Search

To learn more about Dora Drexler's and Zoltan Dezseny's article, order the book "Organic in Europe" from the FiBL Shop.

A hazai ökológiai gazdálkodás sikerágazatnak indult a nyolcvanas években, mára azonban Magyarország kiesett a térségi élmezőnyből. Ha a statisztikákra tekintünk, kiderül, tíz éve stagnál a hazai bioágazat.

This publication provides an overview of developments and future prospects from the perspective of public policy support and market growth. EU agricultural and food policies continue to have a significant impact on the development of organic farming not only in the EU-28, but also across Europe influencing market trends in EU Candidate and Potential candidate countries as well as countries within the European Free Trade Association (EFTA). Divided into three sections the publication firstly assesses the latest developments in EU organic food and farming policy, secondly it considers case studies of organic farming policy in action both in the EU and other European countries and finally it provides a detailed overview of organic farming and market development in Europe from the latest market trends to detailed reports of the sector in different countries.

Varroatosis, as the current bane of the beekeepers, is causing the greatest economic damage in the apicultural sector. Varroa mites have a vector role, distributing viruses and weakening bees that then become more susceptible to other pathogens as well. Disorientation of bees, robbing, and frame exchanging can transport mites from one colony to another (Oliver, 2011). It is generally accepted that there are no colonies without mites in Hungary. Infection levels increase over time in colonies that are left untreated or not managed regularly. The infection level must be kept as low as possible for a sustainable production. Consistent control of varroatosis should be provided without harmful effects such as toxic residues persist in the hive products (honey, wax, etc.). Organic beekeeping methods only allow the use of natural materials such as essential oils and organic acids for managing hive hygiene. In 2013 within the on-farm beekeeping research program, the Hungarian Research Institute for Organic Agriculture (ÖMKi) is collaborating with beekeepers throughout Hungary in comparative trials that test the efficacy of different Varroa control treatments and management methods. These trials are set up in market operations. One essential objective of the program is to monitor Varroa infection levels systematically with different mite-counting techniques. Throughout the season, different treatments and managements are chosen that match with a colonies’ biological state and environmental conditions such as brood period, temperature, etc. Most of the treatments affect only the phoretic mites. Therefore during the season some operations - where it is possible - generate a capped broodless state for treatments. The major part of effective mite control is good timing of the closing treatment in the end of the beekeeping season in the broodless period.

A cikk bemutatja az ÖMKi nemzetközi LEONARDO DA VINCI (Az EU az egész életen át tartó tanulás programja) projektjét, melyben luxemburgi, cseh illetve osztrák partnerek is résztvesznek.

Remote sensing techniques are widely used for farming applications but are less widespread in the organic sector. This technique offers great perspective for organic farms as field scale spectroscopy could provide rapid monitoring of nutrient imbalances or stresses and the efficiency of organic foliar fertilizer treatments. One of our objectives is to decrease time and budget currently needed for destructive chemical analysis and increase the accuracy of on-site and quasi-real-time analysis of major constitutes.

Sustainable floor management has played an important role in viticulture recently. Intensive agricultural practices of past decades - like mechanical cultivation on steep slope vineyards - endanger the vineyards. Suboptimal inter-row and undervine floor management, especially coupled with extreme weather conditions can lead to heavy soil degradation. In addition, because of climate change we anticipate heavier rainstorms, which can accelerate degradation of the soil. In Hungarian viticulture, preservation of soil moisture is extremely important because of the low amount of annual precipitation (sometimes less than 500 mm per year) and evapotranspiration from June to August is typically higher than precipitation (Bauer et al., 2004). Therefore, the use of cover crops in the inter-row can be beneficial, particularly on steep slopes and in case of organic farming to provide environmentally friendly soil management. One of the most often used soil management methods in the vineyards of Hungary is mechanical cultivation. But when this is used too often or inadequately, several negative effects can be observed: dry soil caused by increased evapotranspiration, deteriorating soil structure, increased erosion and nutrient losses (Bauer et al., 2004; Aljibury and Christensen, 1972; Dijck et al., 2002). Continuous mechanical soil management can also lead to topsoil and subsoil compaction from long-term traffic (Ferrero et al., 2005; Zanathy, 2006). For soil covering, several materials (e.g. straw, reed, sedge) or cover crops can be used. The species-rich cover crop mixture helps to not only to prevent erosion and provide easier of cultivation, but has a positive effect on soil structure, soil fertility and ecosystem functioning. The growth of the roots is influenced by soil structure, so the growth of the grapevine is also influenced by compaction and soil moisture (Wheaton et al., 2008). Requirements for a suitable cover crop species are as follows: it should save the soil fr

