Search

Amikor a kulturalis sokkrol kerdezzuk a hazankba latogatokat, gyakran nonverbalis valaszt kapunk, egy mosolyt vagy egy fintort. Ezutan rendszerint annak a kulturalis elemnek az ismertetese kovetkezik, melyben a legnagyobb tavolsagot erzekeltek a szarmazasi orszag es hazank kozott. A szerzők kutatasuk soran ket iranybol vizsgaltak az akkulturacio es a fogyasztas temakoret. A ketfele megkozelitest a specialis modszertan tette lehetőve. 107 felig strukturalt interju keszult, az orszagban legalabb egy eve elő kulfoldiekkel, melyekről a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatoi beszamolokat irtak. A szerzők arra voltak kivancsiak, hogy az egyetemistak milyen ismeretanyaggal rendelkeznek a kulturak kozotti elteresekről, illetve milyen jellemző diskurzuselemek jelennek meg a tema ismertetesenel, melyekből kovetkeztetni lehet a magyar tarsadalom egy szűkebb csoportjanak befogadoi attitűdjere. Az interjukban arra voltak kivancsiak, hogy az interjualanyoknak milyen – a kulturalis elteresekből adodo – nehezsegekkel kellett szembenezniuk, amikor az orszagba erkeztek es mely nehezsegek maradtak fenn napjainkig, melyek azok, melyek feloldhatatlanok. Az asszimilacio folyamatat az elemzesnel a fogyasztasi szokasok megvaltozasaval kapcsoltak ossze. Ezaltal lathatova valtak azok a jelentős tenyezők, melyek meghatarozoak a fogyasztoi akkulturacioban, elsősorban az interjualanyok etkezesi es elelmiszervasarlasi szokasaira fokuszalva. A ket piller egyuttes elemzesenel lathatova valik, hogy az egyes kulturakbol erkező szemelyeknel milyen elterő sokkhatasok figyelhetők meg, milyen akkulturacios strategiakat alkalmaznak, tovabba a hallgatok beszamoloinak elemzesenel a befogado tarsadalom tudasa es nezőpontja is megismerhető. A kutatast unikalissa teszi a minta magas elemszama, a megkerdezettek szulőhazajanak szeles spektruma, az asszimilacio osszekapcsolasa a fogyasztasi szokasokkal, tovabba a mar megnevezett ket piller egyuttes alkalmazasa es elemzese.

A XXI. szazad kezdete egyben az uj mediumok elterjedesenek időszaka is. Ma mar szinte mindenhol velunk vannak a mobil-, illetve okostelefonok, es nagyobb kerdes, hogy mikor nem vagyunk elerhetők a nagyvilag szamara, mintsem az, hogy mikor vagyunk jelen ezeken az eszkozokon. Szemelyes kozossegeink reszben felkoltoznek az internetes kozossegi halokra, es egyben uj halozatok szovik at a mindennapok tarsadalmat a digitalis terben. A szerzők online kerdőives kutatasukban arra vallalkoztak, hogy bepillantast nyerjenek, mennyire valt fontossa az emberek eleteben a mobiltelefon, es a hazankban legelterjedtebb kozossegi mediaoldal: a Facebook. Ezen felul azt vizsgaltak, hogy milyen attitűdok ovezik ezen eszkozok hasznalatat, kulonosen, amikor a maganeletről es a szemelyes adatok hasznalatarol van szo. Kutatasuk celja, hogy helyzetkepet alkotva kimutassak, hogyan fugg ma ossze a modern media, a nyilvanossag es a maganelet, illetve mennyire tarulkoznak ki az emberek az allando media-jelenletben.

