Search

A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.

Jelen cikk arra törekszik, hogy betekintést adjon abba, hol helyezkedik el Hortobágy, a hozzá kapcsolódó Nemzeti Park és az általa nyújtott szolgáltatások a hazai vidéki/falusi turizmusban. Kérdőíves felmérés segítségével kutatást végeztünk döntően olyanok körében, akik már jártak a térségben, azért hogy megtudjuk, vajon milyen mértékben lehet vonzó egy ilyen turisztikai desztináció, kiemelt programjai esetében mekkora vonzáskörzettel bír és milyen eszközökkel, mely média felületeken keresztül érheti el az érintett turisztikai térség a potenciális látogatóit. A kapott eredmények illeszkedtek előzetes elvárásainkhoz és megerősítettek abban, hogy döntően egynapos élményt kínál Hortobágy a látogatóknak, akik igen változatos összetételűek.

A videk fogalmat es lehatarolasat, a videki tersegek ujra strukturalodasat, valamint differencialodasat evtizedek ota tudomanyos diskurzusok ovezik. Egysegesen elfogadott definiciot nem is talalunk a videkre. Am arra mar sokkal pontosabb koncepciok, meghatarozasok leteznek, hogy egy hanyatlo videki terulet fellenditese hogyan tortenhet. Szamos nemzeti es szupranacionalis programot dolgoztak mar ki arra, hogy mikent lehet revitalizalni ezeket a tersegeket. Mivel ma mar nincs akkora dominanciaja a videki tersegekben a mezőgazdasagnak es az iparnak, mint az elmult evtizedekben, a szolgaltato szektor nyujtotta lehetősegek tudnak fejlődesi lehetőseget biztositani a ruralis regioknak. Jelen iras celja az, hogy a videkfejlesztes eszkoztarat a turizmus felől kozelitse meg. Kontextusba kerul a videkfejlesztes fogalmanak ertelmezese, az, hogy mikent illeszthető ebbe a turizmus, milyen előnyokkel jarhat a videki turizmus a leszakado tersegekben es milyen osszteljesitmenyből reszesulhetnek hazankban a videki turizmus altal fellenditeni kivant tersegek. Abstract: There have been scientific discourses for decades about the definition and conceptualization of the rural areas, as well as the re-structuring and differentiation of rural areas. For this, we do not find a uniformly accepted definition. But there are much more precise concepts and modifications for how to boost a declining rural area. Numerous national and supranational programs have been developed to revitalize these regions. As agriculture and industry are not as dominant in the rural areas as they have been in the past decades, the opportunities offered by the service sector can also offer opportunities for developing these regions. The aim of this article is to approach the toolbox of rural development from the perspective of tourism. The interpretation of the concept of rural development is put into context, how tourism can be involved into this, what benefits can rural tourism bring to the declining rural spaces, and from what total performance can those areas partake in Hungary, that want to be boosted by rural tourism.