Search

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A női kismedencei funkciózavarok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, és jelentősen befolyásolják az érintettek életminőségét. Vizsgálatunk célja volt felmérni a medencefenék-diszfunkciós tüneteket és azok hatását az egyén életminőségére. Módszer: Vizsgálatunkba 203 nőt vontunk be. Az adatgyűjtést két kérdőív, egy általunk összeállított és az Australian Pelvic Floor Questionnaire segítségével végeztük. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 20.0 rendszert használtunk. Spearman-korrelációt, khi-négyzet-próbát, Mann-Whitney-féle U-tesztet, Kruskal-Wallis-próbát és többváltozós lineáris regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciaszintet p≤0,05 határnál állapítottuk meg. Eredmények: A hólyagdiszfunkciók gyakorisága (56,2%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p<0,001), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001), az episiotomiával (p<0,001) és a prolapsusműtétekkel (p = 0,010). A süllyedéses kismedencei kórképek gyakorisága (27,1%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p = 0,002), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001) és a korábbi episiotomiával (p<0,001). Az analis incontinentia gyakorisága (58,9%) a magasabb testtömegindexszel (p = 0,029) volt szignifikáns kapcsolatban. Szexuális diszfunkciót (53,2%) allergia és tüdőbetegségek (p = 0,048) jelenlétével kapcsolatban találtunk. A többes diszfunkció előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p = 0,043), a korábbi hysterectomiával (p = 0,046) és prolapsusműtétekkel (p<0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Minden diszfunkció esetén kimutatható volt az életminőség-romlás (hólyagfunkciók: p<0,001; bél- és székletürítési funkciók: p<0,001, hüvelyfali süllyedés: p<0,001, szexuális funkciók: p<0,001). Következtetés: Az általunk vizsgált női populációban nagy arányban találtunk kismedencei funkciózavarokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak az érintettek életminőségére. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724-1731., Introduction and Objective: Pelvic floor dysfunction (PFD) can cause several complaints in women and has an adverse effect on the quality of life (Qol). The aim of our study was to evaluate the prevalence of pelvic floor dysfunction and its effect on Qol., Method: 203 women were included. We used two questionnaires, a self-constructed and the Australian Pelvic Floor Questionnaire. Statistical analysis was performed by SPSS 20.0. Spearman's correlation, chi-square, Mann-Whitney U, Kruskal-Wallis tests and multivariate linear regression were used. Statistical significance was set at p≤0.05., Results: There was a significant association between the prevalence of urinary incontinence (56.2%) and age (p<0.001), obesity (p<0.001), number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001), episiotomy (p<0.001) and pelvic organ prolapse (POP) surgery (p = 0.010); between the occurrence of POP (27.1%) and age (p = 0.002), the number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001) and episiotomy (p<0.001); between the prevalence of anal incontinence (58.9%) and obesity (p = 0.029); between sexual dysfunction (SD) (53.2%) and respiratory disease and allergy (p = 0.048). Multiple PFD was significantly associated with age (p<0.001), obesity (p = 0.043), hysterectomy (p = 0.046) and POP surgery (p = 0.010). There was a significant difference between women having more severe PFD than milder complaints regarding Qol (bladder p<0.001; bowel p<0.001; SD p<0.001 and POP p<0.001)., Conclusion: Pelvic floor dysfunction was common in our study population and had a great adverse effect on Qol. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724-1731.

Background: The purpose of this study was to determine whether a weekly or seasonal variation could be observed in the onset of acute myocardial infarction (AMI)., Methods: A retrospective analysis of patients diagnosed with AMI between 2000 and 2004 in Hungary (n=81,215 patients) was carried out. Data were collected by the National Health Insurance Fund Administration (OEP). We calculated the number of AMI cases (incidence) per year, month, and per day in the course of a week with 95% confidence interval. Statistical analysis using one-way analysis of variance (ANOVA) was performed., Results: A peak period of the occurrence of AMI was found during spring, while minimum number of events were recorded during summer. Significant difference was observed between the number of events each season (F=34.741; p<0.001). Between 2000 and 2004 the monthly occurrence of AMI was highest in March, May and October (F=11.658; p<0.001). The weekly peak period of AMI morbidity was found on the first day of the week, showing a gradually decreasing tendency all week-through, reaching its minimum incidence on Sunday (F=4.162; p<0.001)., Conclusions: Results of our study reveal that the incidence of AMI shows a characteristic rhythm with respect to seasons and the days of the week, which should be considered in the development of preventive concepts.