Search

Jelen tanulmány a hazai szakmai és közéleti viták középpontjában álló lakossági devizahitelezés kérdését dolgozza fel. Bemutatja, hogy nemzetközi összehasonlításban milyen sajátos vonások miatt tekinthető Magyarország helyzete különösen problematikusnak. Bizonyos tényezők miatt a háztartásokat súlyosabban érinti a devizaadósság kérdése a vállalatokhoz és a közszférához képest. Az elemzés kitér a lakossági hitelek árazásának módjára, a refinanszírozás jellegére, a kockázatkezelés elvárható szintjére, továbbá a hitelfedezet érvényesíthetőségére. A tanulmány emellett áttekintést nyújt az eladósodáshoz vezető útról, kitérve az érintett csoportok motivációira. A túlzott mértékű lakossági eladósodás okait vizsgálva a szerzők megállapítják, hogy a bankok, a szabályozás és az egyes háztartások mind hozzájárultak a probléma kialakulásához, amelyben makroszintű adottságok is szerepet játszottak.

A gazdaságtudományi képzés a 2007. évi felsőoktatási felvételi eljárás egyik nagy vesztese. Az állami finanszírozású alapképzési helyek számának drasztikus csökkenése mellett a kormányzati felsőoktatási politika határozott preferenciákat érvényesít a képzési terület belső arányainak, azaz az egyes gazdaságtudományi szakok létszámkeretének meghatározása során is. Tanulmányunk célja az ennek nyomán kialakuló létszámstruktúra belső arányainak, egyes szakokra és intézményekre gyakorolt hatásainak vizsgálata, előtérbe helyezve a közgazdasági szakok, ezen belül az alkalmazott közgazdaságtan szak (és az általunk kiemelt szempontok többségében hasonlóan viselkedő gazdaságelemző szak) megítélésünk szerint nyugtalanító fejleményeinek tárgyalását. Tanulmányunk nem titkolt célja, hogy segítse az összehangolt nyomásgyakorláshoz szükséges közös platform kialakítását azon intézmények és döntéshozók esetében, akik a közgazdasági (Economics) képzési ág jövőbeni egészséges fejlődésében érdekeltek.

Az előadás „A felsőoktatás és iparpolitika — helyzetfelmérés” c. konferencián hangzott el 2018. november 7-én. A rendezvényt a Magyar Statisztikai Társaság Statisztika-oktatási Szakosztálya, a Budapesti Corvinus Egyetem Statisztika Tanszéke és a Köz-Gazdaság c. folyóirat szerkesztősége szervezte.

This paper falls within the scope of entrepreneurship research focused on entrepreneurs as agents with individual personality traits. This paper first overviews the relevant literature – both early and current theories – of this research agenda. The main conceptual findings are then linked to the value theoretical framework developed by Shalom H. Schwartz, which seems to reflect, with limitations, on the basic content of these framings about entrepreneurial traits. Based on the Schwartzian background, this paper sheds light on the linkages among the individual value structures and specific personality traits considered important for entrepreneurial actors. The empirical portion used data from the European Social Survey to identify four distinct entrepreneurial mindsets among European entrepreneurs. [ABSTRACT FROM AUTHOR]