Search

Oktatóként, hallgatóként mindenkinek első kézből van tapasztalata a távolsági ok- tatásról, és sok pandémia-riport is napvilágot látott az utóbbi időben arról, hogy miként hatott ki a járványhelyzet az egyetemi képzés egészének működésére. Az olyan beszámolók azonban ritkábbak, amelyek egy adott képzést, illetve annak minden érintett képzési szintjét és színterét átfogó felméréseket, tapasztalati elem- zéseket adnak közre. Ezért is figyelemfelkeltő az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének kezdeményezése, amely a 2020-as év tavaszi, első lockdown-idősza- kából oszt meg tapasztalatokat a fordítás és tolmácsolás oktatását érő kihívásokról abban a kötetben, amely nemrég jelent meg „Távolléti oktatás a fordító- és tolmács- képzésben. Oktatási tapasztalatok COVID-19 idején” címmel.

Tanulmanyunkban egy percepcios kiserlet eredmenyet mutatjuk be, amely soran a strukturalis, illetve a szintaktikailag jeloletlen fokusz (tag VP fokusz) ertelmezeset vizsgaltuk ugyanabban a dizajnban a magyar nyelvben. A resztvevők egy kep-mondat megfeleltetesi feladat soran, hatfoku Likert-skalan iteltek meg egy kep es egy kiegeszitendő kerdesre adott valaszkent megjelenő tesztmondat osszeillőseget. Eredmenyeink nem mutattak szignifikans kulonbseget a strukturalis es a szintaktikailag jeloletlen fokusz interpretacioja kozott a ket tesztelt faktor, a kimeritőseg es a vartsag szempontjabol. Egyfelől, a kiserletben mindket fokuszstruktura eseteben a kimeritő olvasat bizonyult preferaltnak. Masfelől, a fokuszkonstituens vart, vagyis adott szituacioban a vilagtudasunkhoz kepest előrejelezhető volta egyik vizsgalt struktura eseteben sem bizonyult dontőnek. Osszessegeben eredmenyeink empirikusan alatamasztjak Suranyi (2011) elmeleti felveteset a szoban forgo fokuszstrukturak ertelmezeseről. This paper presents the results of a perception experiment exploring the factors influencing the interpretation of Hungarian preverbal (PVF) and syntactically unmarked focus (SUF, focus widening) within the same design. We used a sentence-picture verification task where participants rated the acceptability of utterances as answers to a wh-question on a 6 point Likert-scale. No empirical difference was found between PVF and SUF (focus widening) with respect to the two factors, EXHAUSTIVITY and EXPECTEDNESS. On the one hand, EXHAUSTIVITY had a main effect, i.e. participants preferred the exhaustive readings in the case of both focus structures. Our results imply that the exhaustive interpretation is not necessarily coded as an inherent semantic feature, it rather seems to be pragmatically motivated, at least in a context where it is primed by the presence of an introductory wh-question. On the other hand, EXPECTEDNESS as a factor did not influence the ratings in either case.

Cognitive metaphor research is characterised by the diversity of rival theories. Starting from this observation, the paper focuses on the problem of how the unity and diversity of cognitive theories of metaphor can be accounted for. The first part of the paper outlines a suitable metascientific approach which emerges as a modification of B. von Eckardt’s notion of research framework. In the second part, by the help of this approach, some aspects of the sophisticated relationship between Lakoff and Johnson’s, Glucksberg’s, and Gentner’s theories are discussed. The main finding is that the data, the problems, the heuristics and the hypotheses which have been partly shaped by the rivals contribute to the development of the particular theories to a considerable extent.

