Search

Hungarian A 19. század fordulójának amerikai közgazdaságtana intenzíven kereste az arany középutat a szabályozatlan kapitalizmus és a totalitárius megoldások között. A jelenlegi közgazdaságtan sokat tanulhat a korabeli vitákból, hiszen a neoliberális megközelítés meggyengülésével hasonló kérdésekkel szembesül. A tanulmány célja bemutatni a 19. század végén az amerikai közgazdaságtanban folytatott vitákat a profit forrásáról és a vállalkozók szerepéről, új perspektívákat nyújtva a neoliberalizmus utáni vállalkozói elmélethez. A tanulmány elemzi Francis A. Walker, Richard T. Ely, Frederick B. Hawley és John Bates Clark politikai gazdaságtani műveit a profit forrásáról és a vállalkozók szerepéről. A tanulmány rávilágít, hogy ezek a művek, bár kevéssé ismertek, megalapozták a vállalkozás elméletének forradalmát, amelyet ma Joseph A. Schumpeter nevéhez kötünk. A tanulmány bemutatja, hogy ezek az elemzések hogyan utasították el a profitot minden formájában jogosnak tekintő laissez-faire közgazdaságtant, miközben a marxista kizsákmányolás elméletet is elvetették. A vizsgált munkákból egy olyan vállalkozói elmélet körvonalazódik, amelynek központi eleme a „lehetővé tevés”, ahol a profit forrása is jelentős szerepet kap, és ahol az állam aktív versenyszabályozása hozzájárulhat a vállalkozások vezetési és szervezési minőségének javításához. English American economics of the Progressive Era sought to find a golden mean between laissez-faire capitalism and totalitarian solutions. Contemporary economics has much to learn from the debates of this period, as it faces similar questions as the neoliberal approach weakens. The aim of this paper is to present the debates in late nineteenth-century American economics about the source of profit and the role of the entrepreneur in order to provide new perspectives for post-neoliberal entrepreneurship theory. The paper analyses the works of Francis A. Walker, Richard T. Ely, Frederick B. Hawley and John Bates Clark on the source of profit and the role of the entrepreneur. The paper shows that these works laid the foundations for the revolution in the theory of entrepreneurship that we now associate with Joseph A. Schumpeter. The paper describes how these analyses rejected laissez-faire economics, which regarded profit in all its forms as legitimate, while at the same time rejecting the Marxist theory of exploitation. From the works reviewed, a theory of entrepreneurship is outlined that has 'enabling' at its core, where the source of profit plays an important role and where an active competition policy by the state can contribute to improving the quality of management and organisation of firms.

