Search

The present article considers the category of narrative perspective and its linguistic manifestation in English fictional texts. Drawing on an interdisciplinary approach that combines the narratological and stylistic theories, the study seeks to determine the role of modality in the process of perspectivisation and the attribution of focalization. In addition to identifying the types of modality relevant for the analysis of the narrative perspective, the essay aims at determining the role of modal elements in designating an internal agent of orientation and in creating an involved, coloured mentation through which the story is filtered., {"references":["1.\tBROMAN, Eva. Narratological Focalization Models - A Critical Survey. In: G. Rossholm (ed.), Essays on Fiction and Perspective. Bern: Peter Lung Publishing Company, 2004, p. 57-90.","2.\tDOLEZEL, Lubomír. Narrative Modalities. In: Journal of Literary Semantics, 1976, vol. 5, no. 1, p. 5-14.","3.\tFILLMORE, Charles J. Verbs of Judging: An Exercise in Linguistic Description. In: C.J. Fillmore and D.T. Langendoen (eds.), Studies in Linguistic Semantics, 1971, p. 273-89.","4.\tFOWLER, Roger. Linguistic Criticism. Oxford: Oxford University Press, 1996. 272 p.","5.\tGALR = Gramatica Limbii Române. Vol. II. Enunţul. Bucureşti: Editura Academiei Române, 2005. 1036 p.","6.\tJOYCE, James. Dubliners. London: Penguin Books, 1996. 256 p.","7.\tKERBRAT-ORECCHIONI, Catherine. L'énonciation de la subjectivité dans le langage. Paris: Armand Colin, 1980. 290 p.","8.\tLAWRENCE, David Herbert. Sons and Lovers. London: Penguin, 1995. 420 p.","9.\tPALMER, Frank Robert. Mood and Modality, Cambridge: Cambridge University Press, 1986. 236 p.","10.\tPRUS, Elena. Poetica modalității la Proust. Chișinău: Ruxanda, 1998. 232 p. 167","11.\tSIMPSON, Paul. Language, Ideology, and Point of View. London: Routledge, 1993.184 p.","12.\tWOOLF, V. Flush. [online] http://gutenberg.net.au/ebooks03/0301041h.html (retrieved 18.02.22)","13. ZAFIU, Rodica. Naraţiune şi poezie. Bucureşti: Editura All, 2000. 353 p."]}

Communal or individual? Perspectivisation in Hungarian folksongs A widely recognized characteristics of Hungarian folksongs is the so-called natural image (known as 'sill'), whose interpretation has long been a semantic problem not fully unsolved in text linguistic and folklore studies. In this matter the notion of perspectivisation within the framework of cognitive linguistics may lead to novel observations. The ways a group of folksongs are construed allow for more than one interpretation of the same language element from different perspectives. This underlying feature manifests in the dynamic view of construal, namely, in the first part of the text, the speaker's vantage point is to be located implicit and off-stage, then later on it becomes explicit and on-stage; (Bühler 1934; Sanders−Spooren 1997). Meanwhile, what is viewed from a general communal perspective (based on folk conceptualization) in a more objective form at the beginning, is taken over by an overwhelming individual perspective and subjective construal in the next stage. In this process, numerous linguistic items are taken into account, such as scalar adjectives implying multiple reference points, definite noun phrases having the potential to be grounded in various contexts, or spatial and time adverbs with undefined reference points. This way, in a significant group of Hungarian folksongs, initial linguistic representation is possible to be cognized from more than one perspective, asserting communal (based on folk conceptualization) and individual perspectives simultaneously. A magyar népdalokban elterjedt jellegzetes reprezentációs forma, az ún. természeti jelenet metaforáinak a szövegértelembe integrált értelmezése olyan pragmatikai és szemantikai probléma, amely az eddigi folklorisztikai és szövegtani kísérletek ellenére számos kérdést rejt. Ebben értékes eredményt hozhat a szövegben megjelenő perspektívák vizsgálata, amely kognitív nyelvészeti kiindulópontú. A természeti jelenetek perspektivikus konstruálása (azaz egy jelenet egyféle fogalmi megalkotása) ugyanis olyan nyelvi formában valósul meg, amelynek sajátosságai lehetővé teszik ugyanannak a nyelvi reprezentációnak a különböző perspektívákból történő értelmezését. A dinamikus jelentéskonstruálás azt mutatja: számos szövegben a megnyilatkozói nézőpont (Bühler 1934; Sanders–Spooren 1997) kezdetben a színre vitt jeleneten kívül helyezhető el (off-stage), majd explicit módon belülre kerül (on-stage), miközben ebből az utóbbi nézőpontból is lehetségessé válik a jelenet első, objektívabban konstruált részének az értelmezése. Ennek a műveletnek a jelen tanulmányban vizsgált nyelvi megvalósulásai a több referenciapontot implikáló skaláris melléknevek, a nemcsak egy kontextusban lehorgonyzott határozott főnevek és a lehorgonyzatlan tér- és időhatározók által válik lehetségessé. A népdalok nagy hányadában az ilyen típusú szövegkezdő nyelvi reprezentációk olyan összetett perspektíva lehetőségét rejtik, amely egyidejűleg érvényesíti a népi konceptualizáción alapuló közösségi és a személyes nézőpontot, így a népdal egyik fő szövegtipológiai jellemzőjét.

El objetivo de este artículo es demostrar de forma parcial que muchos de los neologismos en el habla de los niños se deben a una motivación metonímica. Para ello nos basaremos básicamente en un corpus del lenguaje recogido a través de una serie de estudios longitudinales llevados a cabo durante los años 2000-2002, centrados en sustantivos innovadores utilizados por niños de habla inglesa y polaca. Además, ofreceremos ejemplos seleccionados de innovaciones léxicas extraídos de datos lingüísticos utilizados por Eve V. Clark (Clark, 1993). También haremos un resumen acerca de la motivación relacionada con el aprendizaje de una lengua para contribuir a ampliar el estado de la cuestión de cara a investigaciones futuras.Abstract:The aim of this paper is to provide partial evidence that a great many neologisms in children’s speech are metonymically motivated. For our purposes we shall rely basically on the language corpus gathered in the course of longitudinal studies carried out during the years 2000-2002, concentrating on innovative nouns formed by English-speaking and Polish children. Apart from this, we will provide selected examples of lexical innovations drawn from Eve V. Clark’s language data (Clark 1993). However, before the discussion commences, let us briefly outline the issue of motivation in language in order to provide a broader background for the investigations to follow.