Search

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A gingivahyperplasia a kalciumcsatorna-blokkoló gyógyszerek gyakori mellékhatása. Eredményeink közlésének célja, hogy bemutassuk, sebészi terápia nélkül, megfelelő egyéni szájhigiénia kialakításával és nem sebészi parodontalis terápiával milyen eredményt tudunk elérni az ínymegnagyobbodás kezelése során. Módszer: A Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának Parodontológiai Tanszékén 2015 és 2019 között 10 – 7 nő és 3 férfi, átlagéletkoruk 56 év (50–69 év) volt –, kalciumcsatorna-blokkoló gyógyszer szedése során kialakuló, Grade III. ínyhyperplasiában szenvedő páciens kezelését végeztük konzervatív parodontalis módszerekkel, a gyógyszercsere mellőzésével. A legfontosabb parodontalis értékeket rögzítettük, a tasakmélység, a vérzési index, a plakkindex és a fogmozgathatóság értékeit összegeztük vizsgálatunkban. A parodontium destrukciója mértékének megállapításához ortopantomogram és periapicalis röntgenfelvételeket értékeltünk. Eredmények: Minden parodontológiai paraméterben jelentős javulást tapasztaltunk. A nem sebészi parodontalis terápia eredményeként megszűnt az elváltozás mind a 10 betegnél, és a szigorú fenntartó terápiának is köszönhetően nem is újult ki. Következtetés: A nem sebészi terápia alkalmasnak bizonyult a súlyos gingivahyperplasia definitív kezelésére, ha az gingivitis vagy enyhe és középsúlyos parodontitis talaján alakult ki. Arra is következtethetünk az eredményeinkből, hogy a gyógyszeres terápia megkezdése előtt vagy azzal párhuzamosan parodontológiai terápiában részesülő páciensek nagy részénél a gingivahyperplasia – s ezzel a hosszú ideig tartó, drága kezelés – megelőzhető lenne. Orv Hetil. 2022; 163(13): 506–512. Summary. Introduction and objective: Gingival overgrowth is an adverse drug reaction in patients on long-term calcium channel blocker therapy. The aim of this study was to assess the efficacy of non-surgical pocket therapy in patients suffering from Grade III drug-related gingival overgrowth. Method: 10 (7 female and 3 male) patients (age between 50–69 years) diagnosed with severe, Grade III gingival overgrowth were treated in our department. Non-surgical periodontal therapy consists of improving of individual oral hygiene, scaling, polishing and subgingival mechanical debridement instrumentation. The main periodontal parameters (probing pocket depth, bleeding index, plaque index and mobility) were scored in this study. Bone loss was evaluated by orthopantomograms and periapical radiographs. Calcium channel blockers have not been replaced by any other medications during the whole course of periodontal treatment. Results: Compared with baseline parameters, all scores improved after therapy. All patients showed decrease in the average probing pocket depth, deepest probing pocket depth, bleeding scores, plaque scores and tooth mobility. None of the patients needed further surgical treatment. In our followed-up patients, recurrence of gingival overgrowth has not been observed during the two-year meticulous supportive periodontal care in the patient group. Conclusion: Non-surgical periodontal treatment can be a potential definitive therapy in Grade III gingival overgrowth associated with gingivitis or moderate periodontitis. Periodontal screening and treatment before or simultaneously with the administration of calcium channel blockers can prevent the gingival enlargement in the majority of patient. These results outline the importance of the successful cause related periodontal therapy, started before or simultaneously with the administration of anithypertensive medications and in this way a series of further expensive therapies could be anticipated. Orv Hetil. 2022; 163(13): 506–512.

2021. augusztusban jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) és 12 további tudományos társaság ”A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának az előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tették szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely most már a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát együttesen jelzi előre 10 év távlatában és élethossziglan. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatásra kerül a feltételezhetően egészséges, illetve a már felismert atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő személyek kockázatának a felmérése és lépcsőzetes kezelése. A kockázati tényezők befolyásolásának a kedvező hatása, a megnyert életévek már élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a páciens preferenciáit figyelembe véve személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról, azok mértékéről. Az új irányelv részletesen foglalkozik a cardiovascularis kockázatot módosító tényezőkkel, társbetegségekkel, a személyre szabott kezelés elveivel, az egyéni és a társadalmi szintű prevencióval is.

