Search

Daicoviciu Constantin, Palkó Attila, Crişan Ion Horațiu, Daicoviciu Hadrian. Şantierul arheologic Grădiştea Muncelului (r. Orăştie, reg. Hunedoara) / Le chantier archéologique de Grădiştea Muncelului. In: Materiale şi cercetări arheologice, N°7 1961. pp. 301-320.

Digital scholarly edition.

Körmöczi János (1762–1836) jénai és göttingeni peregrinációja több szempontból is sajátos helyet foglal el a magyar tudásáramlás 18–19. századi történetében. Egyetemjárása főként a jénai filozófiai hatásokat közvetítette, ugyanakkor Göttingen hatása szintén meghatározó volt a számára, beleértve a természettudományos vonatkozásokat is. Körmöczi munkásságának másik specifikuma, hogy az általa recipiált német hatásokat nem csupán az oktatásban hasznosította, hanem fordításai révén kísérletet tett a magyar filozófiai és természettudományos szaknyelv kialakítására is. A filozófiatörténet tudásterülethez kapcsolódóan közölt első szöveg egy részlete kapcsán, a második pedig teljes egészében a német idealizmus magyar recepciótörténetének legkorábbi átültetési kísérlete, Lichtenberg fizikai előadásainak Körmöczi által készített jegyzetei pedig a magyar (elektro)fizikai szaknyelv kialakításának korai fázisát képviselik. Knowledge and concept maps: History of philosophy (DigiCirculation of Knowledge) The peregrination of János Körmöczi (1762–1836) to Jena and Göttingen has a special place in the history of Hungarian knowledge transfer of the eighteenth and nineteenth centuries. Through his university visits, mostly the impact of Jena was mediated, but the influence of Göttingen was also decisive for him, including its natural scientific aspects. Another characteristic of Körmöczi’s work is that he did not only utilise these influences in his teaching, but also attempted to develop Hungarian philosophical and scientific language through his translations. The first text, published in connection with the field of the history of philosophy, partly and the second text in its entirety represent the earliest attempts to transpose German idealism into a Hungarian context. János Körmöczi’s notes on Lichtenberg’s physics lectures epitomise the early phase of the development of the Hungarian terminology of (electro)physics., {"references":["Gurka Dezső: Filozófiatörténet. / History of philosophy. 10.5281/zenodo.7588540. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor - Gurka Dezső - Krász Lilla – Kurucz György - Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. DigiTudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu) / On the Use of the Digital Source Anthology – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója, 1820−1822 / The revised manuscript journal of LEHRMANN József, gardener, viniculturist, and teacher of the Georgikon (1820–1822) (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Festetics Levéltár, Központi Birtokigazgatás és Gazdálkodás P 279, Directorátusi Ügyiratok 1822. 130. d. Ternio III.) A Georgikon Gerics Pál mellett működő másik tanára, Lehrmann József, útja során német nyelven számolt be megbízójának és a Directiónak, illetve készítette el utazási naplóját. Lehrmann egyértelműen a megfelelő természettudományos ismeretekkel rendelkező megbízó, gróf Festetics László, valamint a Directio és a Georgikon többi tanára számára összegezte tapasztalatait. A vele egy időben utazó és tapasztalatait megörökítő másik georgikoni tanár, Gerics Pál írásaival összevetve Lehrmann egyszerűen, sokszor talán szárazon fogalmaz. Naplója kizárólag a saját utazási intrukciójában megszabott útvonalon látottakat rekonstruálja és pontos kronologikus rendet alkalmaz., {"references":["Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója, (1820−1822). / The revised manuscript journal of LEHRMANN József, gardener, viniculturist, and teacher of the Georgikon (1820–1822). S. a. r., és jegyz. / ed.: Kurucz György. 10.5281/zenodo.7594261. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

A Koppi Károlytól, Budai Ézsaiástól, Schedius Lajos Jánostól és Johann Christian Engeltől közölt szövegek közös műfaji jellemzője, hogy a korabeli professzionális tudományos értekezés egy-egy jól körülhatárolható alcsoportját képviselik. Koppi Károly értekezése saját egyetemes történeti monográfiájának önállóan is értelmezhető módszertani bevezetője. A Praelectionum historicarum tomus I. címet viselő monográfia egyébiránt az 1780-as és 1790-es években tankönyvként is használatos volt a pesti egyetem bölcsészkarán. Az egyetemes történelemről Nagy Sándor haláláig ad áttekintést, folytatása nem jelent meg, Koppi további korszakokra vonatkozó koncepciója kéziratos előadásjegyzetekből rekonstruálható. A kötet bevezetőjeként közölt, számos lábjegyzettel ellátott, kiválóan strukturált szöveg a módszertani értekezések mai követelményeinek is megfelel, mind formájában, mind tartalmában, mind pedig hivatkozási módszereiben. Rövid módszertani bevezető tanulmányt a kortárs történészek közül talán a leginkább következetesen Johann Christoph Gatterer, Koppi egyik fontos mintája alkalmazott, többek között épp az egyetemes történelemről írott köteteiben. Koppi bevezetője viszont nemcsak terjedelmében hosszabb, hanem komplexebb is: nem csupán tárgyának fogalmi kereteit, időbeli és térbeli kiterjedését definiálja, hanem kutatásmódszertani és tudománytörténeti áttekintést és útmutatást is ad, részletes