Search

Az endogén növekedéselmélet, vagy - ahogyan sokszor nevezik - az új növekedéselmélet mintegy húsz év alatt kiforrott elméletté vált. Az elmélet eredeti célja az volt, hogy jobb magyarázatot adjon a tényekre, mint a hagyományos teóriák, ez azonban csak részben sikerült. Ha ez így van, akkor mi a hozadéka az egész elméletnek? E tanulmány azt kívánja bizonyítani, hogy bár a tények nem sokkal jobb magyarázatát nyújtja az endogén elmélet, de elmélyítette a gazdasági növekedés megértését, és olyan tényezőket emelt be a formális elméletbe, amelyekkel eddig csak a növekedéselmélet "puhább" ágai foglalkoztak.

A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki.

A recenzió két nemrég megjelent kötetet, Erwin Dekker osztrák közgazdaságtan kulturális gyökereiről szóló (Erwin Dekker, The Viennese Students of Civilization: The Meaning and Context of Austrian Economics Reconsidered, Cambridge University Press, New York, 2016, xii+220 oldal) és a Levy – Peart szerzőpáros a szakértők gazdaságpolitikai szerepéről szóló (David M. Levy és Sandra J. Peart, Escape from Democracy: The Role of Experts and the Public in Economic Policy. Cambridge University Press, New York, 2017, Kindle Edition) munkáját tekinti át. A két kötet kiegészíti egymást, mert mindkettő a közgazdaságtan és a gazdaságpolitika kapcsolatának hagyományos felfogását vonja kétségbe és alternatív – szerényebb – közgazdász szerepfelfogást javasol.

Tisztelgés az egyensúlyteremtő előtt A magyar közgazdaságtan él és virul A kifinomult józan ész története Brzeziński stratégiai víziója

The article below reviews two works, that of Rose [2019] and of McCleary and Barro [2019], published recently which focus on the same broad topic although from a different point of view: the relationship between culture and economic growth. The two works complement each other. Whereas Rose [2019] provides genuine economic arguments for his case about the importance of trust and trustworthiness, McCleary and Barro [2019] ask much more specific questions such as which religious beliefs contribute to economic growth and why a certain church behaved in a certain way in different – historical and modern – periods, and support their case with some econometrics.

A tanulmány a kultúra, a gazdasági növekedés és az intézmények viszonyát vizsgáló irodalomból vezet le hipotéziseket a piaci eszmék (beliefs), a piaci intézmények és a termelékenység viszonyára vonatkozóan, és országkeresztmetszeti adatokon teszteli azokat. Rámutat egyrészt, hogy a három tényező ok-okozati kapcsolatára felírható négy hipotézis mindegyikének van közgazdasági irodalma, amennyiben a piaci eszméket a kultúra részének tekintjük. Másrészt, azt kihasználva teszteli a hipotéziseket országkeresztmetszeti adatokon, hogy azok különböző változókat tekintenek exogénnek. A piaci eszmék mércéi a World Values Survey egyéni adatain futtatott regressziókban szereplő ország-dummyk koefficiensei. A teszt azon két hipotézisnek ad igazat, miszerint az intézmények exogének, nem a piaci eszmék. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, O43, P16

Ösztönzi-e a gazdasági fejlődés a demokrácia kialakulását, ahogyan azt a Lipset-hipotézisként elhíresült állítás mondja? A tanulmány szerint a Lipset-hipotézis érvényesüléséhez elegendő, ha egy ideológiai és egy technológiai feltétel teljesül. Az ideológiai az, hogy a politikai programalkotó ideológia a klasszikus liberalizmus legyen, amelynek az a sajátossága, hogy a demokráciával szembeni ellenszenvet kombinálja a gazdasági és a polgári szabadság pozitív megítélésével. A technológiai feltétel pedig az, hogy az adott ország technológiai vezető pozícióban legyen, mert ekkor a gondolatok szabad piaca által ösztönzött innováció nélkül nincs gazdasági növekedés. A paneladatokon végzett logit regressziók azt mutatják, hogy a 20. század elejét megelőző időszakban a nagyobb jövedelem növeli a demokratikus irányú átmenet valószínűségét, de utána már nem. A magyarázat az, hogy a Nyugat országaiban a 20. század elejéig fennállt a két feltétel, de a 20. század eleje után potenciálisan demokratizálódó országokra már nem. Journal of Economic Literature (JEL) codes: D70, O11, O43