Hungarian A tanulmányban az egyetemek átalakulását elemezzük a tudásalapú gazdaság korában. Áttekintjük az egyetemek átalakulásával járó, a XXI. század első negyedét jellemző új korszakot, a tudás globalizálódását. A napjainkban kibontakozó új egyetemi struktúrában a jogállami normákra történő nevelés és az ezzel harmóniában lévő oktatás kerül a középpontba. Az egyetemi átalakulás felveti a tudomány szerveződésének kérdését is. Bemutatjuk, hogy a tudás húzóerővé válásának egyik intézményi keretét az egyetemek kötődésének erősítése adja az adott térséghez, régióhoz. Az elemzés második részében a hazai felsőoktatás képzési szerkezetének regionális jellemzőit vizsgáljuk. Ennek egyik sajátossága, hogy a hallgatók többségét, 52%-át a Budapesten tanulók teszik ki. A képzési szerkezet emellett további regionális különbségeket is mutat, amíg a központ régióban a gazdasági és a műszaki képzések meghatározó aránya a jellemző, addig a vidéki oktatást inkább a műszaki-, a pedagógus-, az egészségtudományi- és az agrárképzések jellemzik. A képzési sajátosságok mellett elemeztük az egyetemek és vállalatok közötti kooperációs kapcsolatot, a duális képzéseket, valamint az egyetemek szerepét a regionális K+F termelési érték előállításában. Az elemzéssel arra jutottunk, hogy az egyetemek K+F tevékenysége jellemző módon az egészségügyhöz és nem a közúti járműgyártáshoz kapcsolódik, ami mutatja a kitörési pontot a hazai felsőoktatás innovációs stratégiája tekintetében. Második következtetésünk, hogy az üzleti modellek, az üzleti innovációk jobban befolyásolják a K+F költéseket, mint a műszaki ráfordítások. A tanulmány harmadik részében azt vizsgáljuk, hogy a budapesti és a vármegyei felsőoktatási intézmények mennyire hatékonyak a jelentkezők vonzásában és a diplomások megtartásában. Vonzóerő tekintetében is jelentős egyenlőtlenség van Budapest javára, ugyanakkor nehéz számszerűsíteni, hogy a diplomások megtartása tekintetében mennyire sikeres Budapest a fiatalok külföldi munkavállalásának bizonytalan számbavétele miatt. Két egyetem rendelkezik jelentős megtartó erővel, a Nyíregyházi Egyetem és a Miskolci Egyetem, mind a két esetben azt feltételezzük, hogy az egyetemeknek sikerült jól beépülniük a megyei, regionális üzleti környezetbe. A képzési területek szempontjából a legerősebb megtartó képességgel a gazdaságtudományi és az informatikai képzések rendelkeznek. English This paper examines the transformation of universities within the context of the knowledge-based economy. We review the evolution of universities in the current era of globalisation, which defines the early 21st century. The emerging university structure emphasises education for the rule of law and its harmonious integration. This transformation also raises questions about the organization of science. We demonstrate that one key institutional framework that enables knowledge to become a driving force is the strengthening of universities' ties with their respective regions. In the second part of the analysis, we explore the regional characteristics of higher education in Hungary. A notable feature is that a majority of students (52%) originate from Budapest. The training structure exhibits further regional distinctions: while the capital is dominated by economic and technical education, rural areas focus more on technical, pedagogical, health, and agricultural training. Beyond training specifics, we analyse the collaboration between universities and enterprises, dual training programs, and the role of universities in regional R&D output. Our findings indicate that university R&D activities are predominantly related to healthcare rather than road vehicle manufacturing, suggesting a potential pivot point for the innovation strategy in domestic higher education. Additionally, we conclude that business models and business innovation exert a greater influence on R&D expenditure than technical investments. The third part of the paper investigates the efficacy of higher education institutions in Budapest and other counties in attracting applicants and retaining graduates. There is a marked disparity in attractiveness favouring Budapest. However, quantifying Budapest's success in retaining graduates is challenging due to the uncertain tracking of young professionals working abroad. Notably, the University of Nyíregyháza and the University of Miskolc exhibit significant retention rates, likely due to their integration into the regional business environments. In terms of study fields, economics and IT demonstrate the strongest retention.

In the following paper, with the assistance of the international regime theory and hegemonic stability theory, a better understanding of the formation and creation of NATO is provided. The topic is linked to the ongoing debate about its future and to the high tensions currently taking place in Eastern Ukraine. The paper forms the hypothesis that NATO has been created to advocate the interest of the US. Based on qualitative research methodology, the main conclusion is that the current hegemon status of the US is under threat, which is resulting in higher maintenance costs.

China-ASEAN relations have experienced remarkable growth and transformation over the past few decades, driven by China's emergence as a global economic powerhouse and ASEAN's dynamic regional integration efforts. However, the South China Sea issue has cast a persistent shadow over their economic partnership. This paper examines the economic relations between China and ASEAN and the impact of the issue on these relations. Employing a multi-faceted approach, the paper finds that the South China issue had a negative impact on China-ASEAN economic relations, leading to tensions and disputes, a potential economic loss, a hindered economic integration, and a more cautious approach from ASEAN countries in their economic relations with China.