jegyzetapparátusban jelöli ki a szakirodalmi hátteret, ezzel egyedülálló betekintést nyújtva a korabeli kutató-történész műhelyébe. Knowledge and concept maps: History, classical philology – aesthetics (DigiCirculation of Knowledge) The texts published by Károly Koppi, Ézsaiás Budai, Lajos János Schedius, and Johann Christian Engel share a common characteristic: they represent a well-defined subgroup of professional academic treatises of the period. Károly Koppi’s text is an introduction to his monograph on universal history, which can also be read individually as a methodological piece. The monograph entitled Praelectionum historicarum tomus I. was also used as a textbook in the 1780s and 1790s at the Faculty of Philosophy of the University of Pest. The book gives an overview of universal history until the death of Alexander the Great, and as no sequel was published, Koppi’s concept of further periods can only be reconstructed from manuscript lecture notes. The well-structured text, published as an introduction to the volume with numerous footnotes, meets today’s requirements for methodological treatises, both in form, content, and methods of referencing. Among contemporary historians, it was perhaps Johann Christoph Gatterer, an important model for Koppi, who most consistently applied these methods in his books on universal history. Koppi’s introduction, however, is not only longer, but also more complex: the text not only defines the conceptual framework and the temporal and spatial scope of his subject, but also provides an overview of and guidance to research methodology and the history of science, and includes a detailed annotated appendix of historical works, thus offering a unique insight into the workshop of the contemporary researcher-historian., {"references":["Balogh Piroska: Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika. / History, classical philology – aesthetics. 10.5281/zenodo.7588642. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor - Gurka Dezső - Krász Lilla – Kurucz György - Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. DigiTudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu) / On the Use of the Digital Source Anthology – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Budai Ézsaiás: Commentatio de causis culturae (…). Gottingae: Io. Georgii Rosenbuschii. 1794. Budai Ézsaiás (1766 – 1841) a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött évek után 1792 és 1794 között Göttingenben, Hollandiában és Oxfordban járt peregrinációs úton, útja során itt közölt értekezésével 1792-ben szerzett „doctor philosophiae” címet a göttingeni Georgia Augusta egyetemen (értekezése nyomtatásban 1794-ben jelent meg). Az értekezés központi kérdése az, hogy az ókortól a kortárs időszakig tekintve miért volt lassabb a kulturális tudásáramlás és -terjedés Európa északi részein, mint a délieken. Válaszában hivatkozik a klímaelméletre, kulturális földrajzi adottságokra, kereskedelmi kapcsolatokra, vallási vonatkozásokra, kivételes kulturális személyiségek szerepére. Véleménye szerint a tudásáramlás dinamikája a 18. század végére megfordult, az anyanyelvi kultúra propagálása és a lelkiismereti szabadság elismerése miatt Észak-Európa került előnybe. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg., {"references":["Budai Ézsaiás: Commentatio de causis culturae (1794). S. a. r., és jegyz. / ed.:Balogh Piroska. 10.5281/zenodo.7589672. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

A digitális forrásantológia használatához A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830 tematikájú alapkutatási projektum keretében végzett munkánk során összesen hét tudásterület (történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok) viszonylatában azt vizsgáltuk, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. On the use of the digital source anthology In the framework of our research project entitled The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830, we have investigated how and through which personal, institutional, and medial channels the scientific disciplines were formed from different types and characters of knowledge by building on the example of seven fields (history; classical philology – aesthetics; the history of philosophy; state sciences – statistics; ethnology – anthropology; medicine; economics – agricultural sciences)., {"references":["Krász Lilla: A digitális forrásantológia használatához. / On the use of the digital source anthology. 10.5281/zenodo.7593659. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Körmöczi János székfoglaló beszéde a rektori hivatal elfoglalásakor. Kolozsvár, 1802. / KÖRMÖCZI János’s inaugural speech upon taking over the rector’s office at the Unitarian College of Kolozsvár (Cluj-Napoca) (1802) (Kolozsvári Unitárius Kollégium Könyvtára. Kézirattár. A Román Tudományos Akadémia Fiókkönyvtára megőrzésében, MsU. 1610/B, 112 r – 123 r) Körmöczi János kolozsvári székfoglaló beszédét a Román Akadémia kolozsvári könyvtárában az unitárius egyház letéteként őrzött Körmöczi-hagyatékban a püspök prédikációi közé sorolták be, „latin nyelven” megjegyzéssel, holott az egy teljes Fichte mű, az Einige Vorlesungen über die Bestimmung des Gelehrten (1794) részben magyar, részben latin fordítása. Az itt közölt szöveg alapján Körmöczi Jánost nem csupán egy, hanem immár két fordítása