Search

A legeltetés célállatai között viszonylag ritkán fordulnak elő baromfifélék és relatíve kevesen vizsgálták eddig részletekbe menően a baromfilegeltetést, azon belül is a tyúklegeltetés hatását a gyepvegetációra. Munkánk során a Gödöllő melletti GAK Babatvölgyi Biokertészeti Tangazdaság bio almafás kertjében, mobilólas tartás mellett legeltetett ökológiai tojótyúk állomány által előidézett változásokat vizsgáltuk a gyepvegetáció tekintetében. A vizsgálat során 4 mintavételi egység legelt és kontroll részén 8 legeltetési szakaszt vizsgáltunk a legeltetés megkezdése, majd a legeltetés befejezése után. Jelen munkánkban a mobilólhoz legközelebb eső, így bolygatásnak leginkább kitett mintavételi egység adatait elemezzük. Felvételeinket az egyes növényfajok százalékos borításának és a növények fenológiai állapotának feljegyzésével készítettük, majd a vegetáció összetételét vizsgáltuk szociális magatartástípusok, természetvédelmi értékkategóriák és a legeltetési értékek alapján. Előzetes vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált terület vegetációját egy pár éves parlag képe jellemzi. A növényzetet nagyobb részt gyom- és zavarástűrő fajok alkotják, de természetes(ebb) állapotra utaló fajok is jelen vannak. A legelés hatásáról elmondható, hogy amellett, hogy a tojótyúkok elsősorban a könnyebben csipegethető, „lágyabb” növényi részeket legelik le, fenológiai fázistól függetlenül elfogyasztanak mindent, ami zöld növény, még a rostosabb pázsitfű fajokat és a mérgező növényeket is, igaz legkevésbé preferálva ezeket. A legeltetés hatásaival kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy a vizsgált időintervallumban nem volt tettenérhető a tyúklegeltetés érdemi gyomosító hatása, így a tyúkállomány legeltetése, mint rendhagyó módszer sikeresen alkalmazható egy arra alkalmas terület kezelésére.

A globális éghajlatváltozás Magyarország területén is megfigyelhető szélsőségeket eredményez. Jelen tanulmány ennek példáját elemzi az Ipoly-menti gyepterületeket egy 5 évet felölelő vizsgálata útján – ezen belül főként két szélsőséges klimatikus év tavaszi aspektusát hasonlítjuk össze és ennek hatását a tájhasználati szempontból meghatározó legelők vonatkozásában. A műholdfelvételek térhódítása és gyors fejlődése teszi lehetővé az élőhelyek minél pontosabb elemzését és a változások nyomon követését is, amit ezen tanulmányban is alkalmaztunk – a Sentinel-2A műhold adatainak felhasználásával. A műholdképeknek köszönhetően kvantilis információkat szerezhetünk, amelyek segítenek a vegetációs aktivitás kimutatásában – NDVI (Normalizált Vegetációs Index) –, míg a talajfelszínhez közeli rétegek víztelítettségének kimutatásához az MNDVI (Módosított Normalizált Víz Index) indexeket használtuk. A kutatásban a 2017 és 2022 közötti időszakot vizsgáltuk, melyből kiemelhető a 2020-as és a 2021-es, mint szélsőséges két év, aminek a tavaszi állapotát elemeztük részletesen. A műhold adatokat terepi, klasszikus kvadrát módszer felvételeivel egészítettük ki, illetve eredményeivel vettük össze. A vizsgált periódus alatt a csapadék mennyisége jelentősen eltért: 2021 volt a legszárazabb, míg a 2022-es év volt a legcsapadékosabb. A műholdképek alapján szélsőséges klímahatását detektáltuk az Ipoly-mentén található homoki gyepekben. A különböző, mintázott vegetáció egységekben, a mintapontok NDVI és MNDVI adatai között eltérés tapasztalható a vizsgált években, melyek összefüggést mutatnak a növényzetben megjelenő változásokkal. Az alkalmazott indexek a természetes gyepek, homoki gyepek esetben is jól alkalmazhatóak voltak, továbbá az eltérések is kivehetővé, követhetővé váltak. Ezzel párhuzamosan a cönológai felvételek adatai alapján a vegetációban bekövetkezett változások szintén jól indikálták a környezeti változást, elsősorban a nedvességi viszonyokat.

