these persons without benefits. The question was made especially topical by the COVID-19 epidemic, which also reached Europe in the spring of 2020. In several countries, basic income or -similar social benefits have been introduced. The reason for this move is the significant employment crisis that has resulted in the lockdown used by some countries to stop the spread of the virus. The basic income is, however, only one element of the system, which is why it is necessary to examine the issue in relation to the minimum wage and minimum income.

Az egyenlő bánásmód megsértéséből fakadó ügyek esetében a kérelmező megválaszthatja, hogy mely fórumokhoz fordul. Párhuzamosan van jelen a közigazgatási eljárás és a bíróság előtti eljárás lehetősége. A kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Amire azonban szükséges figyelni: hogyan alakulnak a bizonyítás kérdései az egyik és a másik fórum előtt. Ugyanazokat a bizonyításra vonatkozó szabályokat eltérően értelmezi a bíróság és a közigazgatási hatóság is. Jelen tanulmányunkban a terjedelmi korlátok miatt elsősorban a bírósági értelmezést mutatjuk be. Ahol azonban markáns különbség van az eljárások között, ott a közigazgatási hatóság értelmezésére is.

Workers are classically the more vulnerable party in employment relationships. Counterbalancing this is one of the tasks of labour law. However, there are also situations where the legal framework alone is not sufficient. In order to maintain or increase the level of protection, it is necessary to have, in addition to legal rules, specific ethical self-regulation by employers. One form of this is CSR. In our opinion, CSR should not only have an impact on persons outside the organisation, but also on employees.

Az új munkajogi szabályok hatályba lépésével előtérbe kerültek olyan új élethelyzetekre adott válaszok, mint az elektronikus közlés lehetősége. A jogalkotó bizonyos feltételek mellett az elektronikus dokumentumot azonos módon kezeli a papír alapú iratokkal. A mindennapi kapcsolataink átalakulnak, egyre inkább digitalizálódnak. Ennek köszönhetően a munkaviszony alanyai is egyre többször használják a digitális megoldásokat a jognyilatkozataik megtételére. Ezek az élethelyzetek rengeteg kérdést vetnek fel. A kérdések egy részére a jogalkotó még nem adott választ. Az elektronikus formában megtett jognyilatkozatok esetében sokszor nem tisztázott az alanyok köre sem, és a postázás egyéb feltételei sem. Ezekre a kérdésekre szükséges lenne a jogalkotónak reagálnia, mivel a jelenlegi pandémia helyzetben is sok munkavállaló szorult az online térbe, amely a digitális megoldások gyakoribb használatát fogja eredményezni. A tanulmányban szeretnénk bemutatni a hatályos szabályozást és javaslatokat tenni az újragondolására.

A globális gazdasági válság leginkább a fiatal korosztály munkavállalási lehetőségeit érinti katasztrofálisan. Szakmai-módszertani fejlesztési célunk problémafelvetésének lényegi eleme: hogyan lehet az eltérő igényű, összetételű, adottságú generációkat együttesen motiválni úgy, hogy az egyensúly a szervezetben fenntartható legyen? Milyen munkajogi, foglalkoztatáspolitikai, szervezetirányítási kérdések merülnek fel a kiskereskedelemben a generációk közötti együttműködés kontextusában? E kérdésekre keressük a választ a tanulmányunkban, áttekintve számos aspektust és problémát.

Pandemic crisis management requires new solutions that are not necessarily workable options in the traditional labour market. It is not about starting from scratch but about bringing to the fore legal institutions that have not been significant so far. This has had an unexpected effect on the labour law of Central European countries, as social partners fundamentally distrust atypical forms of work. This situation is also true for Romania and Hungary. In our study, we do not intend to present all forms, but only the two most important legal instruments in the labour market shaped by the pandemic; we analyse teleworking and home office work.

A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.

We examined two main questions in our paper, on the one hand, to find out how the legal regulations on working time and rest time have changed in Hungary and Romania in the last 3 decades, and on the other hand, to find out how the 20-29 age group relates to working time, overtime. In both countries, pre-transition labour codes have been replaced, bringing a new perspective to these countries. On the one hand, pre-regime change work organization models were partially or completely transformed, adapting to a new kind of capitalist market perception. Related to the previous two effects is the fact that both countries applied for membership in the European Union, which meant the incorporation of EU standards into national law and compliance with EU minimum standards. These EU effects have largely affected labour law and working time. In addition to the above, it is necessary to look not only at legal and economic changes, but also at social changes, shifts towards flexible legal relations and the effects of digitalisation. In the questionnaire, we asked young people (aged 20-29) with a degree in economics or law in Romania and Hungary, or who are still pursuing such studies, about how working time and overtime are perceived. As a research question, we formulated whether there is a difference or similarity between the opinions of young people living in Romania or Hungary in terms of working hours, overtime, and esteem from the employer. We hypothesize that this young age group, regardless of place of residence, typically has a similar view of working time and the labour market, but work experience has an influential power on the issue of working time. Keywords: labour law, working time, regime change, challenges

More meanings of social dialogue are known. Generally, the goal of the social dialogue is to promote labour relations. The negotiations of the social partners can happen because of the promotion of the interests of the employees. Social dialogue meets more obstacles in the civil service than in the economic sector. It is hard to define social partners. The playing field of the social partners is narrow. They have to achieve results to improve their employees’ working conditions in spite of these difficulties.