Search

Az OSAP 1021 háziorvosi statisztikai jelentés alapján 1999. óta nyomon követhető több mint 30 krónikus betegség alakulása Magyarországon. A jelentésben szereplő adatok 35 betegségre vonatkozóan a KSH honlapjáról kerültek lekérdezésre. Az adatok alakulását vizsgáltuk a kezdőévhez viszonyítva, továbbá 1000 főre nemenként és 3 korcsoportban (19-34 év, 35-64 év, 65 év és több). A betegségek száma átlagosan kétszeres mértékben nőtt 21 év alatt. A növekedés mértékét illetően kiugróan magas arányban fordultak elő pajzsmirigy elváltozások. Nem nőtt a vizsgált időszakban fiatalkori ízületi gyulladás, az emésztőszervi fekélyek, továbbá a vakság és gyengénlátás. Legnagyobb számban a magas vérnyomás (3,16 millió), spondylopathiák (2,17 millió), lipoprotein-anyagcserezavar (1,39 millió), ischaemiás szívbetegség (1,17 millió) és a diabetes mellitus (1,09 millió) jelenik meg. A betegségszám növekedést a kórházi beavatkozásokkal, laboratóriumi vizsgálatok számával, a gyógyszerfogyasztással, az idősödéssel és a lehetséges környezeti tényezőkkel próbáltuk magyarázni. Javaslatot tettünk a jelentés tartalmának és felhasználás módjának megváltoztatására.

Bevezetés: A háziorvosok, házi gyermekorvosok egységesen, az OSAP 1021-ben meghatározott szempontok szerint jelentik az általuk gondozott krónikus betegségeket két évtizede. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy a rendelkezésre álló adatsorokból elemzéseket végezzünk. Adatok, módszer: Az adatok a KSH honlapjáról lekérdezhetők 39 betegség tekintetében. Jelen közleményben az 1999-2017. közötti évek adatsorai kerültek felhasználásra. A betegségek vagy betegségcsoportok 10 000 főre (veleszületett rendellenességek esetén 1000 főre) vetítve kerültek elemzésre. Eredmények: A háziorvosok, házi gyermekorvosok által kezelt krónikus betegségek száma a vizsgált 19 évben a 0-18 éves korosztályban megkétszereződött. 2017-re kiemelkedően megnőtt az allergiás, továbbá idegrendszeri és mentális betegségek száma 1999-hez viszonyítva. Változatlanul magas a veleszületett rendellenességek és visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság, a rövid terhességi időtartammal és alacsony születési súllyal kapcsolatos károsodások száma. Megbeszélés: A betegségek gyakoriságának növekedése jelentős teherrel jár az egyes betegekre, családokra, de az egészségügyi ellátórendszerre is. Érdemes a betegségek okait kutatni, a hangsúlyt a primer prevencióra helyezni. A jelentés adattartalmát és módját 20 év után célszerű lenne felülvizsgálni, korszerűsíteni.

Magyarországon magas a szív- és érrendszeri megbetegedések száma és az abból eredő halálozás aránya. Ezeket a betegségeket vagy a morbiditási, vagy a mortalitási adatok vizsgálatával szokás jellemezni. A szerzők a jelen munkában a morbiditási adatokból kiindulva vizsgálják a korai halálozás kockázatát, a teljes lakosságra vonatkozó halálozást és a depriváció szintjét is, ugyanabban az időszakban. A háziorvosi jelentések alapján (OSAP 1021) 2005-2017. évekre, három szív- és érrendszeri betegség került elemzésre: a magasvérnyomás, az ischaemiás szívbetegségek és a cerebrovasculáris betegségek. Az adatok a KSH-tól kerültek beszerzésre járási szinten egy projekt (EFOP-1.9.6-16-2017-00001) során. A morbiditási és teljes lakosságra vonatkozó mortalitás esetén a lakosságszámra (10 000 vagy 100 000) viszonyítottuk az adatokat, a korai halálozás esetén annak kockázata került kifejezésre. A morbiditási és mortalitási adatok esetén 5 skála alapján kerültek térképre az adatok, a korai halálozási kockázat 6-fokozatú. Jelentős eltérések vannak az ország különböző területein a morbiditás, de a mortalitás tekintetében is. Nem jellemző, hogy a magas morbiditás az alacsony mortalitásnak köszönhető. Még a legalsó decilisbe sorolható járások esetén is vannak különbségek. Annak érdekében, hogy az egyes szív-és érrendszeri betegségek esetén a jelenlegi helyzeten javítani lehessen, érdemes az adatokat járásonként elemezni. Ezekből kiderül, hogy mely helyeken vannak nagyobb hiányosságok az egészségügyi ellátás terén (magas korai halálozási kockázat), illetve hol kellene nagyobb hangsúlyt helyezni a primer prevencióra (magas morbiditás).

