Search

Takotsubo syndrome (TS) is a frequent complication of subarachnoid hemorrhage (SAH), especially in massive SAH with severe neurological damage. The initial presentation of TS is similar to acute coronary syndrome, causing differential diagnostic issues. Unnecessary diagnostic steps and uncertainty in therapy may delay the definitive treatment of the aneurysm, therefore increasing the risk of rebleeding. The purpose of this review is to summarize the latest knowledge on the diagnosis and therapy of TS in SAH and to provide a diagnostic and therapeutic algorithm for the acute phase, promoting the early definitive treatment of the aneurysm. Rapid hemodynamic stabilization and early aneurysm securing are key points in reducing the risk of delayed cerebral ischemia and improving outcomes. In acute SAH noninvasive bedside diagnostic methods are preferred and securing the aneurysm is the priority. The combination of electrocardiography, cardiac biomarkers, and echocardiography is of great importance in differentiating TS from acute myocardial infarction. The risk-benefit ratio of coronary angiography should be carefully and individually considered and its use should be limited to patients with strong evidence of myocardial ischemia, after the successful endovascular treatment of the aneurysm. Invasive hemodynamic monitoring may be beneficial in cases of cardiogenic shock or pulmonary edema. In patients with hemodynamical instability secondary to TS, the use of non-catecholamine inotropes, especially levosimendan is recommended. In refractory hypotension, mechanical support should be considered. The left ventricular function improves within days to months after the acute event, low initial ejection fraction may predispose to delayed recovery. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Összefoglaló. Bevezetés: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 111 788 beteg 122 351 infarktusos eseményéhez kapcsolódó 145 292 kezelés adatai szerepelnek. Módszer: A rögzített adatokat az üzemeltetők folyamatosan kontrollálják, bemutatják azokat a minőségbiztosítási módszereket, amelyekkel az adatbázis teljességét és megfelelőségét biztosítják. Az online informatikai rendszerben az adatbevitel során 119 automatikus ellenőrzési algoritmust működtetnek. Az automatikus ellenőrzési algoritmussal nem kezelhető adatok ellenőrzését 5 részállású, egészségügyi képzettségű kontroller és 2 főállású munkatárs végzi. A regiszter működése során folyamatosan fejlesztették az ellenőrzés módszereit, ennek során 2018-tól a kontrollerek által ellenőrzött adatlapok utóellenőrzésére is sor kerül. Az utóellenőrzés során a már ellenőrzött adatlapok 2,4%-ában további javításra volt szükség. Eredmények: Az utóellenőrzés eredménye, hogy a kontrolleri munkát hatékonyabbá sikerült tenni, mivel egyre kevesebb az utóellenőrzés során hibásnak talált adatlapok száma. Megvizsgálták, hogy az adatlap kérdéseire milyen arányban kaptak értékelhető választ. Az értékelhető válaszok aránya a legtöbb esetben meghaladta a 90%-ot, azonban a panaszok kezdetének ideje az adatlapok 39%-ában volt megadva, míg a dohányzási szokásokkal kapcsolatos válasz az esetek 59%-ában volt megfelelő. Megbeszélés: A szerzők rámutatnak arra, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatbázisának folyamatos egyeztetése hozzájárul a regisztráció teljességének biztosításához, lehetővé teszi a betegek állapotának hosszú távú követését. Miután a program kötelező jellegűvé vált 2014. 01. 01-jén, az első évben a szívinfarktus-diagnózissal finanszírozott betegek kétharmada (67%) szerepelt a regiszter adatbázisában; ez az arány a 2017-2019-es években meghaladta a 90%-ot (91,7-93,6-91,3%). Következtetés: Vizsgálatukból a szerzők azt a következtetést vonják le, hogy a betegségregiszter működése során szükséges az adatok teljességének és megfelelőségének folyamatos ellenőrzése. A regiszter adatbázisának 90% feletti teljessége az ellátórendszer minőségi paramétereinek folyamatos követését teszi lehetővé. Orv Hetil. 2021; 162(2): 61-68., Introduction: The Hungarian Myocardial Infarction Registry contains data on 145 592 treatments related to the 111 788 patients and the 122 351 myocardial infarctions., Method: The recorded information is continuously monitored, and the quality assurance methods used to ensure the completeness and adequacy of the database are presented. In the online IT system, 119 automatic verification algorithms are operated during data entry. Data that cannot be handled by the automated verification algorithm is checked by five part-time health-qualified controllers and two full-time employees. During the operation of the register, the control methods were continuously developed, during which the data sheets checked by the controllers will be post-checked from 2018 onwards. During the post-checked process, 2.4% of the datasheets required further correction., Results: The number of data sheets found to be incorrect during the post-audit was decreasing. The authors examined the proportion of evaluable answers to the questionnaire. The rate of evaluable responses was over 90% in most cases; however, the time of the onset of symptoms was given in 39% of the datasheets, while the answer to smoking habits was adequate in 59% of cases., Discussion: The authors point out that the continuous consultation of the database of the National Health Fund Management Centre and the Hungarian Myocardial Infarction Registry contributes to ensuring the completeness of registration, enabling long-term monitoring of the condition of patients. In the first year of the mandatory period of the program, two-thirds (67%) of patients treated with a diagnosis of myocardial infarction were included in the registry database, and this proportion exceeded 90% in the years 2017-2019 (91.7-93.6-91.3%)., Conclusion: The study of the authors concludes that the completeness and adequacy of the data need to be constantly monitored during the operation of the patient registry. The integrity of the register database above 90% enables the continuous monitoring of the quality parameters of the system. Orv Hetil. 2021; 162(2): 61-68.

Purpose: Postcraniotomy headache (PCH) is a frequent perioperative complication in neuroanesthesia. The aim of the present work was to assess the incidence of PCH and to test the efficacy and safety of preoperatively administered diclofenac., Methods: Patients undergoing craniotomies for intracranial tumor resections were enrolled. In the case group 100 mg diclofenac p.o. one hour prior to surgery was used as a preemptive analgesic along with infiltration of the surgical site with a combination of lidocaine and epinephrine. In controls only surgical site infiltration was used. VAS scores were assessed preoperatively, on the day of surgery (DoS), on the 1st and 5th postoperative days., Results: We have found that PCH of any severity is between 50-90% during the first five days after surgery. The number of cases characterized as "no pain" significantly decreased in the early postoperative period, but remained in both groups still higher on the 5th postoperative day than observed preoperatively. In both groups, the number of headaches characterized as mild pain remained relatively stable and substantial increases in case numbers were observed in moderate and severe headaches, showing a declining tendency over time in the postoperative period. A significant effect of diclofenac pretreatment was observed compared to controls on DoS (chi2: 10.429, p<0.015), on the 1st (chi2: 8.75, p<0.032) and 5th postoperative days (chi2: 14.3, p<0.002)., Conclusions: The relatively low incidence of severe PCH on day five in the diclofenac group may indicate that preoperatively administered diclofenac effectively reduces postcraniotomy headache. A randomized study is encouraged to test this hypothesis.