Hungarian Az írás összefoglalja az iparpolitikával kapcsolatos legfontosabb nézeteket, rámutatva annak előnyeire és hátrányaira egyaránt. Felhívja a figyelmet arra, hogy a hagyományos iparpolitika korunkban, amelyet kiszámíthatatlan technológiai, társadalmi és geopolitikai sokkok jellemeznek, már nem elegendő ahhoz, hogy egy ország gazdaságát alkalmassá tegyék a sikeres alkalmazkodásra. A hagyományos iparpolitika helyett átfogó strukturális politikára van szükség, amelynek célja az innováció, termelékenység és hatékonyság javuláson alapuló versenyképesség javítás mellett az ellenállóképesség erősítése. Az írás második része néhány mutató segítségével elemzi a magyar gazdaság ágazati szerkezetét, rámutatva arra, hogy a domináló ágazatok nem elég innovatívak és termelékenyek, és ezért nem elég magas a hozzáadott érték termelésük. Külön figyelmet érdemel továbbá a tőkebefektetések alacsony, a feldolgozóipar esetén csökkenő hozama. Az egyensúlytalanságok kiküszöbölésére az írás az összehangolt és széles körben egyeztetett strukturális politika kidolgozásának fontosságát hangsúlyozza. English This paper summarizes the most recent views related to industrial policy, highlighting its benefits and weaknesses as well. It also calls attention to the fact that in our age, which can be characterized by unexpected technological, social and geopolitical shocks, traditional industrial policies are not capable of facilitating the successful adaptation of economies to the rapid environmental changes. Instead, general structural policies are required, which can cover all the aspects of improving innovation capacity, productivity and efficiency, in order to increase not only competitiveness, but also resilience. In the second part, the paper analyses the structure of the Hungarian economy based on a few key indicators. It argues that the dominant sectors in manufacturing are neither sufficiently innovative, nor productive, therefore they produce low added value. The paper also calls attention to the low and worsening capital stock-based productivity in the manufacturing sector, which means diminishing return.

Hungarian Az „ipar 4.0” és a „4. ipari forradalom” közismert, gyakran használt kifejezések, de vannak, akik kritizálják őket. Az a legkevésbé fontos kritika, hogy a „sorszámozott ipari forradalmak” különböző változatainak tartalmában vannak különbségek. Fontosabb, hogy az emberi jólét és hatalomérvényesítő képesség indikátorainak görbéi az „első” ipari forradalom idején íveltek föl, a „második” és „harmadik” csak ugyanazt a trajektóriát folytatta. Az „első” ipari forradalommal jött létre a kapitalizmus, de egyik „további” sem hozott hasonló változást. Vannak alternatív elméletek különböző számú innovációs hullámokról. A Boston Consulting Group szerinti aktuális hullám, a mélytechnológia jellemzően fizikai termékekbe építi be az informatikát. Ha az emberiség történelmének egészére tágítjuk látókörünket, akkor mezőgazdasági, ipari és informatikai forradalmat különböztethetünk meg. Talán egy mesterségesintelligencia-forradalom is elkülöníthető lehet az informatikai forradalomtól. Ha túl könnyen osztogatjuk az „ipari forradalom” címkét, akkor devalváljuk azt, és nem vesszük elég komolyan az aktuális, várhatóan valóban sorsfordító hullámot. English “Industry 4.0” and “4th industrial revolution” are well-known, frequently mentioned expressions, but are subjects of criticism. The least important criticism is that there are differences between the contents of various versions of the “numbered industrial revolutions”. More important is the one that says that the curves of human well-being and empowerment indicators bent only during the “1st” industrial revolution, the “2nd” and “3rd” just continued that trajectory. The “1st” industrial revolution created capitalism, but none of the “others” brought any comparable change. There are alternative theories with different numbers of innovation waves. The Boston Consulting Group’s actual wave roots in the idea that deep technology typically brings information technology into physical products. If we broaden our scope to the whole history of mankind, we can distinguish an agricultural, an industrial and an information technology revolution. Perhaps an artificial intelligence revolution could be separated from the information technology revolution. This paper explores and compares these different approaches. The paper suggests that if we give the label ‘industrial revolution’ too lightly, we will devalue it and not take seriously enough the real, expected, truly life-changing wave.