This paper presents the results of an experiment regarding the use of Hungarian indexical demonstratives where it is shown that the use of indexicals depends on the nature of the context. More specifically, the use of indexical demonstratives is explored in neutral contexts and in a subtype of contrastive contexts, where contrastiveness is indicated by Hungarian identificational focus. On the one hand, the results reinforce our previous findings that distance is a crucial factor in neutral contexts. On the other hand, it is revealed that utterances with distal demonstratives in identificational focus receive higher ratings on a Likert-scale than utterances with distal demonstratives in a neutral (non-focus) position. These results provide evidence in favour of the contrastive nature of identificational focus in Hungarian, at least under the condition that identificational focus is explicitly marked by moving the preverb to a postverbal position. V članku predstavimo rezultate eksperimenta o indeksialnih kazalnih zaimkih v madžarščini, ki pokaže, da je raba indeksialnih zaimkov odvisna od narave konteksta. Rabo indeksialnih kazalnih zaimkov smo preverili v nevtralnih kontekstih in v podtipu kontrastivnih kontekstov, kjer je kontrastivnost izražena s pomočjo madžarskega identifikacijskega fokusa. Rezultati na eni strani potrjujejo naša predhodna dognanja, da je oddaljenost ključni faktor v nevtralnih kontekstih. Na drugi strani je iz rezultatov razvidno, da so izreke z distalnimi kazalnimi zaimki v identifikacijskem fokusu na Likertovi lestvici uvrščene višje kakor izreke z distalnimi kazalnimi zaimki v nevtralnem (nefokusnem) položaju. Rezultati kažejo na kontrastivno naravo identifikacijskega fokusa v madžarščini % vsaj pod pogojem, da je identifikacijski fokus eksplicitno označen s premikom iz predglagolskega v zaglagolski položaj.

Gibbs (2002) investigated by experimental methods the question whether the recognition of metaphors in a literary text affects the aesthetic appreciation of recognized expressions. He found that recognition of metaphors improves aesthetic judgments. He explains this by reference to the conceptual theory of metaphor: Identifying a linguistic metaphor provides access to the underlying conceptual metaphor and opens up new ways of interpretation, thereby making the expression more appealing. In this paper, we note some conceptual arguments against Gibbs's conclusion and then present an experiment which aims to verify whether the improvement of judgments observed by Gibbs could have been caused by independent factors, such as social expectations. Surprisingly, although we did not find evidence for such effects, we were not able to reproduce Gibbs's results either. However, the data reveal that aesthetic judgments concerning metaphors are measurable to some extent.

An interface phenomenon: indexical demonstratives in focus *** This paper presents the results of an experiment regarding the use of Hungarian indexical demonstratives where it is shown that the use of indexicals depends on the nature of the context. More specifically, the use of indexical demonstratives is explored in neutral contexts and in a subtype of contrastive contexts, where contrastiveness is indicated by Hungarian identificational focus. On the one hand, the results reinforce our previous findings that distance is a crucial factor in neutral contexts. On the other hand, it is revealed that utterances with distal demonstratives in identificational focus receive higher ratings on a Likert-scale than utterances with distals in a neutral (non-focus) position. These results provide evidence in favour of the exhaustive interpretation of identificational focus in Hungarian under the condition that identificational focus is explicitly indicated by moving the preverb to a postverbal position. *** Tanulmányunk kiindulópontját egy korábban lefolytatott kísérletünk képezi, amelyben megállapítottuk, hogy az indexikális demonstratívumok használata a kontextus függvényében változik. Az itt bemutatandó kísérlet egyfelől azt a korábbi eredményünket erősíti meg, hogy ún. semleges kontextusban – az újabban javasolt alternatívákkal szemben – továbbra is a távolság tekinthető a döntő tényezőnek. Másfelől, kísérletünk továbbviszi a kontrasztáló kontextusok vizsgálatát annak egy altípusára koncentrálva, amikor a kontrasztáló kontextust nyelvileg az azonosító fókusz jelöli. Az eredmények megerősítik, hogy az azonosító fókusz jelöli a kontrasztáló kontextust, mivel a kontrasztáló kontextusban, azaz fókuszpozícióban disztális demonstratívumokat tartalmazó megnyilatkozások elfogadhatósági értéke szignifikánsan magasabb, mint a semleges kontextusú megnyilatkozásoké. Elemzéseink empirikus adatokkal igazolják vissza az azonosító fókusz kommunikatív funkcióját, és rámutatnak arra, hogy az azonosító fókusz – mint interfész jelenség – vizsgálatában produktívan lehet támaszkodni a kísérleti pragmatika eredményeire.