Search

Examining the impact of spatial parameters is a central factor in research related to the analysis of housing prices, mostly involving data at the municipal level or higher. The present study builds on a less common approach, focusing on the analysis of the impact of a spatial parameter, distance from the centre, on property prices, furthermore, the empirical research uses aggregated municipal-level data based on the level of individual dwellings. On the one hand, the study aims to review and systematise the determinants of property prices, with a more detailed focus on previous studies of the impact of distance from the centre, and on the other hand, within the framework of empirical research, to examine the impact of distance from Győr as a centre on the supply price of detached houses. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

The interpretation and the analysis of physical spaces is generated from the symmetry axiom which is valid in geographical spaces but might not be valid in other forms of spaces, the so called non-geographical ones. In the case of such spaces which can be expressed by time, network and cost, the opposite of symmetry can be found: distance asymmetry which means that the distance from one object to another and back are not equal. This research is motivated by the fact that while distance symmetry has been widely studied distance asymmetry has been not investigated in suburban areas of Győr. The purpose of the study is to give a typology of the sources of distance asymmetry, especially with regard to time-spaces, to demonstrate some real life practices and finally, to present measures of time-space asymmetry. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

A regionális gazdaságtan első művelőjének tartott Thünen könyve, az Elszigetelt állam a nagy olvasatlan klasszikusok táborát gyarapítja. Thünen művének néhány oldalas másodlagos és harmadlagos értelmezései jellemzően hiányosak, nagyon jelentős mértékben tartalmilag különböznek az eredeti munkától, és sokszor ellentmondanak annak. Mindez indokolja az eredeti munkán alapuló ismertetést. A termelési és szállítási technológiában Thünen óta bekövetkezett történeti változások nem érvénytelenítik a Thünen által vizsgált tényező, a távolság gazdálkodásra gyakorolt hatását, csak a konkrét összefüggéseket módosítják és teszik bonyolultabbá. A piactól való távolság és a szállítási költségek befolyása a térhasználatra a térgazdaságtan örök érvényű alapelve marad. Jelen tanulmány először a munka megjelenésének, különböző német nyelvű kiadásainak történeti hátterét ismerteti, majd a jelenlegi neoklasszikus főáramú közgazdaságtantól eltérő, a tapasztalati tényeket és az elméleti igényességet egyszerre fontosnak tartó módszertanáról ír. Az elmélet feltevéseinek részletesebb tárgyalása a különböző ismertetések gyakran hiányos vagy nem létező feltevéseket tartalmazó listája miatt fontos. A szállítási költséget és a földjáradékot Thünen bonyolult levezetéssel határozza meg, de a végeredményként kapott formula könnyen értelmezhető. A körkörös termelési zónák elrendezése az általános ismertetések többnyire jól leírt részét képezi, ezért ezzel aránylag keveset foglalkozik a tanulmány. A távolság hatása az egyedi gazdaságok körül kialakuló termelési zónákra azonban a leírások mellőzött része. Thünennek az elméleti rendszer és a valóság összehasonlítására vonatkozó nagyon alapos elemzése szintén többnyire hiányzik az ismertetésekből. Ha az összehasonlításban megjelenő szempontok némelyikét megemlítik, akkor többnyire olyan módon teszik, hogy milyen tényezőkkel nem foglalkozott Thünen.

A tanulmány általános áttekintést ad az egyes tértípusok tulajdonságairól. A nem földrajzi terek ábrázolásának legnagyobb nehézségei abból fakadnak, hogy a metrikus axiómák többnyire nem érvényesülnek bennük. Külön vizsgálat tárgyát képezi a társadalmi interakciók számára fontos időterek földrajzi térheZ való kapcsolódása, tulajdonságai és vizualizációja. A tatudmány az időterek ábrázolásában rejlő lehetőségeket Magyarország közúti időtere ábrázolásával, Budapest környékének kétféle időtér szerinti egyidejű ábrázolásával, valamint belvárosi gyalogos és személygépkocsis időterek ábrázolásával illusztrálja.

A gravitációs modellt az elnevezése és története miatt fizikai analógián alapuló területi elemzési módszerként tartják számon, ami gyakran vezetett a modell elméleti alátámasztásával és gyakorlati használhatóságával kapcsolatos félreértésekhez. Jelen tanulmányban a szerző vizsgálja a modellnek a gravitációs törvény létezésétől teljesen független elméleti alátámasztásának a kérdését, majd a modell és a törvény összehasonlításával bemutatásra kerülnek lényeges és többnyire a törvénytől különböző tulajdonságai, amelyeket a modell alkalmazása és eredményeinek értelmezése során kell figyelembe venni.

The economic and social importance of administrative borders can be examined from the point of view of internal homogeneity and external heterogeneity of the delimited spatial units and of the effect on the intensity of spatial interactions. This paper deals with the first question. Hungarian county borders can be treated as strict limits from the administrative point of view. However, choropleth maps with county borders can suggest that county borders are strict limits for the social and economic indicators too. It is a conceptually interesting question, whether presenting data at county level is justified by the significant differences of various indicators along the county borders or if it is determined only by the availability of data. The aim of this study is to examine empirically the existence or non-existence of the county border effect by the example of spatial distribution of personal incomes in Hungary. The analysis is possible due to the availability of personal income data at the level of more than 3,000 Hungarian settlements. The results show that county borders have effect only in those cases where the border is determined by a physical geographical barrier, namely the Danube River and Lake Balaton. The settlements are more similar to the close settlements of a neighbouring county than to the average of its own county. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Knowledge of whether, and over what range of output, there are economies or diseconomies of scale in providing local communal services is an important question from a theoretical, practical and regional political point of view. The theoretical side of the question is connected to the primary research regarding the optimal city size. If an optimal city size can actually be established, then a valid policy argument can be made for fostering its approximation. However, theoretical considerations are sometimes based on those types of assumptions, which are often not valid in reality. Therefore, empirical investigations are essential in this research area. After a short theoretical overview, the paper initially gives a general outline of previous controversial empirical evidence on economies of scale regarding community size and the provision of local communal services. In the second part, the empirical findings are presented; these concern economies of scale in local communal services based on a large and detailed database, which consist of almost 300 Hungarian settlements. During the research, a number of methodological questions have occurred. For example, there are several solutions for the organisational structure providing local services, from a large holding to the smaller individual companies. Considering this and some other issues, the main results suggest that on a community level, there are moderate economies of scale in water supply, sewage disposal and district heating and a moderate diseconomy of scale in refuse collection until 5 thousand inhabitants. Above this level there is no connection between the settlement size and the average cost of services. The results are mainly consistent with the previous findings: there are economies of scale under a certain threshold, but after this, unit cost reduction is not feasible. This threshold can be different in the different types of services. [ABSTRACT FROM AUTHOR]