Search

Introduction: COVID–19 significantly affects endoscopic labs’ workflow. Endoscopic examinations are considered high-risk for virus transmission. Objectives: To determine impact of COVID–19 pandemic on Hungarian endoscopic labs’ workflow and on infection risk of endoscopic staff. Method: A nation-wide, cross-sectional online questionnaire was sent to heads of endoscopic labs in Hungary. The average number (with 95% confidence intervals) of upper and lower gastrointestinal endoscopies performed in 2020 was compared to that in 2019. The number of SARS-CoV-2-infected endoscopic staff members and the source of infection was also investigated. Results: Completion rate was 30% (33/111). Neither the number of upper (1.593 [743–1.514] vs. 1.129 [1.020–2.166], p = 0.053), nor that of lower gastrointestinal endoscopies (1.181 [823–1.538] vs. 871 [591–1.150], p = 0.072) decreased in 2020, but both upper and lower gastrointestinal endoscopies’ number decreased by 80% during peak phases. Separate examination room was available in 12% of institutes. Appropriate quality personal protective equipment (PPE) was available during the first and second peak phase in 70% and 82%, respectively. Infection risk stratification by questionnaire and PCR testing was routinely performed in 85% and 42%, respectively. Employee number decreased by 33% and 26% for physicians, and by 19% and 21% for assistants during peak phases, mainly due to age restrictions and COVID care assignments. 32% of assistants and 41% of physicians were infected (associated with inappropriate PPE use in 16% and 18%, respectively). Conclusion: Peak phases’ restrictions increase endoscopic workload afterwards. Despite PPE availability, 15% of employees’ COVID infection resulted from inappropriate PPE use in pre-vaccination era.Bevezetés: A COVID–19-pandémia jelentősen befolyásolta az endoszkópos laboratóriumok működését. Az endoszkópos vizsgálatok nagy vírusátviteli rizikójúnak számítanak. Célkitűzés: A koronavírus-járványnak a magyarországi endoszkópos laborok működésére kifejtett hatásának és az endoszkópos személyzet SARS-CoV-2-fertőzésben való érintettségének felmérése a 2020-as évben. Módszerek: Országos szintű, keresztmetszeti, kérdőíves tanulmányunk során magyarországi endoszkópos laboratóriumok vezetőit kerestük meg online formában. Vizsgáltuk a 2020-ban elvégzett felső és alsó tápcsatornai endoszkópiák számát a 2019-es referenciaévhez viszonyítva (átlag [95%-os konfidenciaintervallum]), továbbá a SARS-CoV-2-fertőzéssel érintett dolgozók számát és fertőződésük potenciális forrását. Eredmények: A megkeresett intézmények 30%-ából érkeztek válaszok (33/111). A referenciaévhez képest sem a felső (1593 [743–1514] vs. 1129 [1020–2166], p = 0,053), sem az alsó tápcsatornai endoszkópos vizsgálatok száma (1181 [823–1538] vs. 871 [591–1150], p = 0,072) nem csökkent, bár a vírushullámoknak megfelelően mindkét vizsgálattípus esetén 80%-ot meghaladó vizsgálatszám-csökkenést tapasztaltunk. Dedikáltan fertőző betegek vizsgálatára kialakított helyiség az intézetek 12%-ában állt rendelkezésre. A védőfelszerelések az első és a második hullám alatt 70%-ban, illetve 82%-ban voltak mennyiségileg és minőségileg megfelelőek. A vizsgálat előtt fertőzöttségirizikó-stratifikáció az intézetek 85%-ában, míg PCR-vizsgálat csupán 42%-ukban történt minden esetben. Az első és második járványhullám alatt a dolgozói létszám az orvosoknál 33%-kal, illetve 26%-kal, az asszisztenseknél 19%-kal, illetve 21%-kal csökkent, elsősorban életkori korlátozás, COVID-ellátásba való áthelyezés miatt. Az asszisztensek 32%-a, az orvosok 41%-a esett át COVID-fertőzésen, 16%-ban, illetve 18%-ban nem megfelelő védőfelszerelés-használattal összefüggésben. Következtetés: A járványhullámok alatti restrikciók feloldását követően a vizsgálati terhelés emelkedik. A SARS-CoV-2-vakcinák elérhetősége előtt az endoszkópos laborok dolgozóit érintő COVID-fertőzések 15%-a nem megfelelő védőfelszerelés-használattal volt összefüggésbe hozható. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1814–1822.

