Search

A previous version of this paper has been part of TRANSIT Deliverable 3.3 (July 2016), the second prototype of TSI theory. [Abstract] This working paper presents a set of propositions about the agency and dynamics of transformative social innovation (TSI) that have been developed as part of an EU-funded research project entitled “TRANsformative Social Innovation Theory” (TRANSIT; 2014-2017). These TSI propositions represent first steps towards the development of a new theory of TSI, taking the form of proto-explanations of the agency and dynamics of TSI, based on the bringing together of our empirical observations on TSI and the project's theoretical reviews and theoretical framings. Ideally this working paper should be read in conjunction with the working paper entitled “A framework for transformative social innovation” (Haxeltine et al 2016) which presents in skeletal terms the theoretical and conceptual framing of TSI developed in the TRANSIT project. This TSI framework builds on sustainability transition studies, social innovation research, social psychology studies of empowerment and other several other areas of social theory to deliver a bespoke theoretical and conceptual framework that is grounded in a relational ontology and which is being employed as a platform for the development of a middle-range theory of TSI. Next we provide a very brief overview of some key elements of the framework, in particular how we conceptualise social innovation, transformative change, and transformative social innovation. Propositions were developed for each of four relational dimensions implied by the TSI framework with also a brief statement of the topic addressed by each of the twelve propositions. This article is based on research carried out as part of the Transformative Social Innovation Theory (“TRANSIT”) project, which is funded by the European Union's Seventh Framework Programme (FP7) under grant agreement 613169

A részvétel kérdése nem csupán egy absztrakt társadalom- vagy politikaelméleti probléma, hiszen a részvételi folyamatok tervezésénél és lebonyolításánál nagyon is gyakorlati szempontok kerülnek előtérbe. Kit vonjunk be, hogyan, milyen módon történjen ez a bevonás, és ennek milyen hatása lesz rövid és hosszú távon – ezek olyan kérdések, amelyeket egy folyamat tervezésénél és a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni. Az utóbbi években egy új típusú részvételi megközelítés jelent meg a társadalomtudományok módszertani eszköztárában, amelyben a résztvevők közösen komplex oksági modelleket dolgoznak ki egy adott témában, és ez alapján fogalmaznak meg javaslatokat. A tanulmány a megközelítés hazai adaptációjának kísérletét és annak módszertani tanulságait mutatja be a részvétel szempontjából.

Az alábbi elméleti áttekintés a nemzetközi versenyképesség hagyományos és újabb elméleteinek tükrében tárgyalja a környezetvédelmet. Elsősorban arra keres választ, hogy a környezeti szabályozás valóban csupán rontja a nemzetek versenyképességét, csökkenti a nemzetközi kereskedelem volumenét - mint azt sokan állítják -, avagy ennek az ellenkezője az igaz., The theoretical survey presented in the article discusses environmental protection in the light of the traditional and newer theories. it First of all seeks an answer to the question whether environmental regulation merely deteriorate the competitiveness of nations, reduce the volume of international trade, as is alleged by many, or the opposite is true.

Ebben a tanulmányban részletesen bemutatjuk a 2009-es Versenyképesség felmérés etika és környezetvédelem vonatkozású témaköreit, valamint a vállalati interjúkon alapuló kutatásunk alapján a vállalati döntéshozatal azon jellemzőibe nyújtunk bepillantást, amelyek segítik, illetve gátolják a CSR és a fenntarthatóság vállalati érvényesülését. A vállalati etika és a vállalati környezetvédelem területein egyaránt egy-egy klasszikusnak számító intézmény, illetve rendszer terjedt el leginkább a vállalatok körében: az etikai kódex az etikai intézményesülés relatíve gyakori elemének számít, míg a környezetvédelmi eszközökre vonatkozó kérdéskörben a legjobb helyezést a minőségmenedzsment rendszer kapta. A felelős döntések hatótényezőinek vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy szervezeti és egyéni jellemzők egyformán segítői és akadályai lehetnek a felelős vállalati működés terjedésének. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy egy figyelemreméltó eszköztár a CSR explicit kifejeződéseként önmagában nem teremti meg az implicit felelősségvállalás terjedését, a reflektált, valamennyi vállalati döntésben mérlegelésre kerülő érintetti szempontok, morális, fenntarthatósági, felelősségi vonatkozások meglétét. ________ In this study we overview the findings of the Competitiveness Research Program in the fields of business ethics and environmental management, and we also introduce some of the results of our research on the Hungarian tendencies of corporate social responsibility based on qualitative research interviews. Both in the fields of business ethics and environmental management one dominant classic tool were identified. Code of conduct is the most prevailing instrument in the field of ethics and quality management still kept its popularity amongst the environmental management tools. It turned out that both organizational and individual characteristics can be enablers and burdens of the spread of corporate social responsibility. We also revealed that remarkable CSR initiatives and principles in a firm does not necessarily create the presence of implicit social responsibility, a reflexive decision making in the company that considers all stakeholders’ view and sustainability, ethical and responsibility issues.

Tanulmányunk a „Versenyben a világgal” kutatási program Vezetés és döntéshozatal az üzleti szféra viszonylatában című projektjének főbb eredményeit foglalja össze. Kutatásunkban elemeztük a szervezeti struktúra, mint a stratégia megvalósítását támogató eszköz változásait, az emberi erőforrás menedzsment, a leadership és a versenyképesség kapcsolatát, a menedzsment képességek és döntéshozatali közelítésmódok jellemzőit, a vállalati teljesítménymérés döntéstámogató szerepét, s ezzel összefüggésben a teljesítménymenedzsment szemléletmódját és alkalmazott eszköztárát. Vizsgáltuk a vállalatvezetők különböző érintett-csoportokkal kapcsolatos hozzáállását, s a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdéseit. Tanulmányunkban az átfogó helyzetképet követően a vezetés és a döntéshozatal gyakorlatának, szemléletmódjának eltéréseit jellemezzük különböző vállalatcsoportok esetében, majd a főbb tapasztalatok összegzését követően ajánlásokat fogalmazunk meg az eredményes vállalati gyakorlat kapcsán az üzleti szféra számára.