Search

A tanulmány a társadalmi izoláció európai mintázatait vizsgálja a 2015. évi EU-SILC nemzetközi összehasonlító adatbázisa alapján. Fő kérdésünk az, hogy látható-e eltérés az izolációs mintázatokban a szociális védelemre fordított kiadások mértéke és a szociális védelem szempontjából megalkotott jólétirezsim-típusok függvényében. Két tényezőre fókuszáltunk: az elszigeteltség mértékére és az elszigeteltségben való érintettségben mutatott egyenlőtlenségre. Az elszigeteltség mértékét a rokoni és a baráti kapcsolattartással, valamint a lelki vagy más szükségletben segítő kapcsolatok hiányában való érintettséggel mértük. Az elszigeteltségi egyenlőtlenséget egy olyan arányszámmal ragadtuk meg, ami azt fejezi ki, hogy a szakirodalom alapján elszigeteltség által kockázati csoportként azonosított csoportok tagjai – mely csoportokból összesen hetet azonosítottunk – mennyivel kitettebbek az elszigeteltségnek az adott országban a lakossági átlagos izolációs szinthez képest. Eredményeink beigazolják, hogy az elszigeteltség általi érintettség a skandináv jóléti államokban a legkisebb mértékű és a kelet-európai országok között a legnagyobb, a kettő közötti érintettségi aránysorrend viszont nem tükrözi a jólétirezsim-típus szociális védelmi vonatkozásában támasztott várakozásaink szerinti sorrendet. Az elszigeteltségi egyenlőtlenség az angolszász jólétirezsim-típusban a legmarkánsabb, míg várakozásainkkal ellentétben a többiben közel egyenlő mértékű. A szociális védelemre fordított kiadások volumenével csupán a rokoni kapcsolatokban mutatkozó izoláció mentén igazolja a vonzási hipotézist, azaz a jóléti ellátások rokonoktól való izolációt mérséklő hatását. Az izoláció mértéke és az izolációs egyenlőtlenség alapján nem rekonstruálhatóak egyértelműen a jóléti rezsimek.

A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintés keretében bemutassa, milyen kísérletek születtek a háztartáson belüli viszonyokat és egyenlőtlenségeket vizsgáló kutatásokban a nemek közti viszonyok elemzésének beemelésére. A dolgozat kiindulópontja a háztartásgazdaságtan és a beckeri új háztartásgazdaságtan feminista közgazdaságtani kritikája, amely kritika elsőként hívta fel a figyelmet a háztartás tagjai közti nemi viszonyok és a háztartáson belüli folyamatokat befolyásoló társadalmi normákat közvetítő intézmények fontosságára. A tanulmány ezután a háztartáson belüli viszonyokra fókuszáló háztartáson belüli gazdaságtan különféle almodelljeit mutatja be, és részletes leírását adja azoknak a kísérleteknek, amelyek a háztartáson belüli nemek közötti viszonyok megragadását tűzik ki célul. Az áttekintésből levonható főbb tanulságok közé tartozik, hogy a háztartáson belüli nemi egyenlőtlenség összetett fogalom, éppen ezért kritikus, hogy a különféle modellek milyen proxyt alkalmaznak a jelenség megragadására, mert ennek megfelelően eltérő lehet a modell által látott kimenet és a következtetés a nemi viszonyokra nézve. Továbbá, a proxyk kontextualizálása is elengedhetetlen, mert ugyanaz a proxy a háztartás státuszától függően eltérő jelentéssel bírhat, ennek feltárását pedig inkább kevert módszertan alkalmazása biztosítja. Egyre több kutatás célozza a háztartáson belüli nemi viszonyok és a háztartás környezetének interaktív kapcsolatát, és emeli be annak vizsgálatát, hogy a különféle politikai és jóléti intézmények és intézkedések hogyan befolyásolják a háztartástagok ágenciáját, valamint ez milyen következménnyel jár a jólétükre és életesélyeikre nézve.

E rövid bevezető az osztályszerkezet alakulását történeti folyamatként fogja fel, az élet (újra)termelésének viszonyait és folyamatait történetiségükben kibomlóként ragadja meg. Egyszerre hangsúlyozza a hosszabb léptékű folyamatok, valamint a fordulópontokat jelző események hatását az osztályviszonyok szerveződésére nézve. Az osztályszerkezet vizsgálatának e történeti-szociológiai megközelítésmódjával célja értelmezhetőbbé tenni a bevezetőt követő tanulmányok összefüggéseit.