A vérnyomás 24 órán belüli és hosszabb távú (hetek, hónapok, évek), valamint szezonális, regionális változása, fluktuációja régóta ismert a normotoniás és a hypertoniás betegekben egyaránt. Köztudott és ismert az is, hogy súlyosabb fokozatú hypertoniásokban és idősebbeknél a fluktuáció nagyobb mértékű. Az utóbbi évtizedben, illetve napjainkban a vérnyomás változékonysága, variabilitása (BPV) új megvilágításba került, és számos – a fluktuációt befolyásoló – oki tényezőt és következményt részletesen elemeztek. Előtérbe került a valódi diagnosztikai, prognosztikai értéke és szerepe az antihypertensiv kezelés sikerének megítélésében. Ezzel párhuzamosan a mérési módszereket újraértékelték, és az indexek értékelésének szabványosítása is megindult. Az igen rövid időtartamú (beat-to-beat) variabilitás a tudományos kutatás területének része. A rövid távú vérnyomás-változékonyság mérése és értékelése vérnyomás-monitorozással megoldottnak tekinthető, bár itt is történtek előrelépések. Egyre inkább előtérbe került a közepes és hosszú távú variabilitás beépítése a mindennapi klinikai gyakorlatba az otthoni vérnyomásmérés és a rendelői mérés módszereinek, illetve indexeinek standardizálásával. Közleményünkben bemutatjuk, hogy a vérnyomás-változékonyság kórosan megemelkedett értéke (illetve az egyes jellemzői) egyértelműen előre jelzik a szubklinikai (tüneteket még nem okozó) szervi elváltozásokat, funkciózavarokat, illetve a cardiovascularis-renalis klinikai eseményeket és a kedvezőtlen kimenetelt. A hypertonia gyógyszeres kezelésében a siker valódi értékének megítélésében – az elért célvérnyomásérték mellett – döntő szerepe van a vérnyomás-variabilitás csökkentésének. Saját tapasztalataink és az irodalmi adatok alapján ma már jogosan felvetődik, hogy a vérnyomás-fluktuációk csökkentése a jövőben egy második terápiás cél legyen és ez hangsúlyt kapjon a hypertoniával foglalkozó irányelvekben is.

Négyrészes közleményünkben a cardiovascularis prevenció jelenlegi helyzetét tekintjük át az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelve alapján. Az 1. részben a kockázati tényezőket, a kockázatfelmérést, az életkori sajátosságokat, a befolyásoló tényezőket, beleértve a diabetes mellitust és a krónikus vesebetegséget tárgyaltuk. A 2. részben a cardiovascularis kockázatot befolyásoló társbetegségeket, a 3. részben a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők kezelését tekintettük át, beleértve az életmódi tényezők optimalizálását, a lipidszintek, a magas vérnyomás kezelését és az antithromboticus terápiát. A 4. részben a lakossági szintű prevenciós beavatkozásokkal (fizikai tevékenység, étrend, dohányzás, alkoholfogyasztás), a kormányzati és nem kormányzati szintű beavatkozások jelentőségével foglalkozunk. Röviden ismertetjük a cardiovascularis prevenció elveit coronariabetegségben, szívelégtelenségben, cerebrovascularis betegségekben, krónikus vesebetegségben, pitvarfibrillációban, valamint multimorbiditás esetén.

A vérnyomás 24 órán belüli és hosszabb távú (hetek, hónapok, évek), valamint szezonális, regionális változása, fluktuációja régóta ismert a normotoniás és a hypertoniás betegekben egyaránt. Köztudott és ismert az is, hogy súlyosabb fokozatú hypertoniásokban és idősebbeknél nagyobb mértékű a vérnyomás változékonysága. Az utóbbi évtizedben, illetve napjainkban a vérnyomás változékonysága, variabilitása új megvilágításba került számos, a fluktuációt befolyásoló oki tényező és következmény részletes elemezésével. Előtérbe került a vérnyomás-variabilitás valódi diagnosztikai, prognosztikai értéke és szerepe az antihipertenzív kezelés sikerének megítélésében is. Köz­le­mé­nyünkben összefoglaljuk a vérnyomás-variabilitás fiziológiai és patofiziológiai alapjait, az új szemléletet nyújtó allosztázis fontosságát is beleértve. Áttekintjük a vérnyomás-változékonyság mérési módszereit, és a kapott eredmények megfelelő értékelésének jelentőségét. Elemezzük a nem adaptív mértékű vérnyomás-variabilitás fontosságát a tünetmentes állapotok, a manifeszt betegségek kialakulásában, a prognózis meghatározásában, és a kezelés követésében. Saját tapasztalatainkat is felhasználva, a vérnyomás-fluktuáció vizsgálatának jövőbeli lehetőségeit is bemutatjuk.

