Search

A REKK és a DNV GL konzorciuma a 2013-as első PECI lista kiválasztásában nyújtott tanácsadó munkája után 2016-ban is támogatást nyújtott a második PECI lista kiválasztáshoz. A konzorcium kialakított egy projekt értékelési módszertant, majd az elfogadott módszertan alapján értékelte a benyújtott infrastruktúra projekteket. Az értékelés egy előzetes vizsgálatból és egy modellezési és indikátor számítási szakaszból állt. Az előzetes értékelés során megvizsgáltuk, hogy a benyújtott projektek megfelelnek-e a 347/2013 EU rendelet Energy Community által adoptált változatában szereplő általános és specifikus kritériumoknak, illetve a benyújtott projektadatokat verifikáltuk. Az előzetes kritériumoknak megfelelt 31 projektet (12 villamos energia hálózati és 17 gázhálózati és 1 olaj infrastruktúra) értékeltük. A villamosenergia és gázhálózati infrastruktúra projektek esetében a módszertan két lépésen alapult. Első lépésben a modellezésen alapuló költség haszon vizsgálatát végeztük el a projekteknek és kiszámítottuk a társadalmi nettó jelenértékét. Ez az indikátor szerepelt az elemzésben a legnagyobb súllyal (60%). Második lépésben a nem monetizálható hasznok esetében további indikátorok (a rendszerbiztonság, a projektek előrehaladottsága, a piaci versenyhez elősegítése, stb.) kerültek kialakításra, az indikátorok 1-5 skálán pontokat kaptak és a súlyokkal beszorozva megkaptuk minden egyes projekt összpontszámát. Az ily módon sorrendbe állítható projektlista és a részletes érzékenységvizsgálatok eredménye alapján hozta meg a tagállamok képviselőiből álló csoport a döntését az előzetes PECI/PMI listáról.

A határkeresztező infrastruktúra hálózati hozzáférési tarifái a földgázpiaci integráció „szoftverének” fontos elemei. A torz, túlzó hozzáférési tarifák az infrastruktúra alacsony kihasználtságához vezethetnek mind a létező, mind az újonnan létesített hálózati elemeken. Tanulmányunk a földgáz határkeresztező tarifák (entry-exit tarifák) és a határkeresztező kereskedelem kapcsolatát vizsgálja a CESEC régióban. Elsőként bemutatjuk a jelenlegi outlier (átlag feletti) tarifákat a régióban, melyek vélhetően torzítják a határkeresztező kereskedelmet. Ezt követően azonosítjuk a lehetséges okokat, hogy miért is kiugróan magasak ezek a tarifák. Piacszimulációs eszközökkel (a REKK EGMM modelljével) elemezzük egyes tarifa reform szcenáriók hatását a piacintegrációra, a létező és a CESEC prioritás új interkonnektorok kihasználtságára, illetve a regionális társadalmi jólétre.

A tanulmány gázpiaci modellezéssel elemzi az Északi Áramlat–2 gázvezeték hatását az európai országok nagykereskedelmi gázáraira és az európai gázpiaci versenyre. Megvizsgálja azt is, hogy mindez hogyan változtatja meg a kelet-közép-európai régióban tervezett infrastruktúraprojektek várható megtérülését. Az eredmények azt mutatják, hogy az Északi Áramlat kibővítése a hosszú távú szerződéses útvonalak módosulása miatt csökkenti azokat a kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik a régió hozzáférését a nyugati likvid gázpiacokhoz. Ez növeli a jelenlegi árkülönbséget Európa keleti és nyugati régiói között, hátráltatva a gázpiaci integrációt. A kibővítés jóléti hatásai összességében negatívak lesznek, s a jólétcsökkenés legnagyobb részét a kelet-közép-európai fogyasztók és rendszerüzemeltetők szenvedik el. Az elemzés arra is rámutat, hogy a hosszú távú szerződéses útvonalak módosításával várhatóan kialakuló nyugat–keleti szűkületek új szállítási útvonalak megépítését teszik indokolttá, ami összesen közel egymilliárd euró többletberuházást igényel a kelet-közép-európai régióban.

A tanulmány az európai gázpiac ellátásbiztonságának kínálati oldali alkalmazkodását modellezi. Rövid és hosszabb távú válságforgatókönyvek esetén vizsgálja az egyes szabályozói eszközök hatását az orosz gázszállítás bizonytalanságainak leginkább kitett kelet-közép-európai országok nagykereskedelmi gázáraira és a fogyasztók jólétére. Míg a csak egy-egy vezetéket érintő intézkedéseknek – például rövid távú (spot) kereskedelem és virtuális ellenirányú kereskedelem engedélyezése – jellemzően kedvező hatása inkább lokális, addig a vezetékek kétirányúvá alakítása, a nyugati piacokkal való jobb összeköttetés révén jelentősen fokozza az ellátás biztonságát. Magyarországnak – mivel a számszerűsített haszon jelentős részét a magyar fogyasztók realizálják – érdekében áll az európai uniós piaci szabályozás támogatása. Az elemzés arra is rámutat, hogy a magyar stratégiai tárolói készlet felszabadítása egy ellátásbiztonsági válság esetén jelentősen enyhítheti annak negatív hatását nemcsak Magyarországon, hanem a régió más országaiban is.

