Search

Ifjúkoromban arra lettem figyelmes, hogy abban a kis Nógrád megyei faluban, ahol éltem, a cigányok nagy része már nem jár szentmisére és szakít a római katolikus vallással. Ez a tendencia ma is tart, s ezt tapasztalom Pest megyében élve, napjainkban is. Vajon mi lehet ennek a szakadásnak az oka? A választ a váci egyházmegyében eltöltött húszéves hittanári múltam, valamint eddigi empirikus szociológiai kutatásaim segítségével kerestem. Követett-e el hibát a papság, hogy cigányok és nem cigányok tömegesen hagyták s hagyják el az egyházakat? Személyesen szerettem volna hallani a választ, maguktól az érintettektől. Így a váci megyéspüspök engedélyével római katolikus civil teológusként szolgálati helyükön, plébániájukon kerestem meg a történelmi egyházak lelkipásztorait, hogy kérdéseket tegyek fel nekik a cigány néppel kapcsolatban.

Copyright of Hungarian Medical Journal / Orvosi Hetilap is the property of Akademiai Kiado and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)

Copyright of Szociológiai Szemle is the property of Hungarian Sociological Association and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)

Nemzetközi felmérések, valamint hazai kutatások egyaránt rámutatnak arra, hogy az európai és a hazai cigány lakosság zöme a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartozik. A cigányság esetében a társadalmi hátrányok és a térbeli szegregáció sok esetben összekapcsolódnak. Tanulmányunk középpontjában a fenti problémához kapcsolódó szegedi esettanulmány áll. 2011 eleje óta részvételi akciókutatási folyamat keretében együttműködünk helyi roma vezetőkkel és helyi szegregátumokban élő családokkal. Együttműködésünk célja kettős: kutatóként egyrészt érvényes tudást szeretnénk létrehozni a cigányság (helyi szintű) társadalmi integrációjáról, másrészt e tudást a gyakorlatban is tesztelve szeretnénk közösen hozzájárulni az integrációhoz. Az elmúlt bő három év során számos kutatási eredménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk a helyi társadalmi kirekesztéssel és integrációval, annak területi-térbeli vetületeivel, valamint a helyi politikai döntések és a társadalomtudomány viszonyával kapcsolatban. Tanulmányunkban néhány, a témát érintő általános kutatás-módszertani és -etikai kérdés mellett kitérünk arra, hogyan függ össze a térbeli szegregáció a társadalmi hátrányokkal, hogyan befolyásolják azt a helyi politikai folyamatok, valamint írunk a társadalomkutatással szembeni követelményekről, amennyiben az a részvételi akciókutatás megközelítése mentén a társadalmi integráció kérdésével foglalkozik. Következtetésünk, hogy a részvételi akciókutatás megközelítése a társadalomkutatást új kihívások elé állítja, és a társadalmi integrációval foglalkozó részvételi akciókutatás könnyen azt eredményezheti, hogy a kutató „objektív”, „kívülálló”, „független” szakértőből helyi politikai szereplővé válik. Ez azonban nem a szakértői-kutatói szerep megváltozását, pusztán a kutatói szerep mögött szükségszerűen megjelenő érdek- és értéktartalom nyílttá tételét jelenti.

A szerző bemutatja és elemzi a szegénység(politikák) nemzetközi, különösen kelet-európai jellemzőit, a tipikus magyarországi társadalmi periféria folyamatokat, szociális kihívásokat. Az elemzés során bizonyítja, hogy a szegénység nemzeti, regionális, etnikai és nemi sajátosságokkal is bír. Magyarországon belül is jelentős területi szegénység differenciák tapasztalhatók, s a rendszerváltozás óta eltelt másfél évtizedben a rétegződési legyező is szétnyílt. A tanulmány többek között megállapítja, hogy a társadalomból való kizáródás fő okai a szegénység, az újratermelődő egyenlőtlenségek, az etnikai, nemi, kor szerinti vagy vallási diszkrimináció, a kulturális hiányok, a munkanélküliség, s mindezekből következően a munka és hajlék nélkül maradtak számának növekedése, a kapcsolati rendszerek szétzilálódása, majd megszűnése. Több, friss empirikus vizsgálat eredményeit feldolgozva bizonyítja továbbá, hogy a hasonló társadalmi helyzetű cigány és nem cigány népesség helyzete között ma is jelentős, jellemzően a roma népesség halmozott hátrányait nyomatékosító és tartósító tendenciák érvényesülnek.

Introduction: The presence and recognition of prejudice during care were examined among healthcare professionals towards the Roma population, the largest ethnic minority in Hungary. Aim: The aim of this study was to explore the extent to which prejudice in the Hungarian healthcare system might affect the quality of care and, thereby, the health of the Roma patients. Method: Semi-structured interviews were conducted between June 2017 and May 2018 with 13 interviewees. Qualitative methods were applied to analyse the transcripts. Results: Our respondents generally confirmed the presence of prejudices in the healthcare system. Prejudicial attitudes and discriminatory behaviour are less common in wards where the prevalence of disadvantaged patients (HIV-positive, homeless) is high (e.g., infectology). Prejudice is not specifically directed at the Roma ethnic minority, but also extends to populations living under poor socio-economic conditions, or with underlying self-destructive behaviour (alcoholism, drug use). In the opinion of our interviewees, occasional prejudicial behaviour does not lead to sub-standard care, but, on the contrary, to positive discrimination. Prejudice does not directly lead to poorer health, but it cannot be ruled out that it may indirectly contribute to it, in the case if the patient does not seek medical attention due to a former negative experience within healthcare. Conclusion: Our results confirmed the occasional presence of prejudice against the Romas in the healthcare system, however, this may not directly contribute to Romas' poorer health status. Our results also highlighted the importance of prevention, including the education of both parties and the prevention of the burnout of care providers. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789-796., (© 2020 Szerző(k)/The Author(s).)