Bevezetés: A COVID–19-pandémia jelentősen befolyásolta az endoszkópos laboratóriumok működését. Az endoszkópos vizsgálatok nagy vírusátviteli rizikójúnak számítanak. Célkitűzés: A koronavírus-járványnak a magyarországi endoszkópos laborok működésére kifejtett hatásának és az endoszkópos személyzet SARS-CoV-2-fertőzésben való érintettségének felmérése a 2020-as évben. Módszerek: Országos szintű, keresztmetszeti, kérdőíves tanulmányunk során magyarországi endoszkópos laboratóriumok vezetőit kerestük meg online formában. Vizsgáltuk a 2020-ban elvégzett felső és alsó tápcsatornai endoszkópiák számát a 2019-es referenciaévhez viszonyítva (átlag [95%-os konfidenciaintervallum]), továbbá a SARS-CoV-2-fertőzéssel érintett dolgozók számát és fertőződésük potenciális forrását. Eredmények: A megkeresett intézmények 30%-ából érkeztek válaszok (33/111). A referenciaévhez képest sem a felső (1593 [743–1514] vs. 1129 [1020–2166], p = 0,053), sem az alsó tápcsatornai endoszkópos vizsgálatok száma (1181 [823–1538] vs. 871 [591–1150], p = 0,072) nem csökkent, bár a vírushullámoknak megfelelően mindkét vizsgálattípus esetén 80%-ot meghaladó vizsgálatszám-csökkenést tapasztaltunk. Dedikáltan fertőző betegek vizsgálatára kialakított helyiség az intézetek 12%-ában állt rendelkezésre. A védőfelszerelések az első és a második hullám alatt 70%-ban, illetve 82%-ban voltak mennyiségileg és minőségileg megfelelőek. A vizsgálat előtt fertőzöttségirizikó-stratifikáció az intézetek 85%-ában, míg PCR-vizsgálat csupán 42%-ukban történt minden esetben. Az első és második járványhullám alatt a dolgozói létszám az orvosoknál 33%-kal, illetve 26%-kal, az asszisztenseknél 19%-kal, illetve 21%-kal csökkent, elsősorban életkori korlátozás, COVID-ellátásba való áthelyezés miatt. Az asszisztensek 32%-a, az orvosok 41%-a esett át COVID-fertőzésen, 16%-ban, illetve 18%-ban nem megfelelő védőfelszerelés-használattal összefüggésben. Következtetés: A járványhullámok alatti restrikciók feloldását követően a vizsgálati terhelés emelkedik. A SARS-CoV-2-vakcinák elérhetősége előtt az endoszkópos laborok dolgozóit érintő COVID-fertőzések 15%-a nem megfelelő védőfelszerelés-használattal volt összefüggésbe hozható. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1814–1822.

The gene responsible for familial adenomatous polyposis (FAP) has recently been mapped, identified and this makes the presymptomatic molecular diagnosis of the disease possible. It can be performed by direct mutation analysis or indirect haplotype analysis. In families where several affected individuals are available the indirect haplotype analysis is the easiest way for performing presymptomatic diagnosis of persons at risk. Among Hungarian families we have performed haplotype analysis using D5S346, a highly polymorphic dinucleotide CA repeat marker located 30-70 kb downstream from APC gene with the combination of restriction endonuclease Rsal site polymorphism. Marker regions were amplified by polymerase chain reaction (PCR) and basen on the above-mentioned polymorphic systems, the haplotype at the APC locus was determined. We believe that haplotype analysis of individuals at risk in large FAP families containing several affected members is a rapid, efficient, and highly valuable method for presymptomatic diagnosis of familial colon polyposis.

Transjugular intrahepatic portosystemic shunt (TIPS) is a radiological interventional procedure for the treatment of portal hypertension. This is a percutaneous method that lowers the elevated portal pressure by creating an intrahepatic shunt between the portal vein and one of the hepatic veins. TIPS carries lower risk than surgical portosystemic shunt, and prevents rebleeding from oesophageal varices more effectively than sclerotherapy. Since September 1999 the authors performed--with revisions--30 TIPS procedures in 20 patients. (Some patients needed more than one attempt.) We summarise our practice in patient selection, preoperative evaluation, followed by a detailed description of the technique of TIPS. Intensive monitoring and special issues of anaesthesia are also described. Technical success rate was 95%. Ninety-three percent of patients improved clinically. Despite some complications, no immediate mortality was noted. Two patients died within 30 days (both Child C). Average portosystemic gradient was reduced from 19.4 Hgmm to 9.6 Hgmm. No esophageal varix rebleeding occurred with patent shunt, and no ascites drainage was needed, either. 17% of patients developed encephalopathy requiring treatment. Our short follow-up time (average 6 months, longest 21 months) does not allow correct comparison with the 2-years survival of severe cirrhotic patients, but according to the literature TIPS does not change it significantly.