Füredgyöngye szőlőfajtát telepítettek Balatonfüreden, bebizonyítandó,hogy az megállja a helyét a jövő gombás betegségeknek ellenálló fajtái között. A fajtát egy helyi születési nemesítő hozta létre.

A biotermesztésben a cseresznyelégy elleni védekezés komoly kihívást jelent a gazdálkodók számára, mivel e kártevő ellen jelenleg nem áll rendelkezésre célzott, megbízhatóan hatékony, engedélyezett és az ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható növényvédőszer. A termelők a gyakorlatban különféle olajos készítményeket vetnek be a kártevő ellen, a kezelések hatékonysága azonban meglehetősen bizonytalan, ismereteink szerint nem áll rendelkezésre róla hazai tudományos vizsgálat. Az olajos készítmények további problémája, hogy a vegetációs időszakban alkalmazva gyakran fitotoxikus hatásúak, és az olaj okozta stressz rontja a növények kondícióját. A jó minőségű, exportálható ökológiai cseresznyetermés előállításához ezért további megoldások felderítésére van szükség. Külföldön már régóta folynak vizsgálatok a Beauveria bassiana nevű entomopatogén mikrogomba biológiai növényvédelmi felhasználásával kapcsolatban. A hatóanyag cseresznyelégy elleni eredményességének hazai tesztelése és az olajkészítményekkel történő összehasonlítása céljából on-farm kutatást indítottunk három hazai ökológiai cseresznyetermelő gazdaság részvételével, a Biocont Magyarország Kft-vel együttműködésben.

On-farm field experiments were conducted in 2013 around Hungary to evaluate the effect of natural foliar fertilizer applications on spelt yield and grain quality. Four different foliar applications and a control field were compared to monitor the efficiancy of the treatments.

Széles körben ismertek a különböző, a hozam fokozása mellett a minőség javítására is ajánlott növénykondicionáló készítmények, melyek ökológiai gazdálkodásban engedélyezettek és lombtrágyaként is használhatók. A növénykondicionálók már több, az általános engedélyezésükhöz szükséges, konvencionális kisparcellás kísérletben bizonyították, hogy képesek a termés növelni és/vagy a minőséget fokozni, továbbá a növény általános egészségi állapotát és ellenálló képességét javítani. Az ökológiai gazdálkodásban való alkalmazásuk hatékonyságát azonban mindeddig nem vizsgálták kiterjedten.

Az utóbbi évtizedekben, a kertészeti kultúrákban is gyakran kerülnek előtérbe alternatív tájápolási módszerek, mint például a talajtakarás, vagy a takarónövényes talajápolás. Az ökológiai gazdálkodásban különösképpen fontos szerepet játszik a talaj termékenységének megőrzése, a gazdag talajélet fenntartása, de általánosságban is megfigyelhető bizonyos fokú szemléletváltás, miszerint a talajt nem pusztán termesztő közegnek kell tekinteni, hanem a természet élettel teli részének, amelynek megóvása, diverzitásának, élővilágának fenntartása kertészti kultúrák művelése mellett is lehetséges, sőt, kívánatos. A szőlőtermesztési ágazat esetén a talaj ápolása, mint értékmegőrzési módszer, rendkívüli jelentőséggel bír.

This article presents the structure of domestic organic sector, the features of the marketing system, the background and potential trends of organic food consumption in 2012.

The Final Program, Abstracts, List of Participants of ICOAS 2013.