This paper, relying on a conceptualization of economic freedom in terms of kinds of government actions, develops a new measure of economic freedom. However, this is not art for art’s sake; instead, it allows us to provide an explanation for how particular institutions of economic freedom enhance economic development, a view upon which scholars agree. We develop two concepts related to economic freedom, namely the freedom-compatible and freedom-non-compatible institutions and use them as tools in an analysis of the process of economic growth, especially the relationship between economic freedom and long-run income. The major argument is that freedom-compatible institutions are primary determinants of income, while freedom-non-compatible institutions depend upon them and are partly the outcomes of the growth process itself, a fact which is explained by the Misesian theory of interventionism. Our regression analyses support our theoretical insights. JEL Classification: B53, H10, O10

A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24

A tanulmány a szabályozás országok közötti eltéréseinek okait vizsgálja. Abból az ellentmondásból indul ki, hogy a szegény országok alkalmazzák a nagyobb mennyiségű szabályozási eszközt, holott empirikusan kimutatható, hogy a kevesebb szabályozást alkalmazó országok növekednek gyorsabban. A tanulmány ennek magyarázatához bevezeti a szabályozási koherencia fogalmát, és ennek országok közötti különbségeit egyszerre próbálja magyarázni a szabályozás általános szintjének eltéréseivel. A fő állítás az, hogy a szabályozási koherencia és a szabályozási szint is a külső, tágabb intézményrendszer függvénye, mert ezek eltérései befolyásolják a szabályozók ösztönzőit. Az állítást a tanulmány klaszterelemzéssel próbálja empirikusan is megalapozni. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B53, M13, L51

A tanulmány a verseny gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait vizsgálja, középpontba állítva a verseny szubjektivista (modern osztrák) felfogását. Legfontosabb következtetése az, hogy a verseny a vállalkozói felfedező folyamaton keresztül tud a legjobban érvényre jutni. Ennek alapján amellett érvel, hogy a versenynek eme aspektusa a gazdasági szabadsággal mérhető, és az átmenti országok esetében ennek nagyobb a szerepe, mint a fejlett és fejletlen országokban. Az elméleti következtetést a tanulmány panelelemzéssel támasztja alá. JEL (Journal of Economic Literature) kód: O12, O17, L14.

The aim of the present study is to introduce and give an overview of the Measurement and Treatment Research to Improve Cognition in Schizophrenia (MATRICS) neurocognitive test battery, which has been recently developed in the United States specifically for the assessment of neurocognitive deficits in patients with schizophrenia. The MATRICS test battery consists of 10 individually administered tests to measure cognitive performance in the following 7 domains: speed of processing, attention/vigilance, working memory, verbal learning, visual learning, reasoning and problem solving, and social cognition. Besides giving a detailed description of the test, the authors also aim to point out the advantages and novel features of the test compared to already existing neuropsychological test batteries used to assess cognition in patients with schizophrenia. The future applicability of the MATRICS test battery will be related to current trends in clinical trials and pharmacological studies. The significance of the standardization and adaptation of the test to Hungarian is emphasized and future possibilities of applying the test in a Hungarian language environment discussed.

Cases of intoxication with Amanita phalloides are analyzed in the 17-year-period-material of the Department of the Forensic Medicine of the Semmelweis Medical University and the Department of the Urgent Internal Diseases of the Municipal Korányi Sándor and Frigyes Hospital. The findings show that the number of intoxication with mushrooms during the last years increased. Pahtomorphological changes were also analyzed. Results of the treatment in intensive care units are also discussed.