Search

Tanulmányomban egy héber nyelvű carment vizsgálok, melyet egy fiatal teológushallgató, Somosi Petkó János írt Komáromi Csipkés Györgynek, az Utrechti Egyetemen. Az üdvözlővers a tudós diák Disputatio Theologica De S. S. Trinitate című disputációja alkalmából készült 1651-ben, és a 17. században virágzó carmina gratulatoria műfaj poétikai-stiláris jegyeit mutatja. Komáromi Csipkés György nagy népszerűségnek örvendett az egyetemen, és jó okunk van feltételezni, hogy már az is kiváltságnak számított, ha egy diáktárs verssel köszönthette őt valamely nyilvános egyetemi esemény alkalmából. A tanulmányban magát a verset átírásban közlöm, és normatív, javított átírását is mellékelem. Helyesírási, tartalmi, poétikai-stiláris és nyelvi szempontú elemzésnek vetem alá, érintve az esetleges források kérdéskörét is. A vers magyar fordítását is megadom. A fordítással kapcsolatos megjegyzéseim között a fordítási bizonytalanságaimat is feltüntetem, és a megoldásaimat, ha szükséges, magyarázattal látom el. Konklúzióként megállapítom, hogy Somosi Petkó János versére a korábbi utrechti carmen, Szathmári Ötvös István verse hatott, és mind nyelvileg, mind tartalmilag nehézkes, sok tekintetben homályos alkotás.

A rendszerváltozástól napjainkig élénk érdeklődés mutatkozik a magyar településhálózatban elfoglalt városi pozíciók értelmezése iránt. A kapcsolódó kutatások egy része komplex módon kezeli a mögöttes települési siker fogalmát, az elemzések a sikerességet befolyásoló tényezők szélesebb körét veszik figyelembe. Más kutatások inkább a sikeresség egy-egy kiemelt aspektusára koncentrálnak. Tanulmányunk célja, hogy rétegzett vállalati kérdőíves megkeresések (magyarországi vállalkozások régiók, vállalati méret és szektorok szerinti megoszlása) alapján bemutassa a magyarországi települések telephelyi megítélését, jellemezze az értékelések időbeli változását, és kísérletet tegyen típusképzésekre, egyidejűleg lehetőséget biztosítva a statisztikai adatalapú kutatási eredményekkel történő összevetésre is. A nemzetközi városrangsorok rövid áttekintését követően a magyarországi települési szintű kutatások elmúlt két évtizednyi eredményeiből válogatunk. Saját kutatási eredményeink közül bemutatjuk a városok telephelyi vonzerejének megítélését, megvizsgáljuk, hogy a vállalatok hogyan ítélik meg a településeket az országon és saját szűkebb régiójukon belül, valamint időbeni és térbeni összehasonlításokat is végzünk. Kvantitatív vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a statisztikai adatelemzésen alapuló kutatási eredményekkel összhangban, a nagyvárosok, a régió- és megyeközpontok kerültek a vállalati rangsorok élére. Visszaszorulóban van a kedvező működési költségek magyarázó ereje, ezzel szemben felértékelődőben van városaink nemzetközi kapcsolatrendszere, üzleti szolgáltatásaik, a helyben elérhető munkaerő felkészültsége és az előnyös innovációs kultúra. Úgy véljük, hogy kutatási eredményeink érdemi hozzájárulást biztosíthatnak az egyes települések komplex térségi tényezőkínálatának megalapozásához, ami fejlesztéspolitikai aspektusból azért sürgető feladat, mert vidéki nagy- és középvárosaink egyelőre nem részei a globális városrendszernek.

We made a layered questionnaire survey in 2004-2005. We wanted to find the answer to the following questions: What aspects do Hungarian citizens prefer when choosing their place of residence? What characteristics, advantages and disadvantages do they use to describe the settlement types of different size? Which Hungarian settlements are considered competitive by the respondents and why? Which are the settlements that the stakeholders see as real centres of gravity? How much are the respondents willing to move to another settlement? In the light of the results, we repeated our survey of the population in 2012-2013, allowing thereby the comprehensive evaluation of a period of almost ten years. In this phase of data recording we used the method of a layered questionnaire survey again, in which it was one thousand private persons again who responded to our questions.

