Search

Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk a Zala és Somogy megyékben működő helyi termelők értékesítési módszereit, valamint azt, hogy valóban képes-e megélhetést biztosítani ez a fajta termelői tevékenység. Azon felvetéssel éltünk, hogy az adott térségben dolgozó helyi termelők számára e tevékenység önállóan is megélhetést képes biztosítani. Ezen túl feltételeztük, hogy a vizsgálatba bevont helyi termelők leginkább a rövid és direkt értékesítési csatornákat részesítik előnyben, így elsősorban a saját településükön adnak el, amelyben nagy szerepe van a saját háznál való eladásnak és a napjainkban divatos helyi termelői piacoknak. Kutatásunkból kiderült, hogy bármennyire is „divatos” fogyasztásról van szó és feltörekvő kereslet mutatkozik a helyi termékek iránt, nem nevezhetjük egyértelműen önfenntartó tevékenységnek ezen termékek előállítását – a válaszadóinknak mindössze 35%-a számára biztosítja a megélhetést, a többi megkérdezett munka vagy valamely más jövedelmező tevékenység mellett végzi ezt az előállító tevékenységet. Ezzel némiképp ellentmond egy másik kutatási eredmény, amely szerint a válaszadók 53%-a úgy látja, meg lehet élni a helyi termékek értékesítéséből. Azt láthatjuk tehát, hogy a siker biztosan nem garantált a helyi termékek előállítása révén, ugyanakkor mutatkoznak jó példák is, egyesek képesek megélni e tevékenységből. Megállapítottuk továbbá, hogy a termelők a közvetlen értékesítési csatornákat részesítik előnyben, elsősorban saját településükön adnak el, de fontos szerepe van a különböző rendezvényeknek, vásároknak mint értékesítési felületeknek is. = The aim of our research was to show the sales methods of local producers and farmers who work in Zala and Somogy counties, and to examine whether these kinds of production activities are able to provide livelihoods. We hypothesised that this activity is capable by itself to provide the livelihood for farmers working in this region. Furthermore, we presumed that the producers involved in the research principally favour short and direct sales channels, therefore they sell their products at their own settlement, mainly from their own house and at local farmers’ markets, which are so fashionable nowadays. Our research showed that although it is trendy to consume local products, and there is a growing demand for them, the production of these products still cannot be a selfsustaining activity. It provides a livelihood for only 35% of the respondents, while the remainder carry out this activity alongside their full-time job or other profitable activities. Other research results seem to have the opposite findings: 53% of the respondents claim that they can make a living out of selling local products. Nevertheless, the success is not guaranteed by producing local products, but there are good examples who can make a living out of this activity. Further it was stated that producers favour direct supply chains: they sell their products mainly at their own settlements, but the various events and fairs, as selling locations, also play an important role.

Local food and short food supply chains are in the centre of attention among consumers, NGOs as well as policy makers. These systems have long tradition the US and Western Europe; they have been spreading in Hungary, too. The main purpose of this study is to review the international literature on short food supply chains and their impacts, and to generally display and discuss the lessons learnt about types that have already appeared in Hungary. The term short food supply chain (SFSC) covers a broad range of marketing channels. In general, small geographical, social, cultural distance between producers and consumers is typical, and also, demand for environmentally friendly production methods is often an important aspect. Consumers of SFSCs are usually more highly educated than the average. Traditional forms such as farmers' markets are typically visited by elder people; while novel, unusual types (like community supported agriculture or web-based value chains) attract the young. As for the producers' side, a characteristic group of farmers participate (especially in case of non-traditional SFSCs) who are innovative, open to the new marketing methods and also have good practical skills (and courage). SFSCs are expected to solve several sustainability-related problems; however, it is not always possible to provide clear scientific evidence about their positive environmental, social or economic impact. In some cases the traditional food supply chains may prove to be more rational (cheaper, environmentally more beneficial). To summarize, due to the heterogeneity and context-dependency of SFSCs, there is probably no generally preferable "good" or "worthy for supporting" solution, but the current situation and local environment should be carefully evaluated.