Hungarian A tanulmány először röviden áttekinti a hazai felsőoktatás felvételi jellemzőinek alakulását az elmúlt húsz év alatt. Majd elemzi a kétszintű képzésre történő jelentkezések tendenciáját, továbbá a kétszintű képzés részvételi jellemzőit, és a két szint közötti átlépés arányait. Továbbá vizsgálja a képzések vertikális és horizontális arányait hazai adatok alapján és nemzetközi összehasonlításban. Ezt követően a kétszintű képzés végzettjeinek néhány munkaerőpiaci jellemzőjét veszi az írás górcső alá. A hazai diplomás pályakövetési rendszer legutóbbi adatai alapján vizsgálja az alap és mesterképzés végzettjeinek kereseti helyzetét, munkanélküliségi jellemzőit és szubjektív kongruenciáját. Ezt követően az alap- és mesterképzés végzettjeinek relatív keresetarányait is górcső alá veszi hazai és nemzetközi adatok alapján, rámutatva az európai és a tengerentúli tendenciák különbségére. English The paper first briefly reviews the evolution of the characteristics of admissions to higher education in Hungary over the past twenty years. It then analyses the trend in enrolments in two-level education, as well as the participation characteristics of two-level education and the transition rates between the two levels. The paper also examines the vertical and horizontal ratios of training based on domestic data and international comparisons. The paper then looks at some labour market characteristics of graduates from two-cycle training. Using recent data from the national graduate career tracking system, it examines the earnings situation, unemployment characteristics and subjective congruence of bachelor and master graduates. The paper then presents an international picture of the relative earnings of bachelor and master graduates, highlighting differences between European and overseas trends.

The African Continental Free Trade Area is an initiative aimed at establishing an economic block across the African continent, drawing parallels with the antecedent of the European Community, which pioneered economic activities and integration in Europe prior to its full assimilation into the broader framework of the European Union in 2009. The intention of this paper is to uncover potential opportunities while also illuminating possible obstacles that, if not adeptly managed, could impede the trajectory of economic integration in the promising African continent. The choice of an allegorical title is deliberate, aligning with the nuanced points this paper seeks to underscore, derived from a series of observations, although infused with substantial optimism. This study examines the potential influence of structural, contextual, and operational dynamics, predominantly observed within many African countries, on the outcomes of major integration initiatives and its associated goals. Drawing insights from the experiences of other nations and continental economic alliances, the analysis assesses how these shared dynamics may condition and shape the consequences of this landmark integration decision. Notably, the emphasis shifts from the investigation itself to the prospective impacts of integration, as informed by empirical evidences and contextual considerations. Key dimensions such as capital accumulation, labor growth, and increase in productivity emerge as critical factors in reinforcement of the quest for sustainable economic growth.

Hungarian Jelen tanulmány a klímaváltozásból eredő kockázatokkal foglalkozik, amelyek a vállalkozások teljesítményére és működésére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesznek. A tanulmány célja egyrészt annak bemutatása, hogy a klímakockázat hogyan hat az egyes ágazatokban szereplő vállalatok tevékenységére, másrészt pedig annak ismertetése, hogy miért szükséges a vállalatoknak foglalkozniuk a klímakockázatokkal. Az egyes ágazatokra eltérő módon és mértékben hat a klímaváltozás, valamint területenként is eltérések mutatkoznak az ágazati érintettségben. A tanulmány ismerteti az Európai Központi Bank 2022. évi klímakockázati stressztesztjének eredményeit, ezt követően a hazai ágazatok érintettségét vizsgálja a kibocsátott üvegházhatású gáz alapján. A szabályozások a magas kibocsátású ágazatokat fogják a legnagyobb mértékben érinteni, tehát ezen ágazatok esetében beszélhetünk a legmagasabb átállási kockázatról. Hazánkban az átállási kockázatnak leginkább kitett ágazat a feldolgozóipar, amelyet a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás- és légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ágazat is jelentős mértékben kitett. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége közvetlenül kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar és az élelmiszeripar, valamint a turizmus. A tanulmányban ismertetésre kerülő Holmen vállalati példa rámutatott arra, hogy a vállalatoknak hosszú távú folyamatokat kell figyelembe venni az üzleti tervezésnél, törekedniük kell a megújuló energia felé való elmozdulásra. Az iparági szereplőknek számításokat szükséges végezniük a saját ágazatukra jellemző klímakockázatok potenciális pénzügyi hatásait illetően, valamint szükséges szorosan nyomon követniük a jogszabályi környezet változásait is. Szükséges a beszállító partnerek szűrése, monitorozása, fontos együttműködni az érdekelt felek széles körével szervezeten belül és kívül. English The risks associated with climate change are addressed in the paper, since they are already affecting business performance and operations and will have an even greater impact in the future. The paper aims to demonstrate how climate risk affects business operations across a variety of industries, and to outline the reasons why firms must manage climate risk. Different industries are impacted by climate change in varying ways and to different extents, and there are variations in sectoral impacts by region too. The study presents the results of the European Central Bank’s 2022 climate risk stress test, followed by an analysis of the effects of domestic sectors based on greenhouse gas emissions. The laws will have the greatest impact on high-emitting industries, making them the most vulnerable to the risk of carbon leakage. In Hungary, the sector most exposed to the risk of carbon leakage is manufacturing, followed by electricity, gas, steam and air conditioning, but also transport and storage, agriculture, construction, trade and motor vehicle repair. Physical risks mostly impact industries like agriculture, construction, food production and tourism, whose operations are directly impacted by the weather. A Holmen company example used in the study made clear the necessity for firms to consider long-term processes in business planning and to strive to switch to renewable energy sources. The financial effects of climate risks must be calculated to each industry, and industry players must actively monitor changes in the regulatory environment. Screening and monitoring of supplier partners is necessary, and it is important to engage with a wide range of stakeholders inside and outside the organization.