As most other EU countries, Hungary implemented severe lockdown measures during the pandemic, including the closure of the schools and childcare facilities. This meant that for several months a vas...

Based on theories of the relations of labor and care, as well as previous research on the past 30 years of gender inequalities in Hungary, the paper aims to interpret these results and further develop the existing knowledge on the situation of women and gender relations in Hungarian society in the context of the social, economic, and political transformations of the past 30 years while considering the intersecting mechanisms ofemployment, family and care policies from a gender perspective. In 2017 we conducted six focus group interviews with lower-class women across the country and a representative survey on a sample of 1,000 respondents (both men and women), that will provide the empirical data for the paper. One of the core findings of the research is the striking tension that women experience on the labor market in relation to their care responsibilities incl. elderly care, especially in low-income and working-class groups. The counter-interest of the employers concerning care for dependent family members was a recurrent topic brought up by the participants of our interviews as well as the lack of expectations towards state support and towards men in the share of care work.

Tanulmányunkban két fő kérdésre keressük a választ. Egyrészt arra, hogy mely előzmények és körülmények befolyásolták a magyarországi pornóipar kiépülését a „hosszú kilencvenes években”, azaz a rendszerváltást megelőző években, valamint az azt követő bő egy évtizedben. Másrészt arra, hogy e folyamat hogyan képezte részét gazdaságilag és kulturálisan Magyarország 1970-es évektől kezdődő világgazdasági reintegrációjának. A kutatás megállapításai háromféle empirikus forrásanyag forráskritikával kezelt feldolgozásán (korabeli sajtóbeszámolók; iparági vagy az iparágra rálátó szereplőkkel folytatott félig strukturált interjúk; egykori iparági szereplők önéletrajzi könyvei), valamint a témában fellelhető szociológiai, történeti és politikai gazdaságtani szakirodalom integratív újraolvasásán nyugszik, és világrendszer-elméleti keretben vizsgálja a szexlapkiadásból és pornófilmgyártásból álló pornóipar hazai és nemzetközi működési mechanizmusait. Magyarország a régió országai közül az egyik legliberálisabb társadalom- és gazdaságpolitikát folytatva, valamint infrastrukturális ellátottságát és a fellelhető technikai szakértelmet (pl. filmgyártás) tekintve megkönnyítette a nemzetközi (főként osztrák, német) tőke beáramlását a rendszerváltás idején. A gazdasági liberalizmushoz illeszkedve az államszocializmus alatt egyre jobban lazultak a reklámiparban is a szabályozások és irányelvek, a szexualizált női testtel való reklámozás bevett gyakorlat volt, és a Kádár-kor vizuális kultúrájában a szexualizált női test látványa egyre megszokottabbá vált a nyilvánosságban, a szexuálisan kizsákmányolt nő figurája pedig teljes leválasztásra került a felemás női emancipáció témájáról. A rendszerváltás idején kialakuló gazdasági-társadalmi válság és az átörökített, társadalmi osztálypozíciókba sűrűsödő hátrányok nők tömegeit tették kiszolgáltatottá a felfutó pornóipar számára. Mindezzel párhuzamosan a nyilvánosságban megjelenő és a pornóról szóló mainstream diskurzusok a pornó jelenlétét a liberális demokrácia indikátoraként, valamint legitim üzleti vállalkozásként tartották számon, jelentősebb ellendiskurzus hiányában pedig ezzel további igazolását adták az iparszerű működésnek.

The aim of this article is to reconsider ‘pornification’ as a universal concept to describe the mediatized process of proliferation of pornographic images in cultural spaces. Based on a textual and discursive analysis of newspaper clippings from the 1990s, autobiographical books and semi-structured interviews with Hungarian porn industry participants, this article explores the local factors that made Hungary an ideal place for the international porn industry to expand production after 1989. This article contributes to the growing body of literature in Porn Studies, which emphasizes the importance of the industrial nature and global inequalities in porn production. We examine the local discourses that justified the ‘porn boom’ as a sign of westernization and the country’s catching-up to the West and present the key factors in the capitalist reintegration process that led to the expansion of the Hungarian porn industry.