The ascomycete fungus Venturia inaequalis causes scab disease, a major problem in apple production. The utilization of resistant cultivars is hindered by emerging new pathogen races, which erode their resistance. Increasing our knowledge on the population genetic processes of the fungus can contribute to the development of resistance gene deployment strategies and more durable resistance. We investigated the effect of four scab race indicator cultivars, ‘Gala’ (no R-gene), ‘Golden Delicious’ (Rvi1), ‘Geneva’ (Rvi3, complex), and OR45t132 (Rvi5), on the V. inaequalis population genetic structure and diversity. Sixty-six monosporic fungal isolates from the four cultivars were genotyped with seven simple sequence repeat primers. Furthermore, the partial resistance of the indicators and the pathogenicity profile of the conidia from each host were assessed. The genetic diversity and structure of the investigated V. inaequalis subpopulations correspond to the partial resistance of the original hosts as well as the subpopulations’ pathogenicity profiles. Indicators carrying Rvi3 and Rvi5 had strongly diverged and specialized V. inaequalis populations on them and fewer symptoms on the field. In line with the complete breakdown of the Rvi1 gene, the population from ‘Golden Delicious’ did not segregate from the susceptible ‘Gala’, and virulence towards Rvi1 was present in all subpopulations.

A fokozottan védett kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) pontos előfordulási helye kevéssé ismert. Előfordulási adatai sokáig csak a Szársomlyó (Villányi-hegység) és a Budai-hegység területeiről álltak fenn, majd a 2000-es években új lelőhelyeket találtak a Duna menti területeken. A Pesthidegkút közelében fekvő Vörös-kővár területén Ina Gros, német herpetológus 2012-ben egy tíz egyedből álló populációt fedezett fel. A természetvédelem kiemelt feladatai közé tartozik a természeti értékek, különösen a védett és fokozottan védett fajok megőrzése, ezért is különösen fontos, hogy a fajnak megfelelő védelmet biztosíthassunk, de ehhez meg kell ismernünk mind az élőhelyét, mind az élőhelyén található vegetációtípusokat. A kutatás célja az volt, hogy távérzékelési és térinformatikai eszközökkel feltérképezzük Vörös-kővár területének vegetációját az Interspect Kft. Nagyfelbontású Repülőgépes Monitoring Hálózat (NRMH) felvételére és módszerére alapozva. A munkánk során a terepen gyűjtött adatokkal töltöttük fel az NRMH mintaterületnek számító Vörös-kővár extrém nagy terepi felbontású háromdimenziós légi felmérésen alapuló folttérképét. Meghatároztuk az egyes vegetáció foltokat a gyepek esetében, és a fásszárú vegetációt egyed, illetve homogén csoport szinten felvételeztük. A körülhatárolt poligonok változatos vegetáció egységeket takarnak, ezen túl a méretük, magasságuk, a szintezettségük rendkívül heterogén és a természetes vagy természetközi élőhely foltok mellett még az antropogén tevékenység, felhagyott gyümölcsös és legeltetés nyomai is megtalálhatók. Az aljnövényzet látszólagosan ritkás, de ennek ellenére mégis fajgazdag és változatos, valamint a homokkő alapkőzetnek köszönhetően savanyúság jelző fajokat tartalmaz. Ezen túl a csupasz homokkő sziklákkal is tarkított erdős-cserjés központi magterületet lejtősztyepp és cserjés mozaikos élőhely sáv övezi, ami a vegetációban rendkívüli változatosságot biztosít.