Hungarian A jelen írás az ipar szerepének újraértékelésével, a fenntarthatósággal való kapcsolatával és általában az ipar szerkezeti változásának szükségességével foglalkozik. Érvel amellett, hogy a korszerű ipar olyan fontos gazdasági ágazat, amely képes arra, hogy nagy hozzáadott értéket állítson elő, és jó minőségű munkahelyeket teremtsen. Jövője azonban attól függ, hogy mennyire tud átalakulni, bekapcsolódni az energia- és anyagtakarékos körforgásos gazdaságba. Ezt a folyamatot az állami iparpolitikáknak, iparstratégiáknak támogatniuk kell. Az írás a magyar ipar, illetve annak legnagyobb szegmense, a feldolgozóipar szerkezeti problémáit is megvilágítja bizonyítva, hogy ahhoz, hogy a magyar gazdaság ne kerüljön fejlődési csapdába, jelentős szerkezeti átalakulásra van szükség az iparban, amely nem képzelhető el jövőorientált, a változásokat támogató iparpolitika és iparstratégia nélkül. English The paper deals with the reassessment of the role of industry, its relationship with sustainability and the need for its structural change. It argues that modern industry is an important economic sector capable of producing high added value and creating high-quality jobs. However, its future depends on the ability to transform itself into an energy and material-efficient circular economy. Public industrial policies and strategies must support this process. The paper also sheds light on the structural problems of Hungarian industry and its largest segment, the manufacturing industry, demonstrating that in order to prevent the Hungarian economy from falling into a development trap, a significant structural transformation of industry is needed, which cannot be imagined without a future-oriented industrial policy and strategy.

The aim of the paper is to prove the usefulness of practice-oriented teaching methods in entrepreneurship skills and programs at Bachelor and Master level in the newly joined EU countries. The paper put this question in historical context, since entrepreneurship as a special form of firms is quite a new form in the Central-Eastern European countries. The historical legacy of these countries pushed the talented and agile workforce into the informal, irregular economy, which is the reason why the teachers and the lecturers were challenged after the change of the regime. This backwardness started to eliminate the obstacles and the barriers in front of the practice-oriented teaching methods.

