Search

A TANULMÁNY CÉLJA A technikai fejlődés és a digitalizáció hatására új médiafogyasztási felületek jelentek meg, ezen az új piacon pedig a szórakoztatóipar egy eddig nem létező kínálatot alakított ki, ennek részeként jött létre az e-sport. Az elektronikus játékok és a hozzá tartozó tartalmak aktív és passzív fogyasztása is népszerű a fiatalok között. A kapcsolódó szolgáltatók és a gazdasági környezet felmérése elsődleges fontosságú, ha egy új, fejlődő iparágat szeretnénk vizsgálni, hogy meghatározhassuk azon tényezőket, amelyek befolyással vannak az e-sport iparra. Célunk bemutatni az e-sport tevékenységet gazdasági szempontból vizsgáló, jelenleg fellelhető, mind kvalitatív, mind kvantitatív tudományos kutatásokat, publikációkat. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az elérhető és releváns online adatbázis kereső rendszerekben célzottan, azonos keresőszavak (magyar és angol) révén szűkítettük a kutatás fókuszát az alábbiak szerint: (1) esport, e-sport, electronic sport és (2) economy, economics, business, revenue, income, sponsorship. Az adatbázis keresők egy részénél nem volt lehetőségünk szűkíteni a keresésünket a specifikus keresőszavak összekapcsolásával, ott törekedtünk a teljes feldolgozásra, a hógolyó-módszerrel választottunk ki minél több cikket, azok közül, amelyek megjelentek. A fellelhető irodalom áttekintése folyamán részletesen elemeztük azokat a publikációkat, amelyek címében vagy tartalmában megtalálhatóak voltak a fenti keresőszavak. Ezután kizártuk azokat a publikációkat, ahol ezen keresőszavak megléte ellenére tartalmilag mégsem volt releváns információ az e-sport iparággal kapcsolatban. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az e-sport iparág az élményalapú gazdaság részeként jellemezhető, egyfajta technológiai és szórakoztató iparági hibridként. Az e-sportot a szórakoztatóipar egy új, erősödő szereplőjeként határozhatjuk meg. A kutatás ideje alatt 33 olyan cikket találtunk, amely gazdasági értelemben foglalkozik az e-sport iparág valamely szegmensével. Feltárásra került a pénz körforgása az e-sport iparágban, ahol a követők/nézők számos terméket és szolgáltatást fogyasztanak: versenyek megtekintése, online és offline belépőjegyek vásárlása, egyéni és csapat támogatások, valamint „merchandising” termékek vásárlása. Cserébe élményeket, tárgyi eszközöket, szoftvereket, tapasztalatokat, valamint a videómegosztó felületeken, feliratkozások általi ajándékokat kaphatnak. GYAKORLATI JAVASLATOK A növekvő bevételek és a nézők számának növekedése miatt érdemes a további kutatások fókuszába helyezni az e-sport egyes szegmenseit, a közvetítésmegosztó szolgáltatókról csekély tudományos munka született eddig, amely a Magyarországon elérhető ilyen szolgáltatók nézőit vizsgálja, ezért ennek vizsgálatát elsődlegesnek gondoljuk.

2021 decemberében került megrendezésre az újonnan felépített soproni Lőver Uszodában a Női Vízilabda Magyar Kupa négycsapatos döntője. A kutatásban az országos jelentőségű sporteseményre kilátogató nézők eseményhez kapcsolódó sportfogyasztási magatartását vizsgáltuk. Kérdőíves lekérdezéssel mértük fel a rendezvény két napja során a nézőközönséget. A statisztikai elemzés során leíróstatisztikát és kétváltozós statisztikai elemzéseket használtunk. Az esemény elsősorban a helybeli és környékbeli lakosok számára nyújtott kikapcsolódási lehetőséget, de vizsgáltuk a más településekről érkező szurkolók által generált idegenforgalmi hatásokat is. A felmérés tárgya volt továbbá az eseményhez kapcsolódóan a nézők költési hajlandósága a saját becslésük alapján, valamint az esemény pénzben kifejezett sportértéke.

Inequalities in income, wealth, quality of life, health and education are an intensively researched field of economics. In this study, we examine the inequality in sports expenditures of Hungarian households. We hypothesize that the development of income inequalities will also correlate significantly to inequalities in sports consumption, and this trend has been intensifying over the past two decades. The research is based on the Household Budget Survey database of Hungarian households for the period 2005–2017. The net income conditions of the population and the sports expenditure items recorded on the basis of the COICOP nomenclature are examined by income decile. Data is analysed using descriptive statistics, inequality indicators and correlation calculations. Aggregate household expenditures on passive sports consumption show a stagnant trend, while aggregate expenditures on active sports consumption follow a slightly upward trend among the Hungarian population. Inequality indicators show growing inequalities in terms of income and sports expenditure over the reviewed period. Income inequality and sports spending inequality move together. The Hungarian population is becoming polarised in terms of both income and level of sports expenditure.

BackgroundNational economies are increasingly facing the challenge of having to finance the prevention and treatment of human diseases, and of having to compensate for the resulting loss of economic production. Physical inactivity is demonstrably closely related to the risk of developing certain disease group. Physical inactivity results in direct and indirect burdens that the present study intends to quantify in Hungary for the period between 2005 and 2017.MethodsBased on the data of the Hungarian public finances, this study determines the direct and indirect costs incurred by Hungary due to illnesses, and, through the PAR method, it quantifies the financial burden of physical inactivity incurred by the Hungarian Treasury.ResultsThe total financial burden of illnesses in Hungary showed a decreasing tendency from 2005 to 2017, even though the year 2017 saw an increase in costs compared to 2014. Similarly, while total public expenditure on illnesses associated with physical inactivity increased by 2017 when compared to 2009, the total amount attributable to medical conditions stemming from physical inactivity still showed a decrease of 2 billion HUF in the overall period. The biggest economic burden is posed by cardiovascular diseases, hypertension and type 2 diabetes.ConclusionsThe increase in the economic burden associated with physical inactivity can be attributed to the combined effect of two factors: changes in total expenditure on specific disease groups (which showed an increase in the period under review) and changes in the physical activity levels of the Hungarian population (which showed an improvement over the period under review). Initiatives in Hungary aimed at encouraging an active lifestyle from childhood onwards should be continued since – beyond the initial impact that has already been felt to some extent in recent years - these initiatives will come to their full fruition in the coming decades.

A témához kapcsolódó szakirodalmi és történeti áttekintés, ismertetés után a tanulmány célja rávilágítani, hogy leadership szempontból hogyan jellemezhető egy önkéntességen alapuló civil szervezet, szem előtt tartva a szervezet tagjainak speciális motivációit, illetve megvizsgálni, hogy ezen aspektusból mik a tények, és mik az elvárások a Rotary esetében a hazai klubvezetők felé. A vizsgálathoz a tanulmány szerzői Tannenbaum és Schmidt hatalomrészvétel (leadership) modellje alapján készítettek el egy kérdőívet, és használták azt fel a kutatáshoz. A kapott adatok statisztikai módszerekkel – szocio-demográfiai ismérvek mentén – való kiértékelése után értékelték, illetve összehasonlították a szervezetnél észlelt és elvárt vezetési stílusokat az autokrata és demokrata vezetés által definiált határok között.

A tanulmány első felében ismertetjük az erős szervezeti kultúra legfontosabb jellemzőit és ezzel párhuzamosan bemutatjuk az erős, homogén szervezeti kultúra pozitív hatásait is. Primer kutatásunkban – kérdőíves felmérés alapján – pedig arra a kérdésre keressük a választ, hogy van-e eltérés az innovatív szervezeti kultúráról kialakított vélemények és elvárások között, ha a szervezetek tulajdonosainak nemzetiségét, a szervezetek méretét, a szervezeti hierarchiát, a válaszadók iskolai végzettségét, vagy a válaszadók nemét vesszük alapul.

(1) Background: Changes in daily life and academic training has led to uncertainty in the higher education student population during COVID-19. The goal of the study was to examine the impacts of the pandemic on Hungarian students. (2) Methods: A cross-sectional study was conducted by using self-report questionnaires collected in Google Forms. Eight-hundred-and-twenty-seven students (25.29 ± 8.09) took part anonymously. The respondents rate their overall physical and mental health on a 5-point Likert scale and validated scales were used: Well Being Index (WHO-5); Mindfulness Attention and Awareness Scale (MAAS); and Perceived Stress Scale (PSS-14). Statistical analyses were performed with IBM SPSS 24.0, results were considered at a significance level p ≤ 0.05. (3) Results: Positive correlation was found between MAAS and WHO-5 (r = 0.363, p < 0.001) negative correlation between MAAS and PSS-14 (r = −0.448, p < 0.001), and negative correlation between WHO-5 and PSS-14 (r = −0.671, p < 0.001). Females had higher PSS-14 mean score (32.51 ± 10.16) than males (27.71 ± 10.19; p < 0.001; Z = −5703), males (60.92 ± 12.10) had higher MAAS level than females (57.31 ± 12.51; p < 0.001; Z = −3589). No difference was found in gender regarding WHO-5 mean scores. Athletes (7.03 ± 3.27) differ significantly from non-athletes (6.00 ± 3.04) in WHO-5 (p < 0.001; Z = −4.349) and MAAS level (p = 0.012; Z = −2.498), but showed no difference in PSS-14 (p = 0.101; Z = −1.641). Students rated mental (3.01 ± 0.99) worse than physical health (3.49 ± 0.98; p < 0.001, r = 0.426) and the narrowing of social relationships worse (3.83 ± 1.26) than physical (p < 0.001, r = −0.212) and mental health (p < 0.001, r = −0.408). Females had worse mental health (2.96 ± 9.94) than males (3.20 ± 0.99; p = 0.003; Z = −2.924) and rated the narrowing of social relationships worse (3.90 ± 1.23) than males (3.59 ± 1.35; p = 0.006; Z = −2.730). (4) Conclusions: The pandemic has negatively impacted students, and it may have long-term consequences on their mental and physical health and education.

A vállalatok működésének tanulmányozása, a gazdasági jelenségek és események megfigyelése elengedhetetlen napjainkban. Ezek gazdasági-pénzügyi elemzését nyugodtan nevezhetjük olyan alapfeltételnek, amelyet minden cégnek el kell végeznie, végre kell hajtania. A mindennapok során megmutatkozó gazdasági összefüggések, az azokra ható tényezők ismerete fontos és szükséges, melyek megismerésében segítenek az elemzési módszerek és eszközök. A cégek, a tulajdonosok és a menedzsment nap, mint nap rengeteg adattal és információval találkoznak, melyeket át kellene gondolniuk, melyeket elemezni szükséges. Ezek az adatok keletkezhetnek a cégen belül, de érkezhetnek a külvilágból is, akár egy versenytárs, akár egy beszállító is szolgálhat releváns információkkal. Ez a tevékenység mára már szakértői feladattá vált, ehhez speciális szakértelem szükséges. A munka elvégzése során rengeteg releváns információhoz juthatnak az érintettek (stakeholderek), ám ezek értelmezése sokszor korlátokba ütközik, hiszen nem mindenki pénzügyi szakember, azaz az elemzési munkának ez az értelmezés és interpretálás is része lett. Ez a gazdasági elemzési tevékenység irányulhat a múltra, amikor tény adatokat használunk fel, de irányulhat a jelenre is, amikor például a terv-tény adatokat hasonlítjuk össze és okokat keresünk (ok- okozati összefüggéseket) az eltérésekre, hiszen magyarázatokra van szükségünk. Ez a munka sohasem az asztalfióknak készül, a megkapott információk alapján visszaigazolásokat láthatunk, beavatkozásokra lehet szükség, azaz befolyásolja a jelent és egyben a jövőt is. Olyan szakmai módszertant használunk fel, mely nem csak a mutatók felépítésére, tartalmának bemutatására szorítkozik, hanem kiemeli a közöttük lévő összefüggéseket is. Anyagunk természetesen a fogalmi meghatározásokkal indul, hiszen tisztáznunk kell, mit jelent a gazdasági elemzés és milyen módszerekkel láthatunk neki a munkának. Kitérünk a legfontosabb statisztikai és számviteli alapokra, témakörökre is, hiszen ezekre mind-mind támaszkodunk – sőt támaszkodnunk kell – elemzéseink során. Ezt követi a módszerek bemutatása és az elemzések végrehajtásának menete, logikai felépítése. Természetesen a fejezetek között lesznek átfedések is, lesznek olyan témák, fogalmak, melyek többször fel-felbukkannak, ez is azt bizonyítja, hogy a gazdasági életben, minden, mindennel összefügg. A teljesség igénye nélkül, a jegyzet során érinteni fogjuk a vagyoni és pénzügyi helyzet, a jövedelmezőség és hatékonyság témaköreit. Ezt követi az eredmény részletes elemzése, a készlet, a tárgyi eszköz, illetve a létszám- és bérgazdálkodás. A fejezeteket megtanuló, majd alkalmazó tisztelt Olvasó olyan nélkülözhetetlen ismeretekre és képességekre tesz szert, mint például a számviteli és pénzügyi ismeretek felhasználása, az elemzési módszerek, az analitikus látásmód és a pénzügyi-gazdálkodási helyzet felmérése és elsajátítása. Nem titkolt célunk, hogy a szakkönyv az elméleti és gyakorlati ismereteket össze- 7 kapcsolja, hogy a gazdálkodás elemzése során a Hallgatót komplex gazdasági helyzet értékeléséhez segítse, valamint értelmezni tudja az eredménytermelő képességet, annak tervezését és utólagos elemzését. Egy ilyen komplex anyag olvasásakor, illetve a tanórákon, majd az otthoni tanulás során nagyon fontos az, hogy hogyan is tanulunk, hogy hogyan készülünk fel, azaz hogyan sajátítjuk el az anyagot. Természetesen az első lépés az, hogy el kell olvasni az anyagot, meg kell hallgatni az Oktatót. Ezek után javasoljuk a kisebb feladatokkal begyakorolni az adott témakört, elemezve az adott mutatókat, nem elfelejtve, hogy az elemzés nem azok kiszámolását jelenti, hanem azok értelmezését, azaz valódi elemzését. Ehhez hozzátartozik a változások figyelembe vétele, az ok-okozati összefüggések bemutatása, a döntések következményeinek bemutatása, a miértekre való válaszolás. A kisebb részek után viszont – ahogy a valós életben is – mindig komplexen kell gondolkodunk, a vállalatot, mint egészet minden irányból elemeznünk kell, minden területet át kell tekintenünk, figyelembe véve a tulajdonosi elvárásokat, a menedzsment tevékenységét és céljait.

Background The so-called sports consumption models are looking for the factors that influence the sports spending of households. This paper aims to examine the Hungarian, Polish and German households’ sports expenditures which can be an important indicator of physical activity and sporty lifestyle. Methods Surveying of households in three countries (Hungary, Poland and Germany) has been conducted with a self-designed questionnaire. We have used descriptive and bivariate non-parametric and parametric statistical methods: (1) χ2 test, Mann-Whitney test and Kruskal-Wallis test for checking the relationship between sociodemographic and physical activity variables and (2) independent sample t-test and ANOVA for checking the differences in sports expenditures. Results Our research concluded that men, especially previous athletes, exercise more than women and those who have no history as registered athletes. The choice of sports venues is obviously different between the countries in the sample. Members of the study population spend the most on sports services while they spend the least on sports equipment. German households have the highest spending rates compared to the other two countries. Conclusions Results are in line with our previous research findings and with other literatures. The difference in preferences of sports venues could have the reason of different supply of sports clubs or the different living standards too. It needs further researches to clear it. Material wealth, income level and sport socialisation can be a determining factor regarding the level of sports spending.

Introduction This study aimed to evaluate mathematical algorithms that could quantify the burden of disease in Hungary and to determine the extent of savings in sick-allowance which could be achieved if inactive lifestyles could be reduced. Methods Data was collected from the Hungarian National Health Insurance Fund Administration, the Central Administration for the National Pension Insurance, the Hungarian Central Statistical Office, and a national large-sample survey (n = 1158). Direct costs and indirect burden of various diseases were analysed using economic and labour-related assumptions. The distribution of medical cost coverage between the state, households and employees is described, taking Hungarian commodity- and labour market specifics into consideration. We used the method of population Attributable Risk to quantify the possible savings in sick-allowance due to a reduction in inactivity. Results Comparison of economic burdens of illnesses between 2005 and 2009 decreased in inflation-corrected real terms. Expanding physical activity was a trigger factor, as logistic regression showed significant correlation between regular sporting activity and sick days of the previous year (p = 0.03; Exp(β) = 0.760). In 2009, 2.3%–23.6% of all workers applying for sick-allowance lived inactively, and 16 billion HUF in sick-allowances could have been saved had the population inactivity rate not been 77%. Calculation of illness-related burden relating to obesity, hyperlipidaemia, high blood pressure, stroke and type-II diabetes related to metabolic syndrome highlights specific areas where increased physical activity could have a positive effect. Conclusion Only a 10% increase in physical activity would result in more than 28 billion HUF (ca. 73.7 million GBP) savings for the Hungarian economy.

The aim of the paper is to study the relationship of individuals´ sport goods consumption to personal income and relative sport price in Hungary in the period 1992-2006. It is shown, that the trend of the real sport goods consumption in conjunction with real income decreased till 2000 and it has been increasing since then. Income and price elasticity figures for both periods show, that sport goods consumption is price elastic, and sport goods are luxury goods for Hungarian households. Thus, without increased income - i.e. the average standard of living - a more sport conscious Hungarian population can hardly be imagined even if sport goods remained relatively cheap.