A tudomany legmagasabb szintjein a nők eppugy alulreprezentaltak, mint a tarsadalom egyeb teruletein. Hargittai Magdolna ennek is utanajart, amikor az elmult ket evtized soran szamos kiemelkedő női fizikussal, kemikussal, orvosbiologussal, a modern technologia kutatoival es mas teruletek kepviselőivel beszelgetett. A jelen konyv hatvan beszelgetesen keresztul koveti nyomon a női tudosok palyajat, felfedezeseit, dilemmait, nehezsegeit es sikereit. A szerző taglalja, hogy milyen akadalyok nehezitik azt, hogy a kutato nők elre keruljenek, vezető tudomanyos tisztsegeket nyerjenek el es hogy segitseget kapjanak abban, hogy a csalad vagy tudomany kozotti valasztas helyett a csalad es tudomany egyuttesen ervenyesulhessen eletukben. A konyv eredetileg a tekintelyes Oxford University Press kiadasaban angolul jelent meg New Yorkban. Harom reszben targyalja a negy kontinens 17 orszagaban elő tudos nők tapasztalatait, amelyeket a szerző mertektarto es előremutato kovetkezteteseivel egeszit ki. Az egyik resz az egyutt dolgozo hazasparok tapasztalatain keresztul mutatja be, hogy a kozos munka orome mellett ez a „felallas" sok frusztracioval is jarhat. Kulon resz foglalkozik azokkal a sikeres női tudosokkal, akik tudomanyos sikereik teljeben magas vezetői beosztasba kerultek. Erdekessege a konyvnek, hogy Indiaban, Japanban, Oroszorszagban es Torokorszagban dolgozo női tudosok is szerepelnek benne, akikről ritkan hallani. Hargittai Magdolna inspiralo torteneteket oszt meg velunk olyan nőkről, akik ugyuket sikerre vittek. Ez a kulonboző kulturakon batran ativelő konyv olyan női tudosokkal ismertet meg bennunket, akik kepesek voltak eletukben egyensulyt teremteni, es akik raszolgaltak melyseges tiszteletunkre. Roald Hoffman, kemiai Nobel-dijas, a Cornell Egyetem irodalmi tanulmanyok professzor emeritusa Ezt a konyvet mindenkinek kotelező elolvasni, aki erdeklődik a vilagszerte egyre tobb kivalo női tudos irant. Hargittai Magdolna, aki maga is kiemelkedő kutato, az Egyesult Allamokban, Europaban, Oroszorszagban, Torokorszagban es Indiaban interjuvolt meg tobb mint egy evtizeden keresztul sok, a legkulonbozőbb teruleteken dolgozo tudost. Az eredmeny egy paratlan bepillantas sok nagyszerű palya kulisszatitkaiba, tudomanyos jelentősegukbe es abba, hogy milyen sikeres vezetőnek lenni. Brian Uzzi, a vezetestudomany kiemelt Richard L. Thomas professzora, Northwestern Egyetem Hargittai Magdolna egy kincsesladikat ontott elenk. A kincsek a termeszettudomanyokat művelő nők a vilag negy kontinenseről, akik szakmajuk legmagasabb csucsaira jutottak el. Nobel-dijas, akademikus, professzor, egyetemi rektor, akik kozott sok mas mellett van csillagasz, entomologus, fizikus, kemikus, kutatoorvos es matematikus. Az altalanos tanulsagok levonasat a szerző szociologus lanyara hagyja. Ő csak mesel. A neves amerikai egyetem nem birja elviselni, hogy a kutato rendszeresen fel orat kesik, mert maskepp nem tudja reggelenkent utnak inditani a negy gyereket. A kaukazusi volt szovjet tagallamban a professzor asszony otthon csak főz es talal, a tradiciok okan azonban az asztalhoz nem ul le meghivott vendegeivel. Eddig is tudtuk, hogy minden „dolgozo" nő a vilag minden orszagaban talalkozik előiteletekkel, diszkriminacioval, a nők lenezesevel, hatterbe szoritasaval. Mindenutt meg kell kuzdenie a munka es a csaladi elet, gyerekneveles osszeegyeztetesevel. Hargittai Magdi interjuibol most azt tudjuk meg, hogy mindez a Nobel-dij arnyekaban jottanyival sincs maskepp. Beszelgetőpartnerei a kiveteles tehetseg es hivatasszeretet okan mindeme nehezsegekkel megkuzdve kiveteles teljesitmenyt nyujtottak. A csoda az, hogy bar tobbnyire megkesetten vagy reszlegesen, de kiveteles elismereshez is jutottak. Mindezt nem egy harcos feminista mondja. Hargittai Magdolna maga is nemzetkozileg elismert kemikus, akademikus, kutato-professzor. Masfel evtizede folytatja targyszerű es mindig empatikus beszelgeteseit, hogy megmutassa a „tudos nők" eletenek szepsegeit es nehezsegeit. Ferge Zsuzsa, szociologus akademikus, professzor emerita az Eotvos Lorand Tudomanyegyetemen