Search

As new digital technologies become widespread, it is crucial to understand the role of spatiality and agglomeration economies in the digital age, especially in the ICT sector. The ICT sector, with its innovative strength and the ability to complement various sectors, drives digitalization and balanced economic development. Recognizing the importance of digitalization and the ICT sector for economic development, especially in the catching-up regions of Central and Eastern Europe, this study aims at exploring the role and the spatiality of the ICT sector in the urban and rural areas of the Visegrad countries and Romania. The analysis focuses on the spatial concentration of the ICT sector and the specialization of the regions on the NUTS 3 level, distinguishing capital, intermediate metropolitan, intermediate non-metropolitan and rural areas, utilizing data on employed persons in the period 2010–2020. Findings reveal the dynamic growth and spatial concentration of the ICT sector despite the ongoing process of digitalization, particularly in capital regions, alongside the increasing significance of modern business services in agglomeration economies. Additionally, the research proves the presence of division of labour among different types of regions, reveals capital and rural regions as highly specialized regions and points to the need for place-sensitive development policy. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

A régiók és várostérségek gazdasági növekedésének és fejlődésének egyik forrása gazdaságuk specializációja. Az a térség, amely képes az ott működő traded jellegű húzóágazatok megerősítésére, komoly előnyhöz juthat a területi versenyben. A húzóágazatok azonosításának egyik hasznos eszköze a klaszterek feltérképezése, a régióban meghatározó súllyal bíró, növekedésre képes, innovációs együttműködéseken alapuló gazdasági szerveződések feltárása. Az Európai Unió 2014-2020 közötti regionális politikája is kiemelten kezeli a régiók intelligens szakosodásának elősegítését, amelyben a klaszterek fontos szerepet töltenek be. A dinamikus növekedésre képes traded szektorok jelentős része Magyarországon a feldolgozóiparból áll, amelyhez a foglalkoztatottak, az export és a technológiai újítások jelentős része kötődik. Jelen tanulmány célja a feldolgozóipari alágak térbeli eloszlásának és a klaszteresedéshez szükséges kritikus tömegének felmérése Magyarország nagyvárosi településegyütteseiben, városrégióiban. A klaszterfeltérképezés eredményei felhasználhatók a városrégiók újraiparosodáson alapuló intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához is.

Napjaink térgazdasági folyamatait a tanulás-alapú gazdaság feltételrendszere formálja. E sajátos keretben a regionális változás egyik legfőbb hajtóereje az innovációk sorozatán keresztül megvalósuló technológiai változás. Így a regionális gazdaságtan egyik központi vizsgálati területévé vált a térségi innovációs képesség értelmezési és mérési lehetőségeinek vizsgálata, jóllehet az alacsony területi aggregációs szinteken folyó vizsgálatok számos módszertani problémát vetnek fel. Jelen tanulmány célja a hazai kistérségek innovációs képességének elemzése és értékelése, melynek során a regionális innovációs rendszer koncepciót tekintjük kiindulási alapul. A kistérségek innovációs teljesítményét több dimenzió mentén és összesítve is rangsoroljuk, majd megadjuk a térségek csoportosítását, illetve vizsgáljuk az innovációs képesség térbeliségének szabályszerűségeit. A tanulmány utolsó fejezetében feltárjuk az alkalmazott megközelítés korlátait, amellyel egyben az innováció-mérés metodikájának általános problémáira, és ily módon esetleges jövőbeni kutatási irányokra kívánunk rávilágítani.

Knowledge-intensive industries have attracted a great attention nowadays in researches because of its contribution to the development of knowledge-driven economy. They generate positive effects on the regional economy and have increasingly high importance in less developed regions, like Hungary. The identification of spatial distribution, the geographical co-location of knowledge-intensive economic activities is substantial to define potential leading industrial branches in regions. This paper aims to identify the spatial coherence and concentration of knowledge-intensive industries nationwide in Hungary at subregional level, and presents results using Ellison-Glaeser geographic concentration index and the measure of spatial autocorrelation with Moran index. [ABSTRACT FROM AUTHOR]