Purpose In 2015 a new regulation and guidelines for the universal newborn hearing screening by AABR measurement have been implemented in Hungary. The aim of our study was to analyse (1) the past 5 years of data from our diagnostic centre about the incidence and types of congenital hearing losses, and (2) the first experiences with the National Newborn Hearing Screening Registry, started in 2019, and (3) the influence of the screening on the pediatric cochlear implant program. Methods 1269 children referred to our diagnostic centre between 2017 and 2021 were investigated. A third AABR measurement and full audiological evaluation were performed. Furthermore, one-year period data of the screening registry, and the number of implanted children at or under the age of 3 were analysed using the national databases. Results Altogether 276 newborns (22% of the referred cases after the two-stage screening) had hearing loss, 134 (49%) out of them was conductive origin, almost twice frequent in male as in female. Permanent sensorineural hearing impairment was found in 142 (51%), 58 (40%) of them had bilateral, severe to profound hearing loss, occurring more frequently in male as in female. The national digital registration of the screening data within 12 months concerned 68%. The number of early cochlear implantation in one year increased from 1 to 23 children in the past 15 years. Conclusion A third AABR after the two-stage screening increased the efficiency and filtered the 78% false-positive cases. The audiological diagnostics verified and typed the hearing losses ensuring the early intervention.

Az alapellatasban megjelenő traumakrol eddig hazankban nem volt atfogo kimutatas. Az elektronikus egeszsegugyi agazatfejlesztesi projekt kereteben lehetőseg nyilt arra, hogy megvizsgaljuk, a haziorvosi/hazi gyermekorvosi ellatasban hany fő jelenik meg es jellemzően milyen serulesekkel. Az adatokat a Nemzeti Egeszsegbiztositasi Alapkezelő bocsatotta rendelkezesre a haziorvosi ellatas un. B300-as jelentese alapjan. Feldolgozasra kerultek a Betegsegek Nemzetkozi Osztalyozasa (BNO) 10. verzioja alapjan a serulesek testtajankent, illetve ugyancsak a BNO 10-ben meghatarozott, a balesetek korulmenyeit leiro un. kulső okok szerint. Az adatok orszagos, megyei es jarasi teruleti es nemenkenti bontasban, 3 korcsoportra (0-18 ev, 19-65 ev, 66-X ev) kerultek levalogatasra. A projekt kereteben letrehozott internetes feluleten terkepről, illetve hozza kapcsolodo oszlopdiagramokrol olvashatok le az eredmenyek, melyek Excel formatumban is letolthetők. A vizsgalat eveben (2018) traumak miatt mintegy 1,2 millio orvos–beteg talalkozas volt a haziorvosi/hazi gyermekorvosi ellatasban. Egy betegre 1,46 orvos–beteg talalkozo jutott atlagosan 2018-ban. A balesethez vezető leggyakoribb okok mechanikaiak (pl. utes, utkozes), masodik helyen az esesek, a harmadikon pedig a kutyaharapasok talalhatok. Az egyes megyekben, azon beluli jarasokban elterő a balesetek okainak sorrendje. Orszagosan jelentősen tobb a kutyaharapasok miatti serules a szegenyebb megyekben, azon belul is a hatranyosabb szocialis-gazdasagi helyzetű jarasokban. A serulesek helyet tekintve elsősorban az also vegtag (tobb mint 450 000 eset), majd a felső vegtag serulesek (cc. 412 000 eset) illetve a gerinc- es torzsserulesek (cc. 150 000 eset) fordulnak elő. A balesetek igen nagyszamu orvos–beteg talalkozast eredmenyeznek az alapellatasban. Ezek egy resze feltehetően kisebb serules eredmenye, illetve adminisztrativ talalkozasra vezethető vissza. Az utesek, utkozesek, esesek mellett kiemelten magas a kutyaharapasok szama. A projekt nagy jelentősege, hogy jarasi szinten kepes nemenkent es korcsoportonkent kezelni a baleseteket es traumakat. Igy, amellett, hogy leirja az alapellatas baleset okozta terheleset, jarasi szintű megelőzesi programok kidolgozasat is szolgalhatja.