alapján tarthatjuk a legkorábbi magyar Fichte-interpretátornak. Körmöczi nem szó szerinti átültetést végzett, sőt teljes bekezdéseket is kihagyott, s Fichte „Elöljáróbeszéd”-éből csupán egy bekezdésnyi magyar nyelvű kivonatot készített, ám magyar interpretációja pontosan követi Fichte művének gondolatmenetét. Az alábbiakban a fordítás első két magyar nyelvű fejezetétét, illetve a harmadik magyar nyelvű rész részleteit közöljük. A négyrészes Fichte beszéd (Előadások a tudás emberének rendeltetéséről) Berényi Gábor 1976-os fordításában megjelent három fejezete „Az ember rendeltetéséről általában”, „A rendek különbözőségéről a társadalomban”, illetve „A tudás emberének rendeltetéséről” címet viseli. A negyedik, az „Azon rousseau-i állítások vizsgálata, amelyek a művészeteknek és a tudományoknak az emberiség javára gyakorolt hatásával kapcsolatosak” című részt Körmöczi végig latinra fordította le. A kézirat oldalszámozását és Körmöczi eredeti aláhúzásait is megtartottuk, de eltekintünk a magyar szövegen belüli összefüggő latin nyelvű részletek közlésétől. A kihagyott latin részeket kerek, az olvashatatlan szavakat szögletes zárójelbe tett pontok jelzik. Ugyancsak szögletes zárójelben szerepel a rövidítések feloldása., {"references":["Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802). / KÖRMÖCZI János's inaugural speech upon taking over the rector's office at the Unitarian College of Kolozsvár (Cluj-Napoca) (1802). S. a. r., és jegyz. / ed.: Gurka Dezső. 10.5281/zenodo.7589724. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Benkő Ferenc. „A’ Világnak V-dik Része Otahaitirol. Az ujsagot szeretőknek kedvekért.” In Parnassusi Időtőtés, 1793. Negyedik darab, Kolosváratt: Hochmeister Márton, 1796. 11-20. / BENKŐ Ferenc’s geography, excerpt (1796) Benkő Ferenc geográfiája (Kolozsvár, 1796) tömör és részletes etnográfiai profilt − „természeti és Pólitziai le-írás”t – foglal magában Óceániáról, mindenekelőtt Tahiti szigetéről. Ennek egyes részei, elemei közvetlenül Georg Forster Tagebuchján (1776-1780) alapulnak, hivatkozottan is. Benkő műve mégsem tekinthető a mai értelemben vett fordításnak, hanem sokkal inkább adaptációnak− egyes helyeken oldalszám-hivatkozásokkal, más helyeken (többségében) anélkül. Az effajta adaptáció a korszakban jellemző, megszokott módszer volt magyar nyelvű tudományos – így etnológiai/antropológiai − szövegek létrehozásában. Forster Tagebuchjának e magyar nyelvű „újramondása”− mely James Cook utazásainak mindeddig ismert négy különböző magyar nyelvű adaptációja közül az egyik −, közvetetten a brit hajónapló- és népleírás-instrukciók hagyományán alapul. A Göttingent járt szerző – és mások − munkásságának eredményeképpen ez a hagyomány eljutott Magyarországra, és mintát kínált etnográfiai profilok hazai elkészítéséhez. Benkő leírása Tahitiról a református kollégiumi oktatás részét is képezte: nagyenyedi geográfia kurzusának egyik fejezete volt., {"references":["Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796). / BENKŐ Ferenc's geography, excerpt (1796). S. a. r., és jegyz. / ed.: Sz. Kristóf Ildikó. 10.5281/zenodo.7590429. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Baranyi László: Rövid Magyar Geographia. Pesten: Trattner Mátyás, 1796. 359-367. / BARANYI László’s geography, excerpt (1796) Baranyi László Rövid Magyar Geographiaja (Pesten, 1796) kis etnográfiai profilokat tartalmaz az óceániai szigetek bennszülötteiről, és a körülvevő természeti környezetről. Nem népek szerint halad, ahogyan majd a későbbiekben gyakorlattá válik (polinézek, melanézek, mikronézek), hanem az egyes szigeteket veszi sorra. Az itt közölt részletben például az új hebridaiak, új zélandiak, tahitiak gondosan különválasztva szerepelnek, s az utóbbi kettő – James Cook (1728-1779) expedícióinak és hajónaplóinak köszönhetően − eléggé részletes bemutatásban részesül. Egyes tárgyak leírása (például öltözet, fejviselet, stb) valószínűsíti, hogy a szöveg eredeti szerzője − minden bizonnyal Georg Forster (1754−1794)− a saját szemeivel is látta ez utóbbiakat. Az Óceániáról szóló rész számos tárgy-, és szokásleírást tartalmaz, amelyek közvetlen megfigyelés, ottlét nélkül nem jöhettek volna létre., {"references":["Baranyi László geográfiája, részletek (1796). / BARANYI László's geography, excerpt (1796). S. a. r., és jegyz. / ed.: Sz. Kristóf Ildikó. 10.5281/zenodo.7590343. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

A 18. század és a felvilágosodás a modern statisztikai gondolkodás kialakulásának időszaka. Az elmúlt évek történeti kutatása mégis kevés figyelmet fordított a 18. századi összefüggések tisztázására. Ezen belül is különösen mellőzött területnek számít a tudásterület kialakulásának és diszciplínává válásának kérdésköre. A kutatás fennálló nehézségeit jól szemlélteti, hogy az újabb szakirodalom – túllépve a kora újkori előzményeken – a statisztika modern, egységes fogalmából indul ki, amikor a felvilágosodás és azt követő időszak összefüggéseit értelmezi. Az alábbi forráskiadvány szemelvényei elsősorban a kialakulás időszakára jellemző problémákba nyújtanak betekintést. A válogatás elsődleges célja, hogy közelebb hozza az olvasót ahhoz a sokszínűséghez, ami a 18. századi statisztikát (Staatenkunde) jellemezte. Ezek alapján joggal vetődik fel a kérdés: ha nem a modern értelmezést vesszük alapul, akkor hogyan definiálható a statisztika mint