Összefoglaló. Az irodalmi adatok arra utalnak, hogy a systolés vérnyomás értékének emelkedése már 110–115 Hgmm-től együtt jár az atherosclerosissal összefüggő elváltozások kialakulásával is és ezzel együtt a cardiovascularis és a renalis funkció romlásával. Az összefüggés exponenciális, de mértékét az életkor jelentősen befolyásolja. A kezelés során az elérendő vérnyomás célértéke a jelenlegi adatok alapján 120–130 Hgmm között helyezkedik el a 18–65 év közötti populációban; idősebb korban – különösen 80 év felett – ennél magasabb, a 130 Hgmm alatti érték elérése nem reális, de talán nem is szükséges. A leghelyesebb az egyéni vérnyomásprofil meghatározása, és számos befolyásoló tényezőt is figyelembe kell venni a páciens legmegfelelőbb kezeléséhez. A populáció egészségének javításához és megőrzéséhez az egyik legfontosabb és leggyakoribb cardiovascularis kockázati tényezőt, a magas vérnyomást időben fel kell fedezni, amihez a vérnyomást rendszeresen szükséges ellenőrizni, és ezzel párhuzamosan kell végezni a prevenciót célzó tevékenységeket (nevelés, oktatás, szűrés, egészségtudatos életmód) is. Orv Hetil. 2021; 162(34): 1351–1361. Summary. The data in the literature suggest that the increase in the value of systolic blood pressure from 110–115 mmHg leads to the development of atherosclerotic process and to the deterioration of cardiovascular and renal function. The correlation is initially linear, then above 140–150 mmHg it is already exponential, but it is also related to the progression of the age. The systolic target for therapy is between 120–130 mmHg in the population aged 18–65; in older ages – especially over 80 years – it is higher and reaching the value below 130 mmHg is unrealistic, and may even be not necessary. It is the best to determine the individual treatment, taking into account the individual blood pressure profile and the factors influencing the patient. In order to improve and maintain the health of the population – in addition to unknown hypertension – it is necessary to regularly monitor blood pressure and apply the known preventive methods (education, training, screening, etc). Orv Hetil. 2021; 162(34): 1351–1361.

Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) 2021 augusztusában adta ki a cardiovascularis prevenció gyakorlati irányelveit. Közleményünk 1. ré­szében a cardiovascularis kockázati té­nye­zőket, a kockázatértékelést, a feltételezhetően egészséges, különböző életkorú személyek, a bizonyítottan atherosclerosisos car­diovascularis betegségben, a diabetes mel­litusban szenvedők cardiovascularis kockázatának a felmérését, a kockázatot be­folyásoló tényezőket tárgyaltuk. A 2. rész­­­ben a cardiovascularis kockázatot be­fo­lyásoló állapotokat részleteztük. Köz­le­mé­nyünk jelenlegi, 3. részében a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők nem gyógyszeres és gyógyszeres individualizált kezelését, az újabban felvetődő kezelési lehetőségeket, a cardiovascularis rehabilitációs és prevenciós programokban történő részvételt te­kintjük át az ESC irányelvei alapján.

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv részletesen elemzi az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek tár­sadalmi és egyéni szintű megelőzését. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre sza­bottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

A gyógyszeres kezelés indítása és a helyes célérték megválasztása döntő jelentőségűek a ma már – a világ népességének öregedésével együtt – egyértelműen népbetegségként számon tartott magas vérnyomás előfordulásának a visszaszorítása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy indokolt az ajánlásokat kor szerinti bontásban alkalmazni, és szétválasztani a 18–65 év közöttiek, az idős és a nagyon idős hypertoniásokat. Az utóbbiaknál nemcsak a prevalencia aránya növekedett jelentősen, hanem számolni kell az esendőséggel, a kognitív diszfunkcióval, a fizikai inaktivitással és a gyakori társbetegségekkel, valamint a polipragmázia miatti mellékhatásokkal is. Mindezek figyelembevételével mutatjuk be a legjelentősebb, a hypertonia kezelésével foglalkozó irányelvek ajánlásait – a Magyar Hypertonia Társaságét is –, rámutatva az egyező/hasonló útmutatásokra.

