Search

As part of the so-called ‘socialist world system’ of that time, the Hungarian Police consistently copied the pattern of the Soviet Militia for a long time in its mode of operation, structure, ranks and development directions. The socio-political system left its mark on the development of the law enforcement systems of both countries. Following the change of regime, both police forces continued their development on their track, taking into account European and international expectations and best practices. Due to the cross-border nature of the criminality, cooperation with partner authorities in other countries and international law enforcement organisations has become increasingly crucial for both organisations. Among these, cooperation with the International Criminal Police Organization (Interpol) and the European Police Office (Europol) is of paramount importance; however, according to the essence of the cooperation, there are other vital channels to be mentioned. The comparison of the appropriate structures and methods of cooperation sheds light on exciting connections and, according to the authors, can provide valuable experiences.

A bűnüldözés Magyarországon is kapacitáshiánnyal küzd, csakúgy, mint sok más országban. Ez a megállapítás az adó- és pénzügyi nyomozásra is igaz. A szakterület igyekszik gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni a különböző társadalmi és gazdasági változások által támasztott új kihívásokhoz a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával. A 2020-as évtől kezdődő Covid19 világjárvány rendkívüli kihívást jelentett a bűnüldözésben is és alapjaiban változtatta meg a korábban paradigmaként elfogadott válságkezelési elgondolásokat.Az egészségügyi kormányzat szabta keretek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a szervezeten belül pedig a Bűnügyi Főigazgatóság gyors járványügyi intézkedésekkel próbálta felvenni a küzdelmet és igyekezett megőrizni szervezet működőképességét. A tanulmány célja ezt a folyamatot bemutatni a történeti előzmények ismertetésétől kezdve. Az ismertetés során a szerzők vizsgálják, hogy milyen állapotban érte a nyomozó szolgálatot a válság és melyek voltak a sikeres és kevésbé sikeres megoldások. A kérdésekre a szerzők a NAV Bűnügyi Főigazgatóság egészségügyi veszélyhelyzet kezelésére kialakult gyakorlata, annak tapasztalatai, valamint az adó- és pénzügyi nyomozások eredményességét jellemző főbb indikátorait tartalmazó szakterületi jelentések elemzésével válaszolnak.

Háttér: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán végzett hallgatók rendészeti kockázatkezeléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket is szereznek, amelyekről a témaválasztásuknak megfelelően szakdolgozat, vagy a diplomamunka során nyílik lehetőségük beszámolni. E tanulmány szerzői, egyikük úgy is mint itt végzett hallgató, illetve szerzőtársa, kockázatkezeléssel kapcsolatos tantárgyak oktatója, egy sikeresen megvédett szakdolgozatban szereplő vizsgálatot mutatnak be átdolgozott formában. A szakdolgozat a légi utasforgalomban felderített és cigarettára elkövetett jogsértéseket elemezte, arra keresve a választ, hogy miként lehet a jövő jogsértéseit megjósolni, illetve milyen kockázatkezelési alapon igazolható döntéseket célszerű meghozni annak érdekében, hogy a vámszervezet hatékonyan teljesíthesse feladatait, illetve megvalósíthassa küldetését. Célok: Meghatározni, hogy a vizsgálat során homogén csempészárunak tekintett és az illegális kereskedelmi ellátó láncban áramló cigaretta felderített esetei miként csoportosíthatók. Megvizsgálni, hogy figyelembe vehetők-e az így létrehozott klaszterek a jövő kockázatkezelő eljárásai során. A tanulmány kockázatkezelés elméletből vett ismereteket alkalmaz és ennek eredménye alapján ajánlásokat tesz a jövő kockázatkezelői számára. Módszerek: Választott egy éves időszak lefoglalási adatait elemeztük. Az elemzés során alkalmaztuk az említett képzés kockázatkezeléssel foglalkozó és vám- illetve adószakmai tantárgyai során tanult összefüggéseket, elveket és módszereket. A jövő kockázatai nagyságának meghatározására predikciót alkalmaztunk és a múlt eseményeit figyelembe vevő módon a jövőben bekövetkező események valószínűségére következtettünk. Az ilyen esetek során várható károknak a múltban gyökerező összefüggéseit elemeztük, illetve ezek eredményeit az elkövetői módszerekre vonatkoztattuk. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az ellenőrző tevékenységet a még viszonylag gyakran előforduló és egyenként közepes mennyiségű cigarettával kapcsolatos elkövetési módszerekre érdemes koncentrálni. E módszerek üzletszerűen működő, futár jellegű csempésztevékenységekhez kapcsolódnak. Ellenük fellépni kockázati profilok alapján érdemes.

Risks associated with supply chains, belong to the transport sector of critical infrastructure protection and require appropriate responses and preliminary measures respectively. The analysis of the focus and objective of the particular research, points out the need for complex approaches and the expectations for the multipurpose applicability of the results. Starting from the threats, this successful research has identified the needs for an advanced network analysis to reach door-to-door security along the entire length of the supply chain.

The almost uncountable infrastructural and other system elements make citizens’ life easier in post-modern societies. Normally these are all considered as obvious. Liveable urban places, their competitiveness and appreciation depends highly on the quality of the services available, such as the quality of public administration, finance system, energetic networks, economic capabilities, urban transportation systems, social entertainment, sport and recreation facilities and the like. The vulnerability of cities and their exposure to terrorist attacks arose after the 9/11 attacks. It give rise to many thoughts and associations if metropolises like New York, Washington DC, Tokyo, London, Paris, Madrid, Mumbai, New-Delhi, Bagdad, Istanbul, Athens are mentioned and since then, terrorism has become a frequent part of their obvious associations. How vulnerable the urban services can be that are now essential parts of their urban life? This study attempts to look beyond the terrorist threats of metropolises, cities and towns, and points out their defenceless exposures against their own infrastructural systems. Although an average city in Central-Europe has fortunately low risks from such points of view, other risk sources however, like accidents, natural disasters, and civilisation-based catastrophes are also retraceable. The authors attempt to find answers why urban studies in Central-Europe do not pay necessary attention to the city’s vulnerability analyses like their counterparts in the Western Countries do.