Loess vegetations of the Carpathian Basin have been ploughed for a thousand years. Therefore, loess steppes of verges of the Transdanubia have nearly disappeared. Therefore, in Hungary, it is also important to find out the composition of loess vegetation. The aims of our study were to date the age of the sample verges and explore types of verges. Is there a correlation between the types, location, expanse and vegetation types of the verges? Which of the coenologically important species of the genus Festuca occur in the verges and patches of loess grassland? The studies were carried out in three areas. We examined the age of the verges and their natural condition. Floristic and coenological surveys were applied to analyse the diversity of the verges. Inflorescence morphological analysis of the dominant Festuca species in the vegetation was carried out by analysing 25 parameters. Our results showed that not only the age of verges was valuable and natural. Most of the loess species did not appear in old verges. Consequently, we should not rely only on the age of the verges to make hypotheses about its natural condition and vegetation. Based on the coenological data, there were two types of verges, which were the interspaced verge and the border verge. Based on the diversity assessment from the survey, data of the interspaced verge showed the highest diversity value, the diversity value was higher than 4. Among the studied taxa, Festuca pseudovina was separated clearly as a homogeneous group. The morphotaxonomic parameters were not enough for species identification of F. valesiaca and F. callieri, but they were not enough for F. rupicola neither, so the examination of the sclerenchyma is required. Overall, in contrast to the previous hypothesis, the age of the grassland fragments is not the most important factor, but rather their location, size, the number of species and the diversity are adapted to them.

Jelen tanulmány az Ipoly mente ártéri élőhelyeinek klasszikus és távérzékelési módszerrel készült élőhelytérképeinek összevetésével és alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik. A módszer a természetes ökológiai folyamatok bemutatása mellett, az emberi tájhasználat (legeltetés, kaszálás) hatásainak megismerésére is jó példa, komplex volta miatt pedig alkalmas a tájban és a vegetációban bekövetkező változások bemutatására, általánosításra. A kiválasztott mintaterület olyan jellegzetes vegetáció-együttes, aminek a monitorozása a táji szintű változások szempontjából, a szélesebb tájegységre is kiterjeszthető. A vizsgálatban több kérdésre kerestük a választ, minthogy található-e átfedés a Sentinel 2 műholdképek pixel adatai és a terepi térképezés között, ha igen, milyen mértékű, illetve az eltérések mely élőhely kategóriák esetében mutathatók ki? Továbbá a normalizált vegetációs index (NDVI) és a térképezett élőhely kategóriák között kerestük az esetleges összefüggéseket. Az élőhelyfoltok jelölésében az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR) kategóriarendszerét vettük alapul. A kapott eredmények alapján a vízterek és az urbánus területek jól elkülöníthetők más természetes élőhelyektől. Egyes természetes vegetációtípusoktól is elhatárolást tapasztaltunk, ilyenek többek között a gyepek és a fás vegetációk. A klasszikus élőhelytérképezés foltjai egyezést mutattak a távérzékelési adatokkal, mintegy jó kontrollként is működtek. Ezen túl az egyes foltokon belüli izolált részek is kimutathatók, ami további információval szolgál a területhasznosításról, hiszen a legeltetés szempontjából gyakorlati jelentőséggel is bír.

Our study focused on the compositional changes of Pannonian semi-natural dry grasslands. The preservation of these valuable habitats requires regular management. Our mowing experiment aimed to study the suppression of the native dominant Calamagrostis epigejos L. Roth in mid-successional grasslands. Mowing was applied twice a year in eight permanent plots. The vegetation was sampled annually from 2001 to 2021. The impacts of mowing were tested using repeated–measures analysis of variance (ANOVA). After 10 years, the cover of C. epigejos in the mown plots decreased significantly, from an initial average cover of 56.6 to 5.6%. In 20 years, it declined to 1.3%. Surprisingly, in the control plots, it decreased also from 63.7 to 6.9%. Species richness was affected by mowing: significant differences between mown and control plots were detected from the eighth year of our experiment. However, species richness steadily increased in both treatment types from 15 to 36 in the mown plots and 18 to 25 in the control plots, indicating a combined effect of vegetation succession and treatment. Our results suggest that long-term in situ experiments and comprehensive botanical studies are necessary to provide a basis for multi-objective management and reliable utilization of grasslands.

