Search

Background and aims: Aquatic exercises are popular leisure activities worldwide, primarily among women. These activities are especially beneficial for aging people and individuals having difficulties performing land-based exercises. Their physical health benefits have already been documented in the academic literature, but research on their mental health effects is still non-existent. However, leisure exercises promoting mental health are advantageous in a fast-paced and often stressful world. Therefore, in this in-situ (natural life setting) field study, we examined the acute mental benefits of aquatic exercises in 30 voluntary consenting women having a mean age of 57.57 (SD = 12.67) years. Methods: Using a within-participants research design, the subjectively perceived feeling states and felt arousal, along with positive and negative affect, were recorded before and after exercise. Moreover, the personal expectancies regarding the expected feelings after exercise were assessed before the workout to determine the influence of anticipation effects. Results: The findings revealed that core affect and positive affect improved substantially from before to after exercise (p <.001), as confirmed by the large effect sizes (Cohen's d > 0.80). Negative affect decreased nonsignificantly (p =.062), but it was already low before exercise. Although expectancy scores were high before the exercise class, they did not correlate (p >.05) with the dependent measures' magnitude of changes (pre-class – post-class scores). Conclusions: These findings suggest that women who participate in an aquatic exercise class report experiencing significant positive changes in their feelings, demonstrating this popular exercise's acute mental health benefits. Although further controlled research is needed in this area, the current results have promising implications for middle-aged women's mental health preservation and promotion. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Most research on the effects of exercise on body image has concentrated on the benefits of regular exercise. However, some research has indicated that exercise has an immediate impact on body image. The aims of this study were to investigate the immediate effects of aerobic exercise in a fitness class and the at-home environment on body image, and to examine the impact of nutritional status (i.e., normal weight vs. overweight/obesity) and exercise addiction on these changes. 322 Hungarian women participated in the study with two different environmental conditions, fitness class condition (N = 155) and at-home video condition (N = 167). They completed the Body Appreciation Scale and Exercise Addiction Inventory before and after a one-hour aerobic exercise session. Self-report data on weight, height and exercise frequency were also collected. There were no significant differences between the fitness class and video groups in terms of age, educational level, BMI, body appreciation, exercise frequency and exercise addiction. We found that 7.5% (N = 24) of the participants were at risk for exercise addiction. Aerobic exercise had a significant positive effect on body appreciation (t(321) = 7.564, p <.001) independently from environment and nutritional status. Exercise addiction moderated the relationship between exercise and body image, the at risk for exercise addiction group showed the greatest improvement (F(1) = 3.252, p =.040). The results indicate that even a one-hour aerobic exercise session has a positive effect on body image; this has important practical implications for intervention strategies and weight-loss treatments. Bár a legtöbb kutatás a rendszeres testedzés testképre gyakorolt pozitív hatására fókuszál, néhány vizsgálat eredménye a testedzés testképre tett azonnali hatására hívja fel a figyelmet. Jelen tanulmány célja az aerobik edzés testképre gyakorolt azonnali hatásának vizsgálata fitnesztermi és otthoni edzési körülmények között, továbbá a tápláltsági állapot (normális testsúly vs. túlsúly/elhízás) és a testedzésfüggőség potenciális moderátor szerepének vizsgálata az edzés és a testkép alakulása közötti kapcsolatban. A vizsgálatba aerobikedzést folytató nőket vontunk be (n = 322). A résztvevők egyik része edzőteremben folytatta a testgyakorlást (n = 155), másik része otthon végzett aerobik testedzést, video vagy DVD segítségével (n = 167). önbeszámolóval nyert testtömeg és testmagasság, a testedzés gyakoriságára vonatkozó kérdés, Testértékelési Skála, Testedzés Addikció Kérdőív. Az adatfelvétel az egyórás testgyakorlást megelőzően és azt követően történt. Nem találtunk szignifikáns különbséget az edzőteremben és az otthonukban aerobik edzést folytató nők között az életkor, az iskolai végzettség, a BMI, a testértékelés, a testedzés gyakorisága és a testedzésfüggőség tekintetében. A válaszadók 7,5%-a (n = 24) esetében jelenik meg a testedzésfüggőség kockázata. Az egyórás testedzés szignifikáns, kedvező hatást gyakorolt a testképre (t(321) = 7,564; p < 0,001), amely hatás a testgyakorlás helyszínétől (edzőterem vs. otthon) és a tápláltsági állapottól függetlennek bizonyult. A testedzésfüggőség azonban moderálta a testgyakorlás és a testkép változásának kapcsolatát: a testedzést követően a testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetett csoportban mutatkozott meg a legnagyobb mértékű, pozitív irányú változás a testkép tekintetében (F(1) = 3,252; p = 0,040). Eredményeink arra utalnak, hogy akár egy egyórás testgyakorlásnak is pozitív hatása lehet a testképre, amelynek jelentős gyakorlati implikációi vannak a testsúlycsökkentő kezelések szempontjából. [ABSTRACT FROM AUTHOR]