A proppi szerepkörök és szereplőfunkciók klasszikus mesékben és azok rövidített változataiban

Háttér és célkitűzések A mese vagy történet olvasása gyermekkorban számos előnnyel bír: pozitív hatása van a képzelet fejlődésére, segít a gyermekeknek a beszélt nyelv vizualizálásában, ezáltal fejleszti a kommunikációs képességeket, valamint a kognitív előnyök mellett a szülő-gyermek kapcsolatot is pozitív irányba befolyásolja. A fejlődéslélektani elméletek alapján egy mese akkor gazdagítja leginkább a gyermek életét, ha a személyiségének minden megnyilvánulására egyszerre reflektál, és segíti a gyermeket belső konfliktusainak feloldásában. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük a klasszikus mesék és azok rövidített változatai között tapasztalható formális-strukturális különbségeket. Módszer Vizsgálatunk során 34 mesét hasonlítottunk össze a proppi szerepkörök és szereplőfunkciók mentén. Az összehasonlítást a tartalomelemzés módszerével végeztük. Meghatároztunk továbbá fejlődéslélektani szempontból kiemelkedő jelentőséggel bíró funkciókat, amelyek megjelenését az elemzés során külön is megvizsgáltunk. Eredmények Az eredményeink azt mutatták, hogy eltérés van a klasszikus, illetve a rövidített mesék funkciókészlete között. A kiemelkedő jelentőséggel bíró funkciók a rövidített változatokban jelentősen kevesebbszer fordultak elő. Következtetések A különbségek arra mutatnak rá, hogy a sűrítés hatására a mesék kisebb mértékben tudnak hozzájárulni a gyermekek belső konfliktusainak megoldásához, ezáltal az eredményeink összességében azt implikálják, hogy a rövidített mesék nem tudják betölteni azt a fejlődéslélektani szerepet a gyermek lelki életében, amelyet a klasszikus változataik.