Hungarian A tanulmány célja, hogy ismertesse az elsüllyedt költség döntésekre gyakorolt hatását a viselkedési közgazdaságtan szemléletének alkalmazásával. A cikk nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján rámutat arra, hogy nemcsak a pénzügyi, hanem a viselkedési (idő, erőfeszítés) elsüllyedt költségek is hatnak a döntésekre, hogy milyen okok idézhetik elő és mely tényezők befolyásolhatják az elsüllyedt költség hatást, valamint hogy az milyen elméletek és összefüggések alapján magyarázható. Az írás kitér továbbá az elsüllyedt költségek fogyasztói és vállalati döntésekre gyakorolt hatására, valamint ez utóbbiak piaci szinten megnyilvánuló következményeire. English This paper aims to demonstrate the effect of sunk costs on decisions from a behavioural economic perspective. It demonstrates, based on a literature review, that not only financial, but also behavioural (time, effort) sunk costs influence decisions. It also examines what reasons can lead to and what factors can influence sunk cost effect, and what theories and relationships can explain it. The paper also discusses how sunk costs influence consumer and corporate decisions and what consequences the latter have at the market level.

Hungarian A tanulmány célja, hogy a hazai oktatás minőségügyét oktatásgazdasági megközelítésben elemezze. Először áttekinti a hazai oktatás minőségügyének jogi szabályozását, rámutatva, hogy az elmúlt 30 egy sajátos fejődési ívet mutat. A minőségügy a kezdeti jelentéktelenségből a 2000-es évek első évtizedének közepére igen jelentős fejlődésen megy keresztül, később lényegében a háttérbe szorul. Ezt követően az írás az oktatás minőségének érdekeltjeit veszi számba, bemutatva, hogy oktatásgazdasági megközelítésben a minőség részint az egyén hasznaként, részint a társadalom és gazdaság közvetlen és közvetett (externális) nyereségeként értelmezhető. Rávilágít, hogy a rossz minőségű oktatás tehát egyéni és társadalmi veszteséget okoz. A munka befejezésül a rossz minőségű oktatás (társadalmi) árával/kárával foglalkozik. Egy rövid, erősen egyszerűsített elemzéssel igazolni igyekszik, hogy a magyar diákok két évtizede gyenge PISA kompetenciaeredményei súlyos gazdasági következményekkel járnak. A gazdasági növekedés üteme a silány oktatási minőség nyomán jelentősen elmarad a fejlettebb, jobb minőségű oktatással rendelkező országok mögött. English The aim of this study is to analyse the quality of education in Hungary from an educational economics perspective. First, it reviews the legal regulation of quality of education in Hungary, showing that the last 30 years have presented a particular developmental trajectory. Quality goes from being insignificant at the beginning to a very significant development in the mid-2000s, and then we witness its decline into the background. The paper then takes stock of the stakeholders in the quality of education, highlighting that, in an economic approach to education, quality can be understood as both a benefit to the individual and a direct and indirect (external) gain to society and the economy. It shows that poor quality education therefore causes individual and social losses. The paper concludes with a discussion of the costs/damages of poor quality education. It attempts to demonstrate, through a short, highly simplified analysis, that the poor PISA competency results of Hungarian students over two decades have serious economic consequences. Economic growth rates lag significantly behind those of more advanced countries with better quality education, as a result of poor educational quality.