Well-conceived infrastructure development is the key to a fully integrated gas market as depicted in the Energy Union Package. Physical interconnection is the hardware that enables security of supply, which has become a particularly high priority issue, especially in the new Member States. The Energy Union package provides financial tools to accelerate the implementation of key PCI projects. Yet, at the same time, gas demand is declining in most European countries, and energy efficiency policies might even accelerate this process. The aim of this paper is to identify the most important missing natural gas interconnections under varying market circumstances.

Tanulmányunkban a gázinfrastruktúra-beruházások jóléti és ellátásbiztonsági hatásait elemezzük egy többországos szimulációs modellel, a Duna-régió gázpiaci modellel. Ez a modell figyelembe veszi egyfelől a fizikai-szállítási korlátokat, másfelől a hosszú távú, úgynevezett „vedd át, vagy fizess” szerződések jelentette korlátokat is. A tanulmányban egyedi projekteket, projektcsomagokat (mint például az észak–déli gázfolyosó) és nemzetközi nagynyomásúvezeték-projekteket (mint a Nabucco West) értékelünk tovagyűrűző árhatásaik és a regionális költségkonvergencia indexe alapján. Megmutatjuk, hogy a modell az új európai infrastruktúra-csomag keretében létrehozandó, közös érdekű gázinfrastruktúra-projektek kiválasztását támogató költség–haszon elemzési vizsgálatokban is hasznos eszközként szolgálhat.

The Mapping Digital Media project examines the global opportunities and risks created by the transition from traditional to digital media. Covering 60 countries, the project examines how these changes affect the core democratic service that any media system should provide: news about political, economic, and social affairs. Media debate in Hungary has been dominated since mid-2010 by a new and far-reaching package of media laws, referred to collectively as the 2010 media regulation. Ostensibly enacted to bring the country’s legal framework into line with the needs of the digital era, these media laws have profound implications for nearly all aspects of this report—ranging from the conditions and timetable for the digital switch-over, to the availability of unbiased and diverse information, to journalists’ working practices. Adding to the uncertainty generated by these laws are their frequent modifications; several websites and at least one organization have been created solely for the purpose of monitoring and recording the amendments. One of the most significant and far-reaching changes introduced by the regulation is an overhaul of the public broadcasting system. Three separate public broadcasters have been consolidated into a single structure, creating a new supervisory body, the Media Service Support and Asset Management Fund, which took overall the broadcasters’ assets and most of their staff, and is responsible for producing public service programs. The directors of the broadcasters and of the fund are appointed by the Media Council. All forms of expression are threatened by the new regulation’s broadening of all content provisions and applying these to “printed press materials” (including written products of daily print and online news portals), where spectrum scarcity does not exist to justify any content provisions beyond the bare minimum consistent with international norms. Among the recommendations suggested by this report are the introduction of a new set of media laws, informed by extensive public consultation; reforming spectrum allocation policy to establish specific and transparent criteria; making the tender applications public; and taking spectrum allocation out of the hands of the media authority. Further recommendations include the abolition of the registry of online media outlets introduced by the 2010 law, and a full provision on source protection, significantly broadening the December 2011 ruling by the Constitutional Court., Mapping Digital Media

A tanulmány bemutatja a magyar és az európai gáztárolói piacokat különös tekintettel a kapacitásokra és a tárolói hozzáférés szabályozására. A hazai gáztárolói részpiacon jelenleg az E.ON az egyedüli résztvevő, amiből kifolyólag a hozzáférési ár szabályozott. Arra keressük a választ, hogy megengedhető-e a hozzáférés piaci alapú árazása az új tárolói beruházások esetében. A tanulmány áttekinti az amerikai (FERC) és angol (OFGEM) szabályozói eljárásmódot, és ez alapján definiálja a gáztárolók számára releváns piacot: a rugalmassági piacot. Hat forgatókönyv mellett vizsgáljuk az új beruházások következtében az inkumbens E.ON és az új belépő MOL várható piaci részesedését és a piac koncentrációját, majd ennek alapján javaslatot teszünk a hozzáférési ár szabályozására.

A Versenykultúra Központ támogatásával 2007-ben elkészítettük az európai gas release programok áttekintését. A mostani tanulmány a magyar gas és contract release programok tapasztalatait tekinti át. Mindkét program az E.ON-Mol felvásárlás jóváhagyásának Európai Bizottság által támasztott feltétele volt, és a végrehajtásuk az idén a harmadik évbe lépett. Tanulmányunkban a hazai program elemzésénél a szokásos piacelemzés részt kiegészítettük egy átfogó interjúsorozattal, melynek során a kiíróval, a szabályozó hatósággal, az EU megbízottjával és a piaci szereplőkkel is beszéltünk.