Az utóbbi években egyre nagyobb az igény mind hazánkban, mind Európában a szántóföldi művelés alól kivett területek alternatív, fenntartható hasznosítására, melyre jó lehetőséget biztosít az ökológiai szemléletű gyepgazdálkodás. A gyepesítéssel szemben támasztott legfontosabb elvárás egy főképp füvek dominálta évelő gyep létrejötte, amely visszaszorítja a nemkívánatos gyomfajokat. Ökológiai célú gyeptelepítés esetén rendkívül fontos a megfelelő szaporítóanyagok, a megfelelő fűfajok kiválasztása és a természetkímélő technológia alkalmazása. A telepítendő fajokat a terület ökológiai jellemzőinek (talajtípus, vízgazdálkodás, hőmérséklet és csapadék viszonyok) figyelembe vételével és a későbbi hasznosítás (legeltetés, kaszálás) szempontjait szem előtt tartva kell kiválasztani. A telepítés időpontját és technológiáját szintén össze kell hangolni a termőhelyi adottságokkal és a későbbi hasznosítással. Legújabb kiadványunk olyan tudományos igényességgel kidolgozott, de a mindennapi gazdálkodásban alkalmazható szakanyag, amely felhívja a figyelmet az ökológiai szempontú gyeptelepítés legfontosabb szempontjaira, a gyeptelepítéshez használt magkeverékkel szemben támasztott kívánalmakra, a telepítés gyakorlati kivitelezésére, valamint várható gép- és költségigényére. A kiadvány a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke közreműködésével, Dr. Török Péter szerkesztésében valósult meg. A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával válhatott valóra.

Magyarországon becslések szerint 300-350 ezer hektár parlag keletkezett az elmúlt 50 év folyamán. A szántóföldi művelés felhagyása és a parlagok keletkezése az egyik legfontosabb tájainkat érintő, ma is zajló folyamat. A parlagokon számos természetvédelmi szempontból nem kívánatos, özöngyom jellegű faj találja meg az életfeltételeit, melyek esetenként káros hatással vannak egészségünkre is. A problémára megoldást jelenhet a gyomos parlagterületek gyepesítéssel történő rekultivációja, amely - figyelembe véve a termőhelyi adottságokat - lehetővé teheti az extenzív gyepgazdálkodást, legelőgazdálkodást. A megfelelő gyepnövényzet alkalmazása biztosítja a talaj termékenységének fenntartását, a kívánt termésmennyiséget és takarmányértéket, a segítséget az erózió és a defláció elleni védekezésben, a termőréteg megtartásában és a terület természeti értékeinek védelmét illetve növelését.

A burgonya a legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféle hazánkban. Ezen belül a bioburgonya felvevőpiaca is stabilnak mondható, sőt növekvő érdeklődés mutatkozik iránta. A biotermesztők a fokozódó felvásárlási igényt eddig főleg a közismert fajták ökológiai termesztésével igyekeztek kielégíteni, de a konvencionális körülmények között bevált burgonyák nem mindig bizonyultak alkalmasnak az ökológiai termesztésre. Annak érdekében, hogy pontos adatok és megfigyelések birtokában tehessünk javaslatot a biogazdák számára az ökológiai gazdálkodásban ajánlott burgonyafajtákra, 2012-ben burgonya fajtakísérletet állítottunk be az ország több tájegységében.

A tájfajták genetikai változatosságuk és alkalmazkodóképességük révén rendkívül értékesek, ugyanakkor az intenzív ipari termelés követelményeinek legtöbbször nem felelnek meg, így mára jobbára kiszorultak a termesztésből. Előnyös tulajdonságaik (betegség-ellenállóképességük, gazdag ízviláguk, jó beltartalmi értékeik, változatos színük és alakjuk) miatt azonban feltételezhető, hogy egyes tájfajták jól megállnák a helyüket a hazai ökológiai termesztésben. E feltételezés vizsgálatára indítottuk el a közép-magyarországi paradicsom tájfajtákat összehasonlító kísérletünket.

