[Fat tissue as the primary target organ of insulin resistance in diabetes mellitus.]

Insulin resistance is a pathological condition in which the effect of endogenous or externally administered (exogenous) insulin to promote tissue glucose uptake and utilization falls short of that observed in metabolically healthy individuals. It affects the entire organism, but the pathogenetic and underlying molecular biological processes of its selected target tissues - the liver, muscle and adipose tissue - are partially different. Recently, knowledge about the role of adipose tissue has expanded significantly, and it increasingly seems that dysfunctional adipose tissue is the central player in these pathological events. The manuscript reviews the structure of adipose tissue, the regulation of adipogenesis and lipolysis, data on the relationship between the microbiome and adipose tissue, the typical differences of the acute and chronic insulin resistance as well as the therapeutic tools currently available to reduce adipose tissue insulin resistance. It may well be that a molecule with a selective adipose tissue attack point and enabling safe long-term use in humans is not yet within the hoped-for proximity, the first animal experimental observations related to the first "adipeuticum" being under development outline the promise of a new treatment option. Orv Hetil. 2023; 164(1): 3-10.Az inzulinrezisztencia az a kóros állapot, amelyben az endogén vagy a kívülről adagolt (exogén) inzulin szöveti glükózfelvételt és -hasznosítást elősegítő hatása elmarad az anyagcseréjüket illetően egészséges személyeken megfigyelttől. Az egész szervezetet érinti, kitüntetett célszövetei a máj-, az izom- és a zsírszövet, patogenetikai és az ezek hátterében álló molekuláris biológiai folyamatai azonban részben eltérnek egymástól. Az utóbbi időben jelentősen bővültek a zsírszövet szerepével kapcsolatos ismeretek, s egyre inkább úgy látszik, hogy a diszfunkcionális zsírszövet a kóroki történések központi szereplője. A kézirat áttekinti a zsírszövet szerkezetét, az adipogenezis és a lipolízis szabályozását, a mikrobiom és a zsírszövet kapcsolatára vonatkozó adatokat, az akut és a krónikus inzulinrezisztencia különbségeit, valamint a zsírszöveti inzulinrezisztencia mérséklésére ma rendelkezésre álló terápiás eszközöket. Jóllehet szelektív zsírszöveti támadáspontú, biztonságos, hosszú távú humán alkalmazást lehetővé tevő molekula ma még nincs a reménybeli közelségben, az első, fejlesztés alatt álló „adipeutikummal” kapcsolatos állatkísérletes megfigyelések új kezelési lehetőség ígéretét vázolják fel. Orv Hetil. 2023; 164(1): 3–10.