tudomány, illetve mindez milyen további szempontokat vet fel a forrásanyag összefüggésében? Knowledge and concept maps: State sciences – statistics (DigiCirculation of Knowledge) The eighteenth century and the Enlightenment is the period when modern statistical thinking was born. Yet historical research in recent years has devoted little attention to clarifying the correlations of important eighteenth-century phenomena. In particular, the field of state sciences and its emergence as a discipline has been neglected. The existing difficulties of research are well illustrated by the fact that recent literature – going beyond the early modern antecedents – takes the modern, unified concept of statistics as its starting point when interpreting correlations in the age of Enlightenment and the period that followed. The excerpts published here provide insights into problems specific to the period of the field’s emergence as a discipline. The primary aim of the selection is to bring the reader closer to the diversity that characterised eighteenth-century statistics (Staatenkunde). Based on the above-described tendencies in research, the following question emerges: if we do not take the modern interpretation of statistics as a starting point, how can it be defined as a science, and what other questions does this raise in connection with the available sources?, {"references":["Bodnár-Király Tibor: Államtudományok - statisztika. / State sciences – statistics. 10.5281/zenodo.7588438. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor - Gurka Dezső - Krász Lilla – Kurucz György - Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. DigiTudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu) / On the Use of the Digital Source Anthology – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Cranz, David: Grönlánd históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti-históriára sok jegyzések tétetnek. Fordította és egynehány világosító jegyzésekkel bővítette Dobosy Mihály Vaiszlói Réfor. Prédikátor. Grönlánd mappáival és rajztáblákkal. Buda, Landerer Anna, 1810. / DOBOSY Mihály’s translation of David Cranz’s Historie von Groenland, excerpts (1810) Dobosy Mihály Grönlánd históriája című fordításának három részletét közlöm. 1/ Előszavának egy részletét az útleírások növekvő korabeli jelentőségéről, a göttingeni egyetemről és A. H. Heeren (1760-1842) kurzusairól, valamint David Cranz (1723-1777) morva misszionárius grönlandi útibeszámolójának a jelentőségéről. Utóbbi alapos, részletekbe menő leírást kínált az ottani (ős)lakosokról, természeti környezetükkel együtt. 2/ Az egyik legérdekesebb lábjegyzetet a testdíszítésről és a tetoválásról, amely „a’ természet állapotjában lévő embernek” igazán testközeli, aprólékos megközelítését, használati tárgyainak a megfigyelését adja. A szövegrészlet azon ritka és értékes dokumentumok sorába tartozik, amelyek elmondják, miket is láttak a magyar peregrinus diákok a göttingeni Naturkabinet-ben. A szöveg azt is mutatja, hogy magának Dobosynak milyen kiváló etnográfusi/antropológusi szeme volt – saját szavaival élve, ő is a „szemesebb és tudósabb útazó”- k közé tartozott. 3/ Egy részletet J. F. Blumenbach (1752-1840) göttingeni orvos és természettudós rendszerére alapulóan az emberiség korabeli felosztásáról külső, fizikai jegyek alapján (öt rassz). Dobosy név szerint is hivatkozik Blumenbachra, s leszögezi, hogy a régebbi korok monstrumaiban már nem hiszünk (amilyenek például a „farkal született népek, a’ természettől kötővel felruháztatott Hottentota-Aszszonyok, Patagóniai Óriások, Madagaskári törpék, valamely nemzetnek szakállatlan férjfiai, vagy havi vér nélkül való Aszszonyai”). Dobosy szövegeiben érdemes észrevenni a pontosságra törekvő jegyzetelési módot is, ami ekkortájt van kialakulóban a tudományos diskurzusokban („Lásd Blumenbach de generis humani varietate nativa. Editio 3tia 1795. 8. – Ugyan annak Naturgeschichte. IV. Abschn[eidung]. I. Ordn[ung]. – Ugyan annak Abbildungen von naturhistorischen Gegenständen. Tab[ula]. I. 5. – és egy erre a’ tárgyra készült, és festett Mappátskáját”, stb.), {"references":["David Cranz Historie von Groenland című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810). / DOBOSY Mihály's translation of David Cranz's Historie von Groenland, excerpts (1810). S. a. r., és jegyz. / ed.: Sz. Kristóf Ildikó. 10.5281/zenodo.7590539. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó, 1786. február 28-án kelt egészségügyi jelentése / Medical report for the year 1785 by the chief physicians of the free royal town of Sopron, János Czepecz and András Conrád (1786) (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára C 66 99. cs. 56. kf. /1785-86.) A 18. század második felében a modern állam bürokratikus szervezetrendszérenek kialakítása keretében fokozatosan kiépülő (köz)egészségügyi szakadminisztráció részeként a Magyar Királyság területén új episztémikus műfaj, s egyszersmind intellektuális gyakorlat jelent meg. A törvényhatósági főorvosok egymás közötti, a birodalmi és országos szakhivatalok közötti információ- és tudásmegosztás új textuális eszközét jelentő egészségügyi jelentéseikben havonkénti bontásban, a tárgyévre vonatkozó naponkénti feljegyzéseket retrospektíve összegve adtak számot az adott hónapra jellemző klimatikus viszonyokról, különböző természetű betegségekről, azok lefolyásáról, az alkalmazott terápiaformákról. A tartalmi elemek rendszerezése, az írásmód standardjainak kialakítása tekintetében a jelentési rendszer valójában II. József időszakában kezdett igazán szakszerűen működni. Az adott törvényhatóság orvosának felkészültsége, elhivatottsága, az alkalmazott megfigyelési kategóriák és lejegyzési rendszerek függvényében azonban jelentős lokális különbségek figyelhetőek meg. Az alább közölt két jelentés az egészségügyi-jelentésírás különböző értelmezésére kínál jellemző példát., {"references":["Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786). / Medical report for the year 1785 by the chief physicians of the free royal town of Sopron, János Czepecz and András Conrád (1786). S. a. r., és jegyz. / ed.: Krász Lilla. 