Jelen tanulmány Szerbia regionális fejlődése egyes sajátosságainak közigazgatási (adminisztratív és statisztikai), valamint funkcionális szempontú jellemzői alapján történő bemutatására törekszik. Szerbia területi szerkezetében észlelt fejlődési egyenlőtlenségek, illetve a regionális fejlettség aránytalanságai tükrözik a népességszerkezetben jelentkező egyensúly-hiányt, az anyagi korlátozások és a strukturális összehangoltság hiányát, amelyek már évek óta halmozódnak, s amit a politikai-gazdasági történések az 1990-es évek során még jobban fokoztak. A tanulmány a fejletlen területek alapvető problémáira utal, azon kritériumokra, amelyek alapján a községek a régión belül definiálhatók és tipizálhatók, valamint vázolja Szerbia regionális térszerkezetének változatait.