A talajtani és növénytani felvételezések helyszíne a Tihanyi-félszigeten található Belső-tó környéke, ahol 2017. júniusában négy mintaterületet jelöltünk ki. A terepbejárások alkalmával a mintaterületek talaját megmintáztuk (a helyszíni vizsgálatokat követően a minták akkreditált laboratóriumba kerültek), illetve a kijelölt területeken cönológiai vizsgálatokat is végeztünk. A terepbejárások, valamint a részletes talajtani és növénytani elemzés alapján megállapítható, hogy a mintaterületeken a megelőző tájhasználat igen erős degradációt okozott: még mindig jelen vannak a degradációra utaló taxonok. A tájhasználat-váltást követően azonban beindultak a regenerációs folyamatok. A talaj-növény vizsgálatokkal (is) bizonyítható mozaikosság egyik előnye, hogy széleskörű tájhasználatot rejt magában, ami segít a tájat legkevésbé terhelő gazdálkodási mód megválasztásában is. A Tihanyi-félszigeten sok élő és élettelen természeti érték található, amely nem csak a természetes degradációnak van kitéve, de az ember által okozott beavatkozásnak is. A korábbi talajtérképeken ábrázolt sokszínű talajtakaró jelentős részét érintette a területen folytatott legeltetés és a turizmus hatása. A kialakult talajtípusok nem maradtak meg eredeti állapotukban: a réti csernozjom talajokon (Belső-tó) tömődöttséget és a szerkezet szétesését, illetve eróziót eredményezett az emberi beavatkozás. A talajpusztulás (talajkopás) a termőréteg csökkenésével, a szerkezet romlásával, a váz-, kőzethatású és lejtőhordalék talajok arányának növekedésével járt együtt. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a legeltetett területeken a magyar szürke szarvasmarha állomány egyedszáma a gyep fenntartása szempontjából ideális. A tájhasznosítás ugyanis abban az esetben tekinthető tájökológiai szempontból megfelelőnek, ha a tájjelleget (tájkaraktert) meghatározó ökoszisztémát, illetőleg a felszínborítást nem módosítja jelentős mértékben, a növényzetben az eredeti vegetációhoz legközelebb állót, míg a talajtani folyamatokban a természeteshez közelieket ismerhetjük fel.

The thousands of kilometers of forest steppes in Eurasia belong to the most threatened ecosystems thanks to habitat loss. We have limited knowledge on the recolonization ability of forest steppe species to date, which is the reason we examined the textural and structural changes in these species during secondary succession in areas of different former land use. The species number, cover, and diversity of forest steppe species, especially those of the Festuco-Brometea group, became significant for all three types in the oldest fallows. The number and proportion of forest steppe species have been steadily increasing in abandoned vineyards and arable land, indicating that forest steppe species are able to rapidly recolonize. The increase in the number and cover of forest steppe species in abandoned grasslands reveals that the replacement of the species pool of these grasslands is not necessarily accompanied by degradation, but also by the appearance and spread of valuable natural species if the habitat is sufficiently patchy. The proportions of habitat categories level off in abandoned vineyards and arable land as abandonment progresses. The cover rates of disturbed habitats species were negligible for all three types for the third decade after abandonment, indicating a change in the quality of the species pool.

The European temperate forest zone has great importance, in terms of maintaining the habitats of not only forests but also anthropogenous grasslands, which were formed as a result of habitat reconstruction. These habitats have great importance, by means of nature conservation, landscape use, economy, and forest and grassland use. The mosaic-like habitat complexes that consist of these grasslands and forest patches help to increase biodiversity and supply the habitat for forest game. In this survey, changes in the vegetation of the temperate forests (Fagetum) of the Mátra Mountains of Hungary were investigated after reconstruction. In 2012, shrub cutting was carried out in the area of Parádóhuta, and then three different management methods (abandoning, mowing, and grazing) were utilized. Our goals were the following: to perform a vegetation survey of the sample areas (i); surveying the natural regeneration of the grassland and analyzing its biodiversity, nature conservation, and economical value (ii); and analyzing the vegetation in terms of nature conservation and valuing its life form spectrum, economy values, and livestock-feeding ability (iii). According to our results, systematic mowing and a less-intensive grazing had a significantly positive effect on biodiversity and the coverage of species, thus increasing the naturalness of the studied grassland habitats, while wild game were able to act as ecological engineers.