10.5281/zenodo.7593894. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Az európai tudományosság 1770 és 1830 közötti periódusát Reinhardt Kosellecknek az 1970-es évek óta elterjedt fogalomhasználatával élve átmeneti időszakként (Sattelzeit) tartja számon a tudománytörténet-írás. A medicina tekintetében ez a folyamatként értelmezhető átmenet nem a gyors és látványos áttörést hozó nagy elméleti felfedezésekben, technikai-materiális újításokban, sokkal inkább a tudásszervezésben, a tudás tereinek funkcióváltozásaiban, az intézményesülés-adminisztráció-igazgatás egymással szorosan összefüggő hármasának dinamikájában, a megfigyelés kultúrájának átalakulásában, új standardok kialakításában, a betegágy mellett végzett „terepmunka” felértékelődésében, és nem utolsó sorban a tudásmegosztást szolgáló régi, akár az antikvitás óta létező médiumok és írásmódok átalakulásában, újak megjelenésében ragadható meg. Eme komplex, alapvetően az egyéni orvosi-gyógyítói életutak és teljesítmények szintjén zajló folyamatok jól leírhatónak tűnnek a respublica litteraria, a természeti és emberi erőforrások, a testfelfogás, az adminisztráció és rendészet alkotta fogalomháló segítségével. Knowledge and concept maps: Medicine (DigiCirculation of Knowledge) The period of European science between 1770 and 1830, following Reinhart Koselleck’s terminology, is regarded by historians of science as a period of transition or a “saddle period” (Sattelzeit). The term has been used widely since the 1970s. In medicine, this transition can be understood as a process and it can be viewed not in terms of major theoretical discoveries and technical-material innovations that brought about rapid and spectacular breakthroughs, but rather in terms of the organisation of knowledge; changes in the functions of the spaces of knowledge; the dynamics of the closely interrelated triad of institutionalisation, administration, and management; in the transformation of the culture of observation; in the development of new standards; in the valorisation of “fieldwork” at the bedside; and last but not least in the transformation of old media and writing practices that has existed since Antiquity and the emergence of new practices for sharing knowledge. These complex processes, which essentially unfolded on the level of individual careers and performances, seem to be well described by the conceptual web of the following terms: republic of letters, natural and human resources, body concept, administration, and public policy (Polizey)., {"references":["Krász Lilla: Medicina. / Medicine. 10.5281/zenodo.7588860. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor - Gurka Dezső - Krász Lilla – Kurucz György - Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. DigiTudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu) / On the Use of the Digital Source Anthology – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Koppi Károly: Praelectionum historicarum tomus I. Pestini, 1788. 1−38. Koppi Károly (1744 – 1801) piarista szerzetes 1784 és 1795 között a historia universalis professzora volt a pesti egyetemen. Egyetemes történelemről szóló előadásainak 1788-ban megjelent első kötete Nagy Sándor haláláig ad áttekintést, a további korszakokra vonatkozó koncepciója kéziratos előadásjegyzetekből rekonstruálható. Jelen szövegközlés a kötet teljes, korszerű, a kortárs külföldi szakirodalmat is integráló módszertani bevezetőjét tartalmazza, mely áttekinti a történetírás célját, tárgyát, módszereit, segédtudományait, kronologikus felosztását, forrásait, hagyományait és közlésformáit. A bevezető egy részletének magyar fordítása a Magyarországi gondolkodók, 18. század, szerk. Tüskés Gábor; Lengyel Réka, Budapest, Kortárs Kiadó, 2010 kötet 732-738. oldalán olvasható. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg., {"references":["Koppi Károly: Praelectionum historicarum (1788). S. a. r., és jegyz. / ed.:Balogh Piroska. 10.5281/zenodo.7588891. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