Hungarian A tanulmány a mainstream közgazdaságtanban elterjedtté vált közepes jövedelmi csapda fogalmának újraértelmezésére vállalkozik politikai gazdaságtani szemszögből. A világrendszer-elemzés és a mosolygörbe elméletének segítségével kidolgozza a részvétel és önerő modelljét és ebben az új keretben értelmezi a közepes fejlettségű országok csapdáját. A részvétel stratégiájának célja a globális munkamegosztásban való részvétellel járó felzárkózást segítő termelési, fogyasztási és intézményi tényezők elérése, míg az önerő stratégia a részvétellel járó felzárkózást gátló tényezők neutralizálására irányuló erőfeszítéseket takarja. A tanulmány ezek alapján kétféle közepes fejlettségi csapdát különít el. Egyrészt a kizáródási csapdát, amely az önerőre való egyoldalú fókuszálásból következik. Másrészt a kiszolgáltatottsági csapdát, amely a részvételre való egyoldalú fókusz eredménye. A modell amellett érvel, hogy a felzárkózás csakis a részvétel és önerő harmóniája esetén érhető el. Emellett a tanulmány történeti értelemben dinamizálja a koncepciót, összekötve azt a globalizáció szakaszaival. Rámutat, hogy a második világháború után a globalizáció beágyazott liberális szakaszában a kizáródási csapda, míg a globalizáció neoliberális szakaszában a kiszolgáltatottsági csapda veszélye erősödött meg. A tanulmány továbbá a részvétel és önerő megközelítését alkalmazza a kelet-közép-európai országok közepes fejlettségi csapdájának elemzésére. A szocialista tervgazdaságokat a kizáródási csapdával, míg a rendszerváltások után kibontakozó, függő piacgazdasági modellt a kiszolgáltatottsági csapdával azonosítja. English This paper attempts a reinterpretation of the mainstream concept of the middle-income trap from a political economy perspective. It uses the insights of the world-systems analysis and the smile curve, and develops the theoretical model of participation and self-enforcement, interpreting the middle-income trap in this new framework. The participation strategy aims at achieving the production, consumption and institutional factors that facilitate catching-up through participation in the global division of labour, while self-enforcement strategy covers efforts to neutralise the factors that hinder catching-up. On this basis, the paper distinguishes two types of middle-income traps. On one hand the exclusion trap, which results from a unilateral focus on the strategy of self-enforcement. On the other the vulnerability trap, which results from a unilateral focus on the strategy of participation. The model argues that catching up can only be achieved through a harmony between participation and self-enforcement. In addition, the paper examines development traps historically by linking them to the phases of globalization. It points out that in the embedded liberal phase of globalisation the threat of exclusion trap, while in the neoliberal phase of globalisation the threat of the vulnerability trap intensified. Moreover, the paper also applies the theoretical model to East-Central European countries. It identifies the socialist planned economies with the exclusion trap, while it argues that the dependent market economy, that emerged after the regime change, is a special case of the vulnerability trap.

„Pontosan a növekedéselmélet az, amelyről beszélni akarok: önmagáért, az eredményeiért, a lyukakért, amelyeket még be kell tömni … .” – mondta Robert M. Solow 1987-ben, Nobel-díjas előadása elején, és ez a motivációja ennek a tanulmánynak is. A modern növekedéselmélet úttörőinek tekinthető Bob Solow és Trevor Swan alapvető tanulmányai 66 évvel ezelőtt, 1956-ban jelentek meg. A növekedési irodalom azóta elképesztően bővült. Ez az inkább tájékoztató, mint tudományos jellegű írás rövid áttekintést ad a főbb kutatási területekről, az empirikus eredményekre összpontosítva. “Growth theory is exactly what I want to talk about: for itself, for its achievements, for the gaps that remain to be filled […]” – said Robert M. Solow in 1987, at the beginning of his Nobel Prize Lecture, and this is also the motivation of this paper. The seminal papers of Bob Solow and Trevor Swan, who can be considered the pioneers of modern growth theory, were published 66 years ago, in 1956. The growth literature has been expanding astonishingly since then. This more informative than scientific paper gives a brief survey of the main research areas, focusing on empirical results