Közleményünk első részének fő célja a parodontitisszel társuló szisztémás betegségek új osztályozását összefoglalni.Ebbe tartoznak a dentális plakk okozta parodontitis lefolyását befolyásoló kórképeket, illetve azokat az örökletes ésszerzett állapotokat, betegségeket, amelyek a dentális biofilm jelenléte nélkül okoznak parodontális szöveti destrukciót.Összefoglaljuk az eset-definíciókat és diagnosztikai fogalmakat. Az új klasszifikáció a diabétesszel vagy dohányzássaltársuló parodontitist nem sorolja a szisztémás betegségekkel társuló kategóriába, hanem inkább mint a plakk okoztaparodontitis fontos módosító rizikófaktoraként definiálja és a parodontitis osztályba sorolását meghatározó tényezőkéntkategorizálja. A parodontális fenotípus fontosságát hangsúlyozva egy teljesen új ínyrecesszió klasszifikációt vezettekbe. Tudományosan továbbra sem bizonyított, hogy a traumatizáló occluziós erők parodontális tapadásveszteséget vagyínyrecessziót okoznának. A biológiai szélesség fogalmát felváltotta a supracrestal tissue attachment definíció, amelymagába foglalja a junctionális epithelium és subracrestalis kötőszövet egységét. A subracrestalis kötőszövetbe benyúlórestaurátumszél gyulladást okoz és parodontális tapadásveszteséghez vezet.A közlemény második része a peri-imlant állapotok és betegségek első tudományos evidenciákon alapuló klasszifikációjátfoglalja össze. Megfogalmazza a peri-implant egészség, peri-implant mucositis, peri-implantitis valamint az implantátumokkörüli kemény és lágyszövet hiányok pontos definícióját. A peri-implant egészségre jellemző a gyulladás összesjelének (eritéma, ödéma, szondázási vérzés vagy suppuracio) teljes hiánya. Bizonyított, hogy a peri-implant mucositis elsődlegesoka a dentális plakk. A peri-implant mucositis jellemző első tünete a már gyenge szondázáskor fellépő vérzés,az ínyduzzanat, amely révén növekszik a szondázási mélység is. A peri-implantitis olyan plakk okozta gyulladás, amelybena peri-implantális lágyszövetek gyulladása az implantátum körüli alveoláris csontszövet progresszív pusztulásávaltársul. Jellegzetes klinikai tünete a pozitív bleeding on probing teszt, a tasakmélység növekedésével társuló suppuració,lágyszövet recesszió és radiológiai csontveszteség. Az implantátumok körüli egészséges keratinizált gingiva állapotameghatározó az implantátumok hosszútávú stabilitásában és a páciensek komfort-érzetének fenntartásában.

Purpose Electrospun PLA fiber devices were investigated in the form of fiber mats and disks. Metronidazole was used as an active agent; its concentration was 12.2 and 25.7 wt% in the devices. Methods The structure was studied by X-ray diffraction and scanning electron microscopy, drug release by dissolution measurements, while the antimicrobial efficiency was tested on five bacterial strains. Results The XRD study showed that the polymer was partially crystalline in both devices, but a part of metronidazole precipitated and was in the form of crystals among and within the fibers. Liquid penetration and dissolution were different in the two devices, they were faster in disks and slower in fiber mats, due to the morphology of the device and the action of capillary forces. Disks released the drug much faster than fiber mats. Although the release study indicated fast drug dissolution, the concentration achieved a plateau value in 24 hrs for the disks; the inhibition effect lasted much longer, 13 days for bacteria sensitive to metronidazole. The longer inhibition period could be explained by the slower diffusion of metronidazole located inside the fibers of the device. Conclusion The results suggest that the devices may be effective in the treatment of periodontitis.

Antiseptics – besides mechanical debridement – have an important role in the treatment of destructive periodontitis. Subgingivaldrug delivery systems containing chlorhexidine gluconate (CHX) may enhance or be a substitute to non-surgicaltherapy. In this article, we investigate a CHX-containing drug delivery system which is solid at room temperature but softensat body temperature. The examination was focused on the hardness, the drug diffusion profile and the antimicrobialeffectiveness of the formulation. Hardness was analyzed with a texture analyzer equipped with a spherical probe 5 mm indiameter. The investigation was carried out at 25 and 37 °C. The drug diffusion from formulations was investigated for oneweek in PBS solution. The antimicrobial effectiveness of the delivery systems was analyzed on 6 different anaerobic bacterialstrains. Results show that hardness of formulations at 25 °C is around 2000 mN which is suitable for handling andinsertion, whereas at 37 °C in PBS solution, hardness decreases greatly (to 800 mN) which contributes to the accommodationof the delivery systems to the shape of the periodontal pocket, the penetration of gingival crevicular fluid and thedrug diffusion from formulations. Results of the drug diffusion study indicate that 50% of the CHX diffused from the formulationsduring the one-week period and a concentration of 8 μg/mL were maintained in the acceptor phase after 24 hours.Formulations effectively inhibited the growth of anaerobic bacteria for at least one week and showed similar effectivenessto formulations containing amoxicillin or the combination of metronidazole and zinc hyaluronate. Our results suggest thatthis delivery system alone or in combination with mechanical debridement may be effective in the treatment of periodontitis.

