Data-based agriculture in the V4 countries – sustainability, efficiency and safety

Summary. The role of agricultural data has significantly increased, and is now seen as an input with a similar weight as land, seed or applied nutrients. The specificity of agricultural data lies in the fact that data appear on several levels, since there is a considerable amount of public data available, such as meteorological, satellite, or agricultural data recorded in spatial data structures that register field borders, and with the development of the digitalisation of agriculture, more and more private data are being generated that help agricultural holding owners’ work when integrated into the decision-making process. The aim of this paper is to investigate the data required for agricultural practices, as well as to identify risks that the agricultural data handling is facing. Összefoglalás. Az agrárium adatainak szerepe felértékelődött, az agráradatra jelenleg hasonló súlyú inputként tekintenek, mint a termőföld, a vetőmag, vagy a kijuttatott tápanyag. Az agráradatok sajátossága abban rejlik, hogy az adatok több szinten is megjelennek, hiszen egyrészt számottevő mennyiségű közadat áll rendelkezésre, ilyenek például a meteorológiai adatok, a műholdas adatok, vagy a táblahatárokat nyilvántartó téradatstruktúrában nyilvántartott agrár-térinformatikai adatok, másrészt az agrárium digitalizációjának fejlődésével egyre több helyen keletkezik olyan magánadat, amely a döntéshozatali folyamatba kerülve segíti a gazdálkodók munkáját. A 2004-ben EU tagságot nyert kelet-közép-európai országok – közöttük a Visegrádi 4-ekhez tartozó Magyarország, Szlovákia és Csehország – a történelmi fejlődés eltérő útjain érkeztek az Európai Unióba, így agráradat rendszereik is eltérő módon alakultak. Annak azonban, hogy az agrárium számára oly fontos adatintegráció megszülessen, mindhárom országban az egyik sajátos akadálya, hogy az adatokat – amelyek komplex felhasználása a modern agrárium kulcsa – eltérő szervezetek eltérő struktúrában kezelik. Az adatstruktúra rendszerezése, az adatok gyűjtésének helyszínei, az adatfeldolgozás és az adathasználat nemcsak versenyképességi tényező a magyar agráriumban, hanem egyben biztonsági kérdéseket is felvető vagyontárgy is. Az agráradatok kockázati tényezőit a szerzők három csoportba sorolják: 1. Az eszköz- és technológiai kockázatok, amelyek hálózatokhoz köthető kockázatok, a távoli vezérlés és a blokkolás lehetőségével, de ebben az esetben a hagyományos, mindennapi eszközeinkhez hasonló a kockázati szint. 2. Az adat- és felhőszolgáltatási kockázatok, amelyek nem megfelelő szakmai felügyelet hiányában jelentős befolyással bírhatnak a mezőgazdasági döntéshozatali folyamatokra. 3. Az erőfölényből adódó kockázatok, amelyek a multinacionális szereplők számára átadott adatok révén nemcsak az egyes gazdálkodók, de akár a nemzeti kormányok számára is hátrányokat jelenthetnek. Az adatok védelme, illetve az adattulajdonosok védelme tehát fontos szempont, azonban ahhoz, hogy az adatok alapján információ keletkezzen, további kockázatot jelent, ha az adatok szétszórtan, egymástól független szervezetek tulajdonában, nem összevethető és nem integrálható módon érhetőek el. Jelen tanulmány az agráradatok kezelőinek feldolgozásával ezekre a biztonsági problémákra hívja fel a figyelmet.