A fejlődési, fejlettségi egyenlőtlenségek bemutatásának egyik eszköze az ún. elefánt-görbe, illetve a Nessie-görbe, amely azt szemlélteti, hogy a vizsgált régiók legfelső percentiliseinek fejlődése magasan megelőzi a többiét. A tanulmányban a hazai iskolázottság, illetve az emberi erőforrások egyenlőtlenségeit vizsgáljuk, némi nemzetközi kitekintéssel Először egy rövid nemzetközi kitekintés keretében 95 UNESCO tagország humán tőkéjének a HDI percentisek szerinti eloszlását elemzi az írás, ami egyértelműen egy Nessie-görbét mutat, azaz a legmagasabb HDI percentilisbe tartozó országok emberi tőkéje kiugróan magasabb, mint a többi percentisbe tartozóé. Ezt követően a tanulmány a hazai iskolázottság egyenlőtlenségeit vizsgálja. Bemutatja, hogy a diplomások száma (percentilisenként kumulált összege) és a járások fejlettségi mutató szerinti percentilisei között jól felismerhető a Nessiegörbe ugyanúgy, mint a járások fejlettségi mutató szerinti percentilisei és azok emberi tőkéjének percentilisek szerinti kumulált összege között. Ezután az írás az iskolázottság 2011 és 2016 közötti változását elemzi megyei összehasonlításban, s azt, hogy a megyék iskolázottságának változása az egy főre jutó GDP függvényében ugyancsak a fentiekhez hasonló egyenlőtlenségre utaló eloszlást mutat. Végül a munka elemzi a felsőoktatásba felvett fiatalok területi (2015-ös kistérségi illetve 2018-as járási) eloszlását. Bemutatja, hogy a kistérségekből 2015-ben, illetve a járásokból 2018-ban nappali alapképzésre felvettek száma (percentilisek kumulált összege) és a kistérségi, illetve járási fejlettségi mutató szerinti percentilisek között elefánt-görbe szerinti eloszlás ismerhető fel, ami az egyenlőtlenségekre utal. Összegzésként az írás megállapítja, hogy az adatok tanúsága szerint igen jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a hazai iskolázottsági - és az abból számítható emberi tőke - adatok tekintetében, amely egyenlőtlenség azt mutatja, hogy a fejlettebb kis régiók és megyék jelentős előnnyel bírnak afejletlenekhez képest. Ez elsősorban a főváros és néhány további fejlett régió kiugró előnyét jelenti. Az elemzésből az is látszik, hogy ez az előny a vizsgálható közelmúlti időszakban növekedett, ami arra utal, hogy az elmúlt 2010-es években a vidékpolitikának nem sikerült az iskolázottsági és emberi erőforrásbeli egyenlőtlenségeken enyhíteni. The so-called elephant curve and the Nessie curve are two tools used to illustrate development and development disparities, which show that the development of the top percentile of the regions under study is highly ahead of the rest. The study examines inequalities in domestic educational attainment and human resources, with some international perspective. First, in a brief international perspective, the paper analyses the distribution of human capital by HDI percentiles of 95 UNESCO member countries, which clearly shows a Nessie curve, i.e. the countries in the highest HDI percentile have a higher human capital than the other percentiles. The paper then looks at inequalities in domestic educational attainment. It shows that the Nessie curve between the number of graduates (cumulative sum by percentile) and the percentiles of districts by HDI is well discernible, as is the Nessie curve between the percentiles of districts by HDI and the cumulative sum of their human capital by percentile. Finally, the work analyses the district distribution of young people admitted to higher education in 2015 and 2018. It shows that an elephant curve distribution can be detected between the number of people admitted to full-time basic education in 2015 and 2018 (cumulative sum of percentiles) and the percentiles of the districts according to the district development index, indicating inequalities. In summary, the paper concludes that the data show very significant inequalities in national schooling - and the human capital that can be calculated from it - which indicate that the more developed small regions and counties have a significant advantage over the less developed ones. The analysis also shows that this advantage has increased in the recent period under review, suggesting that rural policy has failed to address the disparities in educational attainment and human capital in the last 2010s.

This paper identifies the opportunities for development and take-off points by taking into account the operation, processes and basic principles of the global economy. The current economic situation of the region mentioned will be detailed using macroeconomic indicators such as GDP, foreign direct investment, the HDI index and infrastructural networks. It becomes evident that the focus of this paper is a semi-periphery region of a semi-periphery country, which, in addition to the stagnation of the current situation, is inching towards the periphery. It is essential to explore the main routes through which the future development of the region might be reoriented towards a modern and competitive economy in the current global environment. It is therefore not specific solutions, but development paths that this paper outlines. The obvious handicaps are, however, coupled with unique opportunities, such as natural resources, biodiversity, traditions and a strategic geographic location. The free flow of labour, goods and capital has become a cross-border and intertwined reality, and significantly influence the economies of all countries and regions. The migration of capital and the division of labour it results in assign roles to states and global regions. In this capacity, they connect to networks whose micro-interactions outline the entirety of the global economic landscape. The Szeklerland is not an administratively recognised region; it is surrounded by psychological borders, and represents a cultural, ethnic, historical entity based on tradition. Although the push for its recognition is still ongoing, as evidenced by the efforts of representative bodies such as the Minority SafePack initiative for the protection of minorities, global processes and laws still apply to it, influencing both its present and expected