A gróf Festetics Lászlótól, vagyis az 1797-ben alapított első hazai és európai felsőfokú mezőgazdasági tanintézet, a Georgikon fenntartójától, valamint Gerics Pál és Lehrmann József georgikoni tanároktól származó szövegeket íróik a peregrinatio oeconomica, vagyis egy korabeli technológiai utazáshoz kapcsolódó információs keretrendszer meghatározott előírásai szerint vetették papírra. Magától értetődően a két alkalmazottját útjára bocsátó gróf német nyelvű utazási instrukciói tekinthetők olyan alapdokumentumoknak, amelyek a cél, az útvonal, az időtartam és a tapasztalatok rögzítése, közelebbről az episztémikus színterek és interakciók tekintetében mindenképpen meghatározó szerepet játszottak a két georgikoni tanár küldetésének dokumentálását jelző, s természetesen utóbb keletkezett iratanyag tartalmi, formai, módszertani sajátosságainak alakulásában. E két instrukció közül, tekintettel a párhuzamos és ismétlődő tartalmi elemekre, az 1820. március 17-én Gerics Pál által kézhez vett első instrukciót közöljük teljes terjedelemben, minthogy ez képezte alapját az 1820 júliusában útnak induló Lehrmann számára kiadott újabb utasításnak. A georgikoni tanárok által jegyzett további szövegek a küldetésük dokumentálását célzó fenntartói rendelkezések szellemében keletkeztek. Válogatást olvashatunk Gericsnek Festetics László részére, mindenekelőtt Angliából írt magyar nyelvű leveleiből, beszámolóiból, továbbá a Directio, vagyis a grófi birtokok központi irányító testülete számára készített részletes jelentéseiből. Keletkezési idejüket, műfajukat és írásmódjukat tekintve külön forráscsoportnak tekinthetők a Gerics és Lehrmann hazatérését követően átdolgozott naplók. Ez utóbbiak közül Gerics Pál magyar nyelvű, feltehetően kiadásra szánt naplójából olvashatunk válogatást, valamint a szövegkorpuszt keretbe foglalva és lezárva, Lehrmann német nyelvű útleírásának hosszabb részletét közöljük. Knowledge and concept maps: Economics – agricultural sciences (DigiCirculation of Knowledge) The texts published here, by Count László Festetics, the founder of the Georgikon, the first Hungarian and European college of agriculture established in 1797, and two professors of the institution, Pál Gerics and József Lehrmann, were written according to the specific requirements of peregrinatio oeconomica, an interpretive framework of technological journeys in the late eighteenth and early nineteenth centuries. The German-language travel instructions of the Count, who sent the two professors on a European mission, can be regarded as fundamental in outlining the purpose, route, duration, and documentation, and more specifically the epistemic settings and interactions, thus playing a decisive role in the development of the content, form, and methodology of the materials that recorded the experiences of the two professors during and after their mission. Of these two instructions, taking their parallel and recurrent elements into consideration, the first, received by Pál Gerics on 17 March 1820, is published in its entirety, as it formed the basis of the instructions issued for Lehrmann, who began his travels in July 1820. The other texts produced by the two professors of the Georgikon were written in line with the requirements outlined in Festetics’s instructions. Here, a selection of Hungarian-language letters and reports written by Pál Gerics to László Festetics from, above all, England are published, along with his detailed reports to the Directio, the central governing body of the Count’s estates. In terms of their date of origin, genre, and style, the journals, revised after Gerics and Lehrmann’s return home, can be viewed as a separate group of sources. The latter includes a selection from the Hungarian-language journal of Pál Gerics, presumably intended for publication, and, framing and concluding the corpus of texts, a longer extract from Lehrmann’s German-language travelogue., {"references":["Kurucz György: Ökonómia - agrártudományok. / Economics – agricultural sciences. 10.5281/zenodo.7588808. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor - Gurka Dezső - Krász Lilla – Kurucz György - Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. DigiTudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu) / On the Use of the Digital Source Anthology – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

2019 januárjában kezdődtek meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Digitális Bölcsészeti Központ/Digital Humanities (ELTE BTK DH) akkori vezetője, Palkó Gábor és Fellegi Zsófia, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének (ELKH BTK ITI) munkatársa szakmai közreműködésével a hét tudásterületet reprezentáló digitális szövegkiadás előkészítő munkálatai. Az elmúlt évtizedek során egyeduralkodóvá vált a Text Encoding Initiative (TEI) ajánlása a digitális szövegkiadások terén, amelyet az XML jelölőnyelvi átiratokra dolgoztak ki. Egy XML alapú kiadás készítése azonban nagy gyakorlatot és digitális filológusi szakértelmet igényel. Emellett a jelölőnyelvi átiratok biztonságos archiválása, szolgáltatása és vizualizációja meglehetősen költséges. Bár léteznek kész vizualizációs eszközök, azok testre szabása további informatikai fejlesztést igényel. A kutatás szempontjából releváns adatok tárolására további háttéradatbázis kiépítésére lett volna szükség, hiszen az XML struktúra nem támogatja az egymást átfedő jelöléseket, így például a fogalmak megjelölése a jelölőnyelvi átiratban nem lehetséges. A háttéradatbázis szerkezetének kidolgozása, az adatok felvitele és tárolása, valamint az adatok összekapcsolása a szövegkiadással, ezek egy platformon történő megjelenítése szintén komoly fejlesztést igényelt volna. A felsorolt szempontok figyelembevételével a digitális bölcsész kollégák olyan megoldást kerestek, amely egyszerre támogatja a szövegkiadás publikálását és biztosítja a megfelelő háttéradatbázist. WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: The technical background of source publications In January 2019, the preparation of the digital edition of the texts representing the seven fields of knowledge have begun with the professional collaboration of Gábor Palkó, then head of the Digital Humanities Centre of the Faculty of Humanity of Eötvös Loránd University and Zsófia Fellegi, a colleague of the Institute for Literary Studies of the Eötvös Loránd Research Network. Over the last few decades, the Text Encoding Initiative (TEI) recommendation for digital text editions, developed for XML markup language transcriptions, has become a leading recommendation in the field. However, producing an XML-based edition requires a lot of practice and expertise in digital philology. In addition, the secure archiving, delivery, and visualisation of markup language transcripts are quite expensive. Although ready-made visualisation tools exist, their customisation requires further IT development. An additional backend database would have been needed to store the data relevant to the research, as the XML structure does not support overlapping markup, so, for example, the marking of a concept in the markup language transcript is not possible. The development of the structure of backend databases, the uploading and storage of data, and the linking of the data to the published source, and their presentation on a single platform would have also required significant development. Considering the above-listed factors, the colleagues have sought a solution that would both support the publication of sources and provide a suitable backend database., {"references":["Fellegi Zsófia: WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere. / WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: The technical background of digital source publications. 10.5281/zenodo.7584606 In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag, 1794 / A dispute on political studies and the division of statistics and political science at the Faculty of Law of the University of Vienna (1794) (Archiv der Universität Wien, Studienkonsess Akten 7, Fasc. VII Juridische Studien [1790-1802], Kart. 13. Nr. 2., fol. 309–312., [18. 9. 1794.], iratcsomó) Ignaz de Luca professzor 1794. augusztus 26-án beérkezett kérelme két részből állt. Először indítványozta a statisztika és politikatudomány elválasztását és az iménti mellé az ausztriai politika tárgy adományozását. Másrészt ehhez hozzáfűzte támogatási kérelmét, hogy az új tanrend a hivatali képzés részét képezze. Az új tárgyakhoz tartozó tanterv még nem ismert, és az sem, hogy azokat az eddigi heti kettő felolvasás szerint tartanák. De Luca később benyújtott tanrendje szerint a jogtudomány, államtudomány és államjog után a politikai stúdiumokat hét részletben lenne érdemes előadni. Heinrich Watteroth professzor ellenvéleménye alapján a statisztika és politikatudomány elválasztása nem ajánlatos, mivel a két tárgy kapcsolata oly természetes, hogy az elválasztás az oktatás kárára menne. Emellett kétségbe vonja de Luca professzor felkészültségét, és utal az új előadáshoz használandó tankönyv hiányára. Watteroth így nem látja az értelmét egy olyan nyilvános statisztikának, amely nem szolgálja a közjót, és azok megélhetését, akik annak szentelik magukat. De Luca tanrendjét és kérelmét végül az uralkodó támogatói döntéssel helybenhagyta., {"references":["A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794). / A dispute on political studies and the division of statistics and political science at the Faculty of Law of the University of Vienna (1794). S. a. r., és jegyz. / ed.: Bodnár-Király Tibor. 10.5281/zenodo.7589820. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Az Emberről − A Politica Geographia − Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete, 19. század első fele / On Man – Political Geography – Elementary mathematical geography. The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century) (Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Kézirattár, 3369, ff. 1–62., kézirat) A geográfia tananyag lejegyzője először az emberről. A főbb természeti, fizikai, lelki tulajdonságai után felteszi a kérdést, ezek alapján mi jellemzi a magyarokat. Tudományára és ízlésére nézve a magyar elmarad más népektől. A vallás tekintetében toleráns, de a katolikus hit a domináns. Nyelve eltér a környező népekétől, több dialektusban beszélik. Iparára és gazdaságára nézve földművelés és állattenyésztés a jellemző. A népesség száma alacsony, összetétele alapján több nemzetből áll. Célja, hogy csinosítsa önmagát és fenntartsa kultúráját. A politikai geográfia az ország rendjéről, békéjéről, biztonságáról és boldogulásáról tanít. Ezek irányítása az uralkodó feladata, az igazgatás módja azonban több módon történhet. A társadalom különböző rendű emberekre, ezen belül nemtelenekre, birtokosokra, és az uralkodó család tagjaira osztható. Magyarország az Ausztriai birodalom része, ismerteti címerét és majd természeti és adminisztratív felosztását. A rend fenntartásában az egyház az állam fő támasza., {"references":["Az Emberről − A Politica Geographia − Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete, 19. század első fele. / On Man – Political Geography – Elementary mathematical geography. The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century). S. a. r., és jegyz. / ed.: Bodnár-Király Tibor. 