2004 év elején vette kezdetét az a reprezentatív kérdőíves kutatás, amely arra a kérdésre keresett választ, hogy milyen szempontokat részesít előnyben a magyar lakosság és vállalati szféra lakó-, illetve telephelyének megválasztásakor, melyik településeket és miért tartják versenyképesnek a magánszemélyek, illetve vállalatvezetők, melyek azok a központi települések, amelyeket valódi vonzásközpontolazak tartanak Magyarországon. A véleményünk szerint hiánypótló elemzés célja egy olyan értékelés biztosítása, amely a helyi döntéshozók számára hasznos információt jelenthet saját településük és térségük versenyképességének megítéléséhez, cmnak fokozásához

2004. év elején vette kezdetét az a reprezentatív kérdőíves kutatás, mely arra a kérdésre keresett választ, hogy milyen szempontokat részesít előnyben a magyar lakosság és vállalati szféra lakó- illetve telephelyének megválasztásakor, melyik településeket és miért tartják versenyképesnek a magánszemélyek, illetve vállalatvezetők, melyek azok a központi települések, melyeket valódi vonzásközpontoknak tartanak Magyarországon. Véleményünk szerint hiánypótló elemzés célja egy olyan értékelés biztosítása, mely a helyi döntéshozók számára hasznos információt jelenthet saját településük és térségük versenyképességének fokozásához.

We developed a layered questionnaire survey in 2004-2005 and received replies from one thousand entrepreneurs and business leaders to our questions relating to the successfulness of Hungarian towns and cities. In the light of the results, we repeated our survey in 2016-2017, thereby allowing a comprehensive evaluation of a period of ten years. In the second phase of data recording we used the method of a layered questionnaire survey again (the three aspects considered were as follows: a breakdown of the Hungarian businesses by regions, company size, and sectors), in which one thousand entrepreneurs and business managers again responded to our questions. What aspects do Hungarian businesses prefer when choosing their business location? Which Hungarian cities are considered competitive by company leaders and why? Which are the cities that the stakeholders see as real economic centres? What willingness of mobility within Hungary and abroad is typical for the Hungarian businesses?. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

In 2004-2005 we made a layered questionnaire survey, to which we received replies from one thousand private persons and also one thousand business leaders to our question relating to the success of Hungarian towns and cities. In the light of the results, we repeated our survey of the population in 2012-2013, thereby allowing the comprehensive evaluation of a period of almost ten years. Issues that we looked at included the evaluation of the attractions of the place of residence, the making of national and regional hierarchies of settlements, the judgement of the attraction of cities considered as the most competitive by national and regional scale, potential reasons for changing the place of residence and the spatial characteristics of this, and also the assessment of the different settlement types as places of residence. This paper, as the title implies, is a publication of a few partial results of the survey. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Copyright of Szociológiai Szemle is the property of Hungarian Sociological Association and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)

Copyright of Szociológiai Szemle is the property of Hungarian Sociological Association and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)

The thymus derives from the third branchial pouch, which migrates to the mediastinum through the central region of the neck. During the migration, particles split off and develop separately. The prevalence of ectopic thymus is 20-40%. The purpose of this retrospective case series study was to investigate the prevalence of embryological tissue remnants in the central region, in patients treated for thyroid lesions. Between January 1 2018 and September 1 2020, 84 patients who underwent central neck dissection were selected. Clinicopathological data as age, gender, histopathological result and TNM stage were analyzed. Ectopic tissue in the central neck region was discovered in 28 cases. The prevalence of ectopic lesions showed increase in Stage I thyroid carcinomas. There was no significant correlation with patients' age, gender, or with the stage. We emphasize the clinicopathological role of ectopic tissues, which can occur in the central region of the neck.

Thyrolipoma or thyroid adenolipoma is an extremely rare form of thyroid adenoma, which also contains mature adipose tissue and follicles covered with fibrous capsule. We present the case of the growing cervical lesion of a 52-year-old female with diabetes, which was removed during total thyreoidectomy. Autoimmune thyroiditis, bilateral papillary carcinoma and cervical thyrolipoma have been identified by the histopathological examination of the thyroid gland. Orv Hetil. 2018; 159(25): 1024-1032.

BACKGROUND: Neoadjuvant chemotherapy has an increasing role in multimodality treatment of advanced head and neck cancer. In this paper we summarize our first results with this treatment. METHOD: Thirty-five, previously untreated, mostly inoperable head and neck cancer patients were given two cycles of Cisplatin and 5FU chemotherapy. We continued the therapy only in case of regression until four cycles, then the patients received surgical and/or radiotherapy according to their status. After the treatment patients' status was regularly evaluated. RESULTS: We detected 4 complete and 20 partial responses after the chemotherapy. Three patients became eligible for a radical operation. At this moment 10 patients are free of tumor, 8 patients died in consequence of the tumor, we have no data in 3 cases, 3 patients are given palliative therapy because of progression, 4 patients are receiving radiotherapy and 7 patients with partial response are candidates for further active oncotherapy. CONCLUSIONS: Although the number of the patients we treated is too small for a statistical analysis, our results are similar to the conclusion of the large randomized studies: after neoadjuvant chemotherapy of advanced head and neck cancer partial response can improve the result of surgical or radiological treatment. Neoadjuvant chemotherapy does not improve survival in advanced head and neck cancer, but it is of great importance because of better quality of life of patients, especially those who had organ preserving therapy.