A hypertonia diagnózisával és kezelésével foglalkozó irányelveknek óriási szerepe van Földünkön az egészség fenntartásában, hiszen a megbízható elôrejelzések szerint 2025-ben már 1,6 milliárd feletti magasvérnyomás-betegségben szenvedô egyénnel kell számolnunk. Az irányelvek betartása létkérdés minden hypertoniás beteg számára, ennek ellenére még a gazdasági szempontból fejlett országokban sem kielégítô a jól kontrollált hypertoniások aránya. Földünk öt kontinensén az irányelvek sajnos több szempontból is eltérô vagy nagyon eltérô javaslatokat adnak a vérnyomás mérése, a diagnózis felállítása, a cardio­vascularis kockázat becslése, a célérték meghatározása vonatkozásában, bár az utóbbi években bizonyos területeken megindult a „konszenzusra” irányuló törekvés. Közleményünkben ezeket a különbözô véleményeket és állásfoglalásokat kívánjuk bemutatni az ACC/AHA, az ESC/ESH, a NICE, a kanadai és az ausztrál irányelvek elemzésével. Figyelembe vettük a WHO és az ISH állásfoglalásait is. Leírjuk az irányelvekben észlelhetô elvi és gyakorlati közeledéseket és a már megvalósult konszenzusokat.

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A gingivahyperplasia a kalciumcsatorna-blokkoló gyógyszerek gyakori mellékhatása. Eredményeink közlésének célja, hogy bemutassuk, sebészi terápia nélkül, megfelelő egyéni szájhigiénia kialakításával és nem sebészi parodontalis terápiával milyen eredményt tudunk elérni az ínymegnagyobbodás kezelése során. Módszer: A Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának Parodontológiai Tanszékén 2015 és 2019 között 10 - 7 nő és 3 férfi, átlagéletkoruk 56 év (50-69 év) volt -, kalciumcsatorna-blokkoló gyógyszer szedése során kialakuló, Grade III. ínyhyperplasiában szenvedő páciens kezelését végeztük konzervatív parodontalis módszerekkel, a gyógyszercsere mellőzésével. A legfontosabb parodontalis értékeket rögzítettük, a tasakmélység, a vérzési index, a plakkindex és a fogmozgathatóság értékeit összegeztük vizsgálatunkban. A parodontium destrukciója mértékének megállapításához ortopantomogram és periapicalis röntgenfelvételeket értékeltünk. Eredmények: Minden parodontológiai paraméterben jelentős javulást tapasztaltunk. A nem sebészi parodontalis terápia eredményeként megszűnt az elváltozás mind a 10 betegnél, és a szigorú fenntartó terápiának is köszönhetően nem is újult ki. Következtetés: A nem sebészi terápia alkalmasnak bizonyult a súlyos gingivahyperplasia definitív kezelésére, ha az gingivitis vagy enyhe és középsúlyos parodontitis talaján alakult ki. Arra is következtethetünk az eredményeinkből, hogy a gyógyszeres terápia megkezdése előtt vagy azzal párhuzamosan parodontológiai terápiában részesülő páciensek nagy részénél a gingivahyperplasia - s ezzel a hosszú ideig tartó, drága kezelés - megelőzhető lenne. Orv Hetil. 2022; 163(13): 506-512.Gingival overgrowth is an adverse drug reaction in patients on long-term calcium channel blocker therapy. The aim of this study was to assess the efficacy of non-surgical pocket therapy in patients suffering from Grade III drug-related gingival overgrowth.10 (7 female and 3 male) patients (age between 50-69 years) diagnosed with severe, Grade III gingival overgrowth were treated in our department. Non-surgical periodontal therapy consists of improving of individual oral hygiene, scaling, polishing and subgingival mechanical debridement instrumentation. The main periodontal parameters (probing pocket depth, bleeding index, plaque index and mobility) were scored in this study. Bone loss was evaluated by orthopantomograms and periapical radiographs. Calcium channel blockers have not been replaced by any other medications during the whole course of periodontal treatment.Compared with baseline parameters, all scores improved after therapy. All patients showed decrease in the average probing pocket depth, deepest probing pocket depth, bleeding scores, plaque scores and tooth mobility. None of the patients needed further surgical treatment. In our followed-up patients, recurrence of gingival overgrowth has not been observed during the two-year meticulous supportive periodontal care in the patient group.Non-surgical periodontal treatment can be a potential definitive therapy in Grade III gingival overgrowth associated with gingivitis or moderate periodontitis. Periodontal screening and treatment before or simultaneously with the administration of calcium channel blockers can prevent the gingival enlargement in the majority of patient. These results outline the importance of the successful cause related periodontal therapy, started before or simultaneously with the administration of anithypertensive medications and in this way a series of further expensive therapies could be anticipated. Orv Hetil. 2022; 163(13): 506-512.

