Search

A szerző tanulmányában megvizsgálja a nemzetközi szervezett bűnözéssel és a bűnszervezetekkel kapcsolatos főbb elméleteket, empirikus kutatásokon alapuló eredményeket, illetve a bűnszervezetek nemzetközi és hatályos jogi meghatározásait. A tanulmány célja rámutatni, hogy mennyiben alkalmazhatók a jogi meghatározások a kutatások által feltárt különböző felépítésű bűnszervezettípusokra. Ennek érdekében széles körű áttekintést nyújt a nemzetközi és hazai elméleti megközelítésekről és kutatások eredményeiről, illetve ennek megfelelően elemzi a nemzetközi és hazai jogi szabályozást. A kutatások eredményei szerint a nemzetközi szervezett bűnözői csoportok sokféleséget mutatnak, eltérő jellegzetességek jellemzők a struktúra, cél, összetétel és egyéb tekintetben. Ennek megfelelően a cikk rámutat arra, hogy a nemzetközi meghatározások kellően tágak és alkalmazhatók a különböző típusú nemzetközi bűnszervezetekre, míg a szerző megállapítása szerint a hazai jogi meghatározás eléggé szűken értelmezhető, abból indokolatlanul kiszorul a sokszínűséget mutató nemzetközi szervezett bűnözői csoportok nagy része.

Ebben a cikkben megvizsgálom a régi és a hatályos magyar büntetőeljárási törvény bizonyítási tilalmakra vonatkozó rendelkezéseit. A jogszabály elemzés célja egyrészt megállapítani, hogy a 2018. július 01-én hatályba lépett törvény mennyiben változtathatja meg a korábbi nyomozási gyakorlatot, másrészt felmerülhetnek-e jogértelmezési problémák a jogalkalmazók körében. Az elemzéshez gyakorlati példákat hoztam, melyeket több mint 20 éves bűnügyi nyomozói és vizsgálói múltamból merítettem. Az elemzés alapján megállapítottam, hogy a törvényi szabályozás egyértelmű és nagyrészt alkalmazható, azonban bizonyos tekintetben kiegészítésre vagy további értelmezésre szorul.

A szerző áttekintést nyújt a magyar büntető igazságszolgáltatás reintegrációs törvényének és politikájának legújabb fejleményeiről.

A szerző áttekintést nyújt a rendőrök lőfegyver használatának jogi és gyakorlati kereteiről Magyarországon.