A kenyérgabona termesztése évezredes hagyománnyal rendelkezik. A jó minőségű étkezési gabonák a hazai szántóföldi termesztés legfontosabb exporttermékei. Így van ez az ökológiai gazdálkodáson belül is, ahol jelenleg közel 20 ezer hektáron termesztenek biogabonát. A termés mintegy felét az őszi búza és a tönkölybúza teszi ki. Mindkét faj kiemelkedő sütőipari és táplálkozás-élettani minőségre képes, emiatt keresett árucikk a külkereskedelemben is, elsősorban Nyugat-Európában. Többek között ez is indokolja, hogy kiemelten foglalkozzunk e gabonafélék ökológiai termesztéstechnológiai fejlesztésével, igyekezzünk a felmerülő termesztési problémákra megoldásokat találni és növelni a minőségi termesztés hatékonyságát. A 2012-ben indított kutatásunk célja, hogy egzakt kísérleteken keresztül vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, melyekkel a termésbiztonságot és a minőséget kedvező irányban befolyásolhatjuk, csökkentve ezzel a szélsőséges évjáratok kedvezőtlen hatásait is.

Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg az on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere. Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítjuk ki. A megvalósítás során nincsenek - nem is lehetnek - szigorúan kontrollált, egy változóra szűkített körülmények, hanem a mindennapi élet változatos gyakorlatában teszteljük, hogy adott fajta, készítmény vagy éppen magkeverék miképp teljesít. A hálózatban résztvevő gazdák így közvetlenül a saját termőterületükről és termesztéstechnológiájukról kapnak visszajelzést. Ugyanakkor, mivel egy-egy témában több, egymástól igen eltérő adottságú gazdaságban állítunk be kísérletet, az eredmények átfogóbb képet adnak a hazai ökológiai termesztési gyakorlatról és az egyes esetekben alkalmazható megoldásokról.

A nem körültekintően végzett mezőgazdasági tevékenység következtében a talajok állapotának romlása világszerte, így Európában és Magyarországon is jelentős méreteket ölt. Európai viszonylatban a talajok mintegy harmadát károsítja a tömörödés, míg a víz által előidézett talajerózió a becslések szerint 1,3 millió nkm kiterjedésű területet érint.

A kiadvány az ÖMKi 2012. február 2-án megrendezett első szakmai konferenciájának programját és előadásainak anyagát tartalmazza. Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete - Trendek és kitörési pontok c. rendezvényt minden várakozást felülmúló érdeklődés övezte, több mint 400-an regisztráltak. A rendezvény fővédnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter volt, aki megnyitó beszédében elmondta: „Háromszázezer hektárra szeretnénk növelni hazánkban a biogazdálkodás alá vont területek nagyságát 2020-ig, ezért a tárca ökológiai mezőgazdálkodási programot dolgoz ki. Kiemelten támogatjuk a biogazdálkodókat, segítséget nyújtunk az átálláshoz”. A konferencián jelen voltak az ágazat legfontosabb szervezeteinek képviselői, úgy a gazdák, a civil társadalom, mint a közigazgatás és a tudomány világából. Értékes párbeszéd alakult ki a résztvevők között, és lehetőség nyílt a vélemények ütköztetésére is, amit szervezőként kifejezetten hasznosnak tartunk, hiszen hozzátartozik az átlátható, demokratikus biomozgalom megteremtéséhez.

Az összeállítás az ökológiai gazdálkodás mellett szóló érveket felsorakoztatva mutatja be, hogy ez a termesztési mód milyen sokféle előnyt nyújt a társadalom számára. A fogyasztók részéről joggal mutatkozik rá egyre erősebb igény, és a szakmapolitika is megalapozottan támogatja.

Az Ecology & Farming az IFOAM által kiadott folyóirat, amely az ökológiai mezőgazdaság fejlődését követi figyelemmel világszerte.A cikk bemutatja a hazai bio szektor szerkezetét, az értékesítés rendszerének jellemzőit, a biotermékek fogyasztásának hátterét és a várható trendeket.

Dr. Drexler Dóra és Dezsény Zoltán cikke olvasható a Vidék és Gazdaság 2012 tavaszi számában. A cikk bemutatja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet főbb tevékenységi területeit, az addig elindított kísérleteket, a februári konferenciát és részletesen tárgyalja az ÖMKi első tevékenységként végzett kérdőíves felmérését a biokutatás hazai helyzetéről.

A cikk bemutatja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet főbb tevékenységi területeit, az idén elindított kísérleteket, a februári konferenciát és részletesen tárgyalja az ÖMKi első tevékenységként végzett kérdőíves felmérését a biokutatás hazai helyzetéről.