Search

A 18. század és a felvilágosodás a modern statisztikai gondolkodás kialakulásának időszaka. Az elmúlt évek történeti kutatása mégis kevés figyelmet fordított a 18. századi összefüggések tisztázására. Ezen belül is különösen mellőzött területnek számít a tudásterület kialakulásának és diszciplínává válásának kérdésköre. A kutatás fennálló nehézségeit jól szemlélteti, hogy az újabb szakirodalom – túllépve a kora újkori előzményeken – a statisztika modern, egységes fogalmából indul ki, amikor a felvilágosodás és azt követő időszak összefüggéseit értelmezi. Az alábbi forráskiadvány szemelvényei elsősorban a kialakulás időszakára jellemző problémákba nyújtanak betekintést. A válogatás elsődleges célja, hogy közelebb hozza az olvasót ahhoz a sokszínűséghez, ami a 18. századi statisztikát (Staatenkunde) jellemezte. Ezek alapján joggal vetődik fel a kérdés: ha nem a modern értelmezést vesszük alapul, akkor hogyan definiálható a statisztika mint tudomány, illetve mindez milyen további szempontokat vet fel a forrásanyag összefüggésében? Knowledge and concept maps: State sciences – statistics (DigiCirculation of Knowledge) The eighteenth century and the Enlightenment is the period when modern statistical thinking was born. Yet historical research in recent years has devoted little attention to clarifying the correlations of important eighteenth-century phenomena. In particular, the field of state sciences and its emergence as a discipline has been neglected. The existing difficulties of research are well illustrated by the fact that recent literature – going beyond the early modern antecedents – takes the modern, unified concept of statistics as its starting point when interpreting correlations in the age of Enlightenment and the period that followed. The excerpts published here provide insights into problems specific to the period of the field’s emergence as a discipline. The primary aim of the selection is to bring the reader closer to the diversity that characterised eighteenth-century statistics (Staatenkunde). Based on the above-described tendencies in research, the following question emerges: if we do not take the modern interpretation of statistics as a starting point, how can it be defined as a science, and what other questions does this raise in connection with the available sources?, {"references":["Bodnár-Király Tibor: Államtudományok - statisztika. / State sciences – statistics. 10.5281/zenodo.7588438. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor - Gurka Dezső - Krász Lilla – Kurucz György - Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. DigiTudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu) / On the Use of the Digital Source Anthology – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Az Emberről − A Politica Geographia − Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete, 19. század első fele / On Man – Political Geography – Elementary mathematical geography. The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century) (Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Kézirattár, 3369, ff. 1–62., kézirat) A geográfia tananyag lejegyzője először az emberről. A főbb természeti, fizikai, lelki tulajdonságai után felteszi a kérdést, ezek alapján mi jellemzi a magyarokat. Tudományára és ízlésére nézve a magyar elmarad más népektől. A vallás tekintetében toleráns, de a katolikus hit a domináns. Nyelve eltér a környező népekétől, több dialektusban beszélik. Iparára és gazdaságára nézve földművelés és állattenyésztés a jellemző. A népesség száma alacsony, összetétele alapján több nemzetből áll. Célja, hogy csinosítsa önmagát és fenntartsa kultúráját. A politikai geográfia az ország rendjéről, békéjéről, biztonságáról és boldogulásáról tanít. Ezek irányítása az uralkodó feladata, az igazgatás módja azonban több módon történhet. A társadalom különböző rendű emberekre, ezen belül nemtelenekre, birtokosokra, és az uralkodó család tagjaira osztható. Magyarország az Ausztriai birodalom része, ismerteti címerét és majd természeti és adminisztratív felosztását. A rend fenntartásában az egyház az állam fő támasza., {"references":["Az Emberről − A Politica Geographia − Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete, 19. század első fele. / On Man – Political Geography – Elementary mathematical geography. The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century). S. a. r., és jegyz. / ed.: Bodnár-Király Tibor. 10.5281/zenodo.7589799. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}

Főfogalmak és hozzárendelt alfogalmak listája / Lists of main concepts and assigned sub-concepts, {"references":["Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: Fogalomjegyzék / Concepts of DigiCirculation of Knowledge. 10.5281/zenodo.7590175. In Balogh Piroska – Bodnár-Király Tibor – Gurka Dezső – Krász Lilla – Kurucz György – Sz. Kristóf Ildikó: A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770–1830: digitális forrásantológia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tudásáramlás – wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}