10.5281/zenodo.7589799. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821) / Excerpts from the revised manuscript journal Notes on travels in the more remote provinces of Europe of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820–1821) - Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12. / Moravia and Silesia, 19 March - 12 April 1820 (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Quart. Hung. 3727/1, I. köt.) Gerics Pál, feltehetően kiadásra szánva, korábbi jegyzeteit felhasználva utazási naplóját olvasmányos formában is átdolgozta. Az utazási instrukcióban szigorúan megszabott technológiai utazás megfigyelési és rögzítési formáihoz, tartalmi sajátosságaihoz képest a kronologikus rendet nem mindig következetesen érvényesíti. Írását alkalmanként intertextuális elemekkel, sőt nem ritkán szocio-kulturális kiegészítésekkel igyekszik színesebbé és vonzóbbá tenni az általános érdeklődésű olvasóközönség számára. Az itt közölt részletek alapján bécsi indulását követően Szilézián, egyes német fejedelemségeken és Németalföldön áthaladva, angliai élményeivel bezáróan összegzi tapasztalatait. - Német fejedelemségek, 1820. július 7-10. / German principalities, 7-10 July 1820 (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Quart. Hung. 3727/2) Gerics Pál, feltehetően kiadásra szánva, korábbi jegyzeteit felhasználva utazási naplóját olvasmányos formában is átdolgozta. Az utazási instrukcióban szigorúan megszabott technológiai utazás megfigyelési és rögzítési formáihoz, tartalmi sajátosságaihoz képest a kronologikus rendet nem mindig következetesen érvényesíti. Írását alkalmanként intertextuális elemekkel, sőt nem ritkán szocio-kulturális kiegészítésekkel igyekszik színesebbé és vonzóbbá tenni az általános érdeklődésű olvasóközönség számára. Az itt közölt részletek alapján bécsi indulását követően Szilézián, egyes német fejedelemségeken és Németalföldön áthaladva, angliai élményeivel bezáróan összegzi tapasztalatait. - Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17. / The Netherlands, 26 December 1820 - 17 February 1821 (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Quart. Hung. 3727/3) Gerics Pál, feltehetően kiadásra szánva, korábbi jegyzeteit felhasználva utazási naplóját olvasmányos formában is átdolgozta. Az utazási instrukcióban szigorúan megszabott technológiai utazás megfigyelési és rögzítési formáihoz, tartalmi sajátosságaihoz képest a kronologikus rendet nem mindig következetesen érvényesíti. Írását alkalmanként intertextuális elemekkel, sőt nem ritkán szocio-kulturális kiegészítésekkel igyekszik színesebbé és vonzóbbá tenni az általános érdeklődésű olvasóközönség számára. Az itt közölt részletek alapján bécsi indulását követően Szilézián, egyes német fejedelemségeken és Németalföldön áthaladva, angliai élményeivel bezáróan összegzi tapasztalatait. - Anglia, 1821. augusztus 16-18. / England, 1821 – 1822 (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Quart. Hung. 3727/4) Gerics Pál, feltehetően kiadásra szánva, korábbi jegyzeteit felhasználva utazási naplóját olvasmányos formában is átdolgozta. Az utazási instrukcióban szigorúan megszabott technológiai utazás megfigyelési és rögzítési formáihoz, tartalmi sajátosságaihoz képest a kronologikus rendet nem mindig következetesen érvényesíti. Írását alkalmanként intertextuális elemekkel, sőt nem ritkán szocio-kulturális kiegészítésekkel igyekszik színesebbé és vonzóbbá tenni az általános érdeklődésű olvasóközönség számára. Az itt közölt részletek alapján bécsi indulását követően Szilézián, egyes német fejedelemségeken és Németalföldön áthaladva, angliai élményeivel bezáróan összegzi tapasztalatait., {"references":["Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821). / Excerpts from the revised manuscript journal Notes on travels in the more remote provinces of Europe of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820–1821). S. a. r., és jegyz. / ed.: Kurucz György. 10.5281/zenodo.7594208. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Johann Christian Engel: Commentatio de repvblica militari (…). Gottingae: Typis Jo. Christ. Dieterich. 1790. Johann Christian Engel (1770 – 1814) lőcsei németajkú polgári családból származó történetíró 1788 és 1791 között tanult a göttingeni egyetemen. Itt írta Christian Gottlob Heyne témavezetésével, és védte meg nyilvános vita keretében 1790-ben az alább közölt, „A katonai államról, avagy a krétai-spártaiak és a kozákok összevetéséről” szóló értekezését, mellyel brit királyi jutalomdíjat nyert. Az értekezés első felében a krétai gyökerekre visszavezett ókori görög spártai állam létrejöttét, működését, társadalmi berendezkedését, hivatali apparátusát, hadseregét, földrajzi, gazdasági és kulturális sajátságait és az ezzel kapcsolatos szakirodalmat mutatja be, majd ugyanezen szempontokat követve a 18. századi kozák katonai államot jellemzi. Végül az ókor Kréta és Róma kontextusával kiegészítve összegzi a különbségeket és egyezéseket, és felvázolja a katonai államok rövid ideig fenntartható, speciális, a kultúra számára kedvezőtlen létmódjának általános jegyeit. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg., {"references":["Johann Christian Engel: Commentatio de repvblica militari (1790). S. a. r., és jegyz. / ed.:Balogh Piroska. 10.5281/zenodo.7589652. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}