Az Alföldön egykor hatalmas kiterjedésű löszpusztagyepek, a szántóföldek terjeszkedése miatt ma már leginkább csak a mezsgyékben gyakran csupán néhány méter széles, de számos értékes és ritka élőlényt rejtő állományokként maradtak fenn. Elsősorban az ősi, elsődleges mezsgyék értékesek, de az agrárkörnyezetgazdálkodásiprogramoknak köszönhetően nemzetközi szinten is előtérbe kerültek a másodlagosankialakított szegélyek. Az agrár-környezetgazdálkodási programok sikere érdekében Magyarországon is fontos lenne tudnunk, hogy milyen növényzet alakulhat ki a másodlagos mezsgyéken. Munkánk során célul tűztük ki a vizsgált mezsgyék korának minél pontosabb meghatározását, a mezsgyék növényzete és kora közöttiösszefüggések feltárását, valamint azon tényezők meghatározását, amelyek kulcsfontosságúak a természetvédelmi szempontból értékes mezsgyék fennmaradásához, kialakulásához. Eredményeink azt mutatták, hogy nem csak a legősibb mezsgyék állapota volt természetes. Sőt a legjobb értékeket az 1893-ban kijelölt, másodlagos eredetű vasúti mezsgye mutatta. Az elsődleges mezsgyék közül számos degradált állapotú, esetlegegy-két ritka faj jelzi, hogy valaha értékesebb lehetett növényzetük. Jellemzően a széles, szántóföldekkel közvetlenül nem érintkező mezsgyék voltak jó természetességűek. Ebből arra következtethetünk, hogy számostényező együttes jelenléte szükséges a természetes, ősi vegetáció fennmaradásához. Másodlagos mezsgyékesetében a kor mellett rendkívül fontos a megfelelő propagulum forrás is. Éppen ezért fontos, hogy még addig szaporítsuk a szántószegélyek számát és kiterjedését, amíg van honnan visszatelepülniük a természetvédelmiszempontból értékes fajok.

Questions (i) Which species dominate mid-successional old-fields in Hungary? How does the identity of these species relate to local (patch-scale) diversity and to the progress of succession? (ii) Which species have the strongest negative impact on diversity in spontaneous old-field succession and what generalizations are possible about traits of these species? (iii) Are these species dominant or subordinate components in mature target communities? (iv) Do native or alien species have stronger effects on the diversity and progress of succession? Location Abandoned agricultural fields (abandoned croplands, orchards and vineyards) at various locations throughout Hungary. Methods Vegetation patterns on 112 old-fields, in 25 sites varying in soil and climatic conditions, topography, landscape contexts and land-use histories were sampled. Most old-fields had appropriate seed sources in the immediate vicinity, i.e. natural or semi-natural grasslands (meadows steppes, closed and open sand steppes) as source and target habitats. Age of abandoned fields ranged from 1 to 69 yr, but most sites were between 15 and 60 yr. The cover of vascular plant species (%) was estimated in 2 × 2-m plots. Relationships between diversity, progress of succession (similarity to target communities) and identity of dominants were tested. Results A small portion of successional dominants (eight species) had strong negative impacts on diversity. These species belonged to Poaceae, Asteraceae and Fabaceae. Most of these species were wind-pollinated, and capable of lateral vegetative spread. Dominant species varied in size and had, on average, a low requirement for N but a high requirement for light. With one exception, Solidago gigantea, they were native to the Hungarian flora. Significant differences were found among the impact of successional dominants when dominant species were grouped according to their original role (dominants or subordinates) in natural communities. The overall effect of species identity was also significant. Bothriochloa ischaemum was identified as the species with the strongest negative effect on species diversity. Conclusions Our results suggest that mid-successional dominant species differ in their impact on diversity and progress of succession. Mid-successional plots dominated by alien species, or by native species that were originally subordinate in natural communities, regenerate less successfully and may temporarily arrest succession. Therefore, early colonization of native dominants should be enhanced with restoration measures.