A tanulmányban bemutatott kutatás célja annak feltárása, hogy a globális megatrendek által befolyásolt és megváltoztatott üzleti és marketingkörnyezet milyen hatással lesz a marketingkommunikáció alakulására az elkövetkező évtizedben. A kutatás nemzetközi jellege lehetőséget adott arra, hogy a szerző összehasonlítsa, hogy a fejlett, a feltörekvő és az átmeneti országokban a szakértők és véleményvezetők miképpen értékelik a globális megatrendek hatásait az adott ország üzleti környezetére, illetve mit gondolnak arról, hogy mindezek hatására hogyan fog alakulni a marketingkommunikáció.

UTOSZO „A lenyeg az, hogy mi belul vagyunk a posztmodernizmus kulturajan, oly mertekben, hogy felszines es semmitmondo elutasitasa eppoly lehetetlen, mint amennyire onelegult es romlott, hasonlokeppen felszines es semmitmondo unneplese.” (Jameson, 1997:18) A posztmodern filozofia ugy tűnik, nem tulsagosan erintette meg a magyar marketing szakmat. Fojtik (1999) cikke utan nem igazan lehet azt mondani, hogy elburjanzottak volna a posztmodern ihletesű munkak. Konnyed intellektualis hobort vagy valami sokkal lenyegesebb, amiről a szakma nem vett tudomast? A hazai menedzsmenttudomanyokban (lasd pl. Bokor, 1994; Gelei, 2002) valamivel jelentősebb nyomot hagyo posztmodern iranyzat a magyarorszagi marketingirodalomban meltatlanul feledesbe merult. Radacsi (2003) a Vezetestudomanyban is kiemeli, hogy a hazai menedzsmentkutatasok tavolrol sem mutatjak azt az elmeleti es gyakorlati sokszinűseget, ami a nemzetkozi szakirodalomban mar evtizedek ota megfigyelhető. Ez azert is kulonos, mivel a fogyasztoi tarsadalom, a vasarlas, a reklamok, az uzletek / bevasarlo kozpontok, pozicionalas, a modern marketing teljes eszkoztara a posztmodern jelenseg letrehozoja. (Brown, 1995). A posztmodern szerzők meglehetősen sokat peldaloznak a modern marketing eredmenyeivel, vagyis a posztmodern fogyasztokkal, akik posztmodern reklamokat neznek, posztmodern bevasarlokozpontokba jarnak, es Brown (1993) szavaival: „vasarolnak, tehat vannak”. Raadasul a posztmodern gondolatok segithetnek mashogy megkozeliteni egy-egy problemat vagy fejleszthetik bizonyos kritikai kezsegek kialakulasat. Ebben a cikkben bemutattjuk a posztmodern szokeszletet, valamint marketing talajan gyokeret vert posztmodern gondolatokat. A gyakran a filozofiai homaly kodebe vesző ertelmezesek helyett es mellett utanajartunk a kerdes pszichologiai hatterenek. Ez mindenkeppen egy olyan adalekanyaggal szolgal, amelyre sok esetben nem kerul sor, amikor posztmodern gondolatokrol olvasunk. Cikkunkkel szerettunk volna segiteni a tajekozodast a posztmodern irodalom rendkivul terjengős es ingovanyos talajan. Fogasokat kerestunk rajta, de nem azert, hogy birkozo modjara magunk ala gyűrjuk, sokkal inkabb azert, hogy megismerjuk. Utolag szeretnenk felhivni olvasoink figyelmet, hogy a tanulmanyban sok a definicio. Vallaltuk azt, hogy wittgensteini ertelemben „nyelvi jatekokat jatszottunk”, egy definicio hasznalata ugyanis mindig egy nyelvjatek resze. Ez egy posztmodernről szolo cikk, de alapvetően modern stilusjegyekkel: hasznaltunk tablazatot, bekezdeseket, logikus vagy annak latszo szerkezeti megoldasokat. Es nincsenek benne befejezetlen monda… Egy kirandulason vettunk reszt, ahol onfeledten bontogattuk ki a posztmodern marketing rozsaszirmait, feltarva a szirmok sokszinűseget es vegtelen kavalkadjat. Kozben azt sem vettuk zokon, ha időnkent megcsipte orrunkat a mehecske.