Összefoglaló. Az irodalmi adatok arra utalnak, hogy a systolés vérnyomás értékének emelkedése már 110-115 Hgmm-től együtt jár az atherosclerosissal összefüggő elváltozások kialakulásával is és ezzel együtt a cardiovascularis és a renalis funkció romlásával. Az összefüggés exponenciális, de mértékét az életkor jelentősen befolyásolja. A kezelés során az elérendő vérnyomás célértéke a jelenlegi adatok alapján 120-130 Hgmm között helyezkedik el a 18-65 év közötti populációban; idősebb korban - különösen 80 év felett - ennél magasabb, a 130 Hgmm alatti érték elérése nem reális, de talán nem is szükséges. A leghelyesebb az egyéni vérnyomásprofil meghatározása, és számos befolyásoló tényezőt is figyelembe kell venni a páciens legmegfelelőbb kezeléséhez. A populáció egészségének javításához és megőrzéséhez az egyik legfontosabb és leggyakoribb cardiovascularis kockázati tényezőt, a magas vérnyomást időben fel kell fedezni, amihez a vérnyomást rendszeresen szükséges ellenőrizni, és ezzel párhuzamosan kell végezni a prevenciót célzó tevékenységeket (nevelés, oktatás, szűrés, egészségtudatos életmód) is. Orv Hetil. 2021; 162(34): 1351-1361. Summary. The data in the literature suggest that the increase in the value of systolic blood pressure from 110-115 mmHg leads to the development of atherosclerotic process and to the deterioration of cardiovascular and renal function. The correlation is initially linear, then above 140-150 mmHg it is already exponential, but it is also related to the progression of the age. The systolic target for therapy is between 120-130 mmHg in the population aged 18-65; in older ages - especially over 80 years - it is higher and reaching the value below 130 mmHg is unrealistic, and may even be not necessary. It is the best to determine the individual treatment, taking into account the individual blood pressure profile and the factors influencing the patient. In order to improve and maintain the health of the population - in addition to unknown hypertension - it is necessary to regularly monitor blood pressure and apply the known preventive methods (education, training, screening, etc). Orv Hetil. 2021; 162(34): 1351-1361.

Periodontitis is a set of inflammatory conditions affecting the tissues surrounding the teeth predominantly sustained by bacterial infections. The aim of the work was the design and the development of scaffolds based on biopolymers to be inserted in the periodontal pocket to restore tissue integrity and to treat bacterial infections. Nanofibrous scaffolds were prepared by means of electrospinning. Gelatin was considered as base component and was associated to low and high molecular weight chitosans and alginate. The scaffolds were characterized by chemico&ndash, physical properties (morphology, solid state-FTIR and differential scanning calorimetry (DSC)-surface zeta potential and contact angle), and mechanical properties. Moreover, preclinical properties (cytocompatibility, fibroblast and osteoblast adhesion and proliferation and antimicrobial properties) were assessed. All the scaffolds were based on cylindrical and smooth nanofibers and preserved their nanofibrous structure upon hydration independently of their composition. They possessed a high degree of hydrophilicity and negative zeta potentials in a physiological environment, suitable surface properties to enhance cell adhesion and proliferation and to inhibit bacteria attachment. The scaffold based on gelatin and low molecular weight chitosan proved to be effective in vitro to support both fibroblasts and osteoblasts adhesion and proliferation and to impair the proliferation of Streptococcus mutans and Aggregatibacter actinomycetemcomitans, both pathogens involved in periodontitis.

A recenzio alapjaul szolgalo mű bibliografiaja: Morton, T. (2010): The Ecological Thought. /Az okologiai gondolkodas/ Cambridge: Harvard University Press. 184 oldal ISBN 9780674064225 Kulcsszavak: okologia, okologiai valsag, okokriticizmus, objektum orientalt otologia Diszciplina: filozofia, okologia, kornyezeti neveles

Introduction: The causal treatment of plaque-related periodontal conditions is the removal of the biofilm that forms on tooth surfaces and contains pathogen microorganisms. The efficacy of non-surgical periodontal therapy is currently considered to reach 84%, as the removal of deposits from subgingival area, thus the prevention of reinfections is extremely difficult. The novel air-polishing technology, which is able to reach the microscopic gaps, was adapted to improving a subgingival instrumentation. The purpose of this study was to evaluate the efficacy of air-polishing applied subgingivally through the measurement of clinical parameters.Methods: In this randomized clinical trial 8 from 15 chronic periodontitis patients with a mean age of 51.4 years old were included. Subjects had to show a probing pocket depth (PPD) of ≥ 4 mm in case of at least 2 pockets per quadrant. The treatment was carried out in a split-mouth design: the full-mouth subgingival instrumentation was supplemented by additional glycine powder air-polishing by Perio-Mate instrument (NSK, Japan) on the test side. Parameters were recorded at baseline and 1, 3, and 6 month following treatment. The collected data were evaluated by non-parametric tests (Wilcoxon test within groups and Mann-Whitney U test between groups) using Statistica 13.0 software.Results: At 1 month no significant differences were found between the test and control sides (p > 0.01), nevertheless significant improvement was observed in all investigated parameters in both groups. Further significant improvement was found only in case of test sites at 3 months visit. Similar improvement was recorded at the test sides regardless difficult accessibility of individual sites (multi-rooted teeth, PPD >5 mm), but there were differences at the control sides: less improvement was observed at sites with difficulty in access to the root surface.Conclusion: The additional effect of subgingival air-polishing as a supplementary treatment was observed at 3 months recall. However slight statistically differences supported the adjunctive effect, it seems to the subgingival air-abrasive methods improve the efficacy of mechanical instrumentation of root surface with difficult accessibility.

Abstract: The aim of the present review is to provide an up-to-date picture of what we know about the connection between odontogenic foci and non-oral diseases. After a brief historical summary, we give an overview on how the odontogenic focus causes disease in distant areas of the body in general, and then we start the discussion of the particular conditions, such as cardiovascular diseases, pneumonia, diabetes mellitus, metabolic syndrome, rheumatoid arthritis and adverse pregnancy outcomes. The review is centered around the two main odontogenic foci: periodontitis and periapical periodontitis, the latter being a widely recognized but rarely discussed oral focus. Finally, we offer a few considerations that the practicing dentist may find useful when dealing with odontogenic foci. Orv Hetil. 2018; 159(11): 415–422.

Purpose Electrospun PLA fiber devices were investigated in the form of fiber mats and disks. Metronidazole was used as an active agent; its concentration was 12.2 and 25.7 wt% in the devices. Methods The structure was studied by X-ray diffraction and scanning electron microscopy, drug release by dissolution measurements, while the antimicrobial efficiency was tested on five bacterial strains. Results The XRD study showed that the polymer was partially crystalline in both devices, but a part of metronidazole precipitated and was in the form of crystals among and within the fibers. Liquid penetration and dissolution were different in the two devices, they were faster in disks and slower in fiber mats, due to the morphology of the device and the action of capillary forces. Disks released the drug much faster than fiber mats. Although the release study indicated fast drug dissolution, the concentration achieved a plateau value in 24 hrs for the disks; the inhibition effect lasted much longer, 13 days for bacteria sensitive to metronidazole. The longer inhibition period could be explained by the slower diffusion of metronidazole located inside the fibers of the device. Conclusion The results suggest that the devices may be effective in the treatment of periodontitis.

Background: Despite being a highly prevalent disease and a possible contributor to adult tooth loss, periodontitis possesses no well-established therapy. The aim of the recent study was the development and evaluation of a mucoadhesive monophase lipid formulation for the sustained local delivery of amoxicillin, metronidazole, and/or zinc hyaluronate or gluconate. Methods: To investigate our formulations, differential scanning calorimetry, X-ray diffraction, swelling, erosion, mucoadhesivity, drug release, and antimicrobial measurements were performed. Results: Differential scanning calorimetry (DSC) and X-ray diffraction (XRD) results show that the loaded drugs are in a suspended form, the softening of the formulations starts at body temperature, but a part remains solid, providing sustained release. Swelling of the lipid compositions is affected by the hydrophilic components, their concentration, and the strength of the coherent lipid structure, while their erosion is impacted by the emulsification of melted lipid components. Conclusions: Results of drug release and antimicrobial effectiveness measurements show that a sustained release may be obtained. Amoxicillin had higher effectiveness against oral pathogens than metronidazole or zinc hyaluronate alone, but the combination of the two latter could provide similar effectiveness to amoxicillin. The applied mucoadhesive polymer may affect adhesivity, drug release through the swelling mechanism, and antimicrobial effect as well.

The aim of the present review is to provide an up-to-date picture of what we know about the connection between odontogenic foci and non-oral diseases. After a brief historical summary, we give an overview on how the odontogenic focus causes disease in distant areas of the body in general, and then we start the discussion of the particular conditions, such as cardiovascular diseases, pneumonia, diabetes mellitus, metabolic syndrome, rheumatoid arthritis and adverse pregnancy outcomes. The review is centered around the two main odontogenic foci: periodontitis and periapical periodontitis, the latter being a widely recognized but rarely discussed oral focus. Finally, we offer a few considerations that the practicing dentist may find useful when dealing with odontogenic foci. Orv Hetil. 2018; 159(11): 415-422.

Summary Background Papillon–Lefevre syndrome (PLS; OMIM 245000) and Haim–Munk syndromes (HMS; OMIM 245010) are phenotypic variants of the same rare disease caused by mutations of the cathepsin C (CTSC) gene, and they exhibit autosomal recessive inheritance. Aims To identify diseases caused by mutations of the CTSC gene in two Hungarian patients and to perform haplotype analysis to elucidate any familial relationship between them. Methods Mutation screening and polymorphism analysis were performed by direct sequencing of the CTSC gene. Results Mutation screening of the CTSC gene from the two patients revealed the presence of the same homozygous nonsense mutation (c.748C/T; p.Arg250X). However, one patient exhibited the PLS phenotype and the other the HMS phenotype. Although these patients were not aware that they were related, haplotype analysis, especially the genotypes of the rs217116 and the rs217115 polymorphisms, clearly indicated that the patients carry the same haplotype, whereas the unrelated healthy controls carried several different haplotypes. Conclusions Our results demonstrate that PLS and HMS are phenotypic variants of the same disease and, additionally, exclude the presence of a putative genetic modifier factor within the CTSC gene that is responsible for the development of the two phenotypes. We suggest that this putative genetic modifier factor is located outside the CTSC gene, or alternatively, that the development of the different phenotypes is the consequence of different environmental or lifestyle factors.

Background Periodontitis is a chronic inflammatory disease, which affects the supporting tissues of the teeth, and without proper treatment it may lead to tooth loss. Antibiotics - administered orally - have been widely used in the treatment of periodontitis. With the conventional administration routes, adequate drug levels cannot be reached in the periodontal pockets and oral application of antimicrobials could lead to side effects. Drug delivery systems containing antibiotics, administered at the site of infection, could possibly help eliminate pathogen bacteria and treat periodontitis. Objective The aim of the recent study was to create a locally swellable, biodegradable, biocompatible, mucoadhesive, lipophilic drug delivery system containing antimicrobial drugs which softens at body temperature, accommodate to the shape of the periodontal pocket and can provide extended drug release for at least one week. Methods During the formulation, thermoanalytical, consistency, wettability, swelling, degradation and drug release studies were applied to determine the ideal ratios of lipid bases, structure-building components and surface active agent concentrations. Results and discussion The structure-building component cetostearyl alcohol appeared to be the most convenient, thanks to its wettability and mechanical properties, which led to controlled drug release. With the use of ideal concentrations of components (10% surfactant, 40% structure-building component, 32 % lipid base, 15% antimicrobial agent and 3% polymer), sustained drug release can be provided up to nearly 3 weeks.

Papillon–Lefèvre syndrome (PLS; OMIM 245000) is an autosomal recessive condition characterized by palmoplantar hyperkeratosis and periodontitis. In 1997, the gene locus for PLS was mapped to 11q14-21, and in 1999, variants in the cathepsin C gene (CTSC) were identified as causing PLS. To date, a total of 75 different disease-causing mutations have been published for the CTSC gene. A summary of recurrent mutations identified in Hungarian patients and a review of published mutations is presented in this update. Comparison of clinical features in affected families with the same mutation strongly confirm that identical mutations of the CTSC gene can give rise to multiple different phenotypes, making genotype–phenotype correlations difficult. Variable expression of the phenotype associated with the same CTSC mutation may reflect the influence of other genetic and/or environmental factors. Most mutations are missense (53%), nonsense (23%), or frameshift (17%); however, in-frame deletions, one splicing variant, and one 5′ untranslated region (UTR) mutation have also been reported. The majority of the mutations are located in exons 5–7, which encodes the heavy chain of the cathepsin C protein, suggesting that tetramerization is important for cathepsin C enzymatic activity. All the data reviewed here have been submitted to the CTSC base, a mutation registry for PLS at http://bioinf.uta.fi/CTSCbase/.