Tanulmányunkban a vulnerabilitás kifejezést a román–magyar határ menti fiatalok munkavállalási szokásaihoz és lehetőségeihez mérten vizsgáljuk. Ilyen szempontból a célcsoport tagjai nem csupán magánéletükben, de a munkaerőpiacon is sérülékenyek. A problémakört a generációs sajátosságok figyelembevételével, valamint a román–magyar határ mentén élő fiatalok sajátos helyzetével (földrajzi, illetve társadalmi mobilitás) járjuk körbe. Ehhez egy tükörprojekt által megvalósult kvalitatív kutatás szolgált alapként, amelynek során fókuszcsoportos, illetve életútinterjúk adnak kiegészítést a helyzetfeltáráshoz. Kit tekintünk „sérülékenynek”? Vagy kérdezhetnénk azt is, hogy ki tartja magát „sérülékenynek”? Fontosnak tartjuk kiemelni a szubjektív véleményeket, mivel kutatásunk célja azt is felmérni, hogy maguk a fiatalok mit gondolnak jelenlegi helyzetükről. Éppen ezért vizsgáljuk a létbizonytalanság perceptualizálását, illetve esetleges adaptációját, az egyéni és/vagy kollektív biztonság meglétét. Hipotézisünk szerint a lakhatás, az iskolai végzettség, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint nem utolsósorban a foglalkoztatás olyan tényezők, amelyek felmérésével tágabb képet kaphatunk a célcsoport jelenlegi élethelyzetéről. A kutatás eddigi részeredményei alátámasztják, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg határ menti térségeiben élő fiatalok munkaerőpiaci helyzete – és ezáltal számos más területre is kiterjedő érülékenysége, akár kiszolgáltatottsága – az elmúlt évek gazdasági prosperitása ellenére is az átlagosnál sokkal kedvezőtlenebb képet mutat., In our study, we examine the term vulnerability in relation to the working habits and opportunities of Romanian-Hungarian cross-border youth. In this respect, target group members are vulnerable not only in their private lives but also in the labor market. We address the problem by taking into account the specificities of the generation and the specific situation (geographical and social mobility) of young people living along the Romanian-Hungarian border. The research was founded upon qualitative research carried out by a mirror project, in which focus group and career interviews are added to the situation exploration. Who is considered „vulnerable”? Or could we also ask who considers themselves „vulnerable”? We consider it important to emphasize subjective opinions, as our research also aims to assess what young people themselves think of their current situation. Therefore, we examine the perceptualization and possible adaptation of insecurity, the existence of individual and / or collective security. According to our hypothesis, housing, education, access to health care and, last but not least, employment are factors that can provide a wider picture of the current situation of the target group. The partial results of the research so far confirm that the labor market situation of young people living in the border areas of Szabolcs-Szatmár-Bereg – and thus their vulnerability, even their exposability – extends to many other areas, despite the economic prosperity of recent years., Erdélyi Társadalom - Social Science Journal