Közjó és demokrácia. Két közgazdaságtani elmélet a demokráciáról

A tanulmány a demokrácia két közgazdaságtani elméletét mutatja be. A demokrácia klasszikus elmélete a közjó fogalmára épült: a klasszikus politikai filozófia érvelése szerint a demokrácia intézménye a közjó megvalósulásának eszköze. Schumpeter bírálta a klasszikus elméletet: a közgazdasági szemléletet alkalmazva a közjó értelmezésére leválasztotta a demokráciáról a közjó fogalmát. Schumpeter szerint a demokrácia szubsztantív felfogása nem tartható, ezért ehelyett a demok rácia procedurális értelmezését kínálta fel. Az alkotmányos közgazdaságtan nem fogadja el sem a közjó és demokrácia fogalmainak elválasztását, sem a közjó szubsz tan tív értelmezését, ehelyett a közjónak és a demokráciának egyaránt pro ce du rális értelmezését javasolja. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B31, B41.
This essay deals with two economic theories of democracy. The classical doctrine of democracy was built on the concept of the common good, classical political philosophy arguing that the institution of democracy was the instrument for realizing the common good. This theory was criticized by Schumpeter, who applied the method of modern economics to analysis of the concept, which he separated from democracy, arguing that the substantive concept of democracy was untenable, and proposing to replace it with the procedural concept of democracy. Constitutional economics does not accept such separation of the concepts of democracy and the common good, but it does not accept the substantive interpretation of the common good either. Rather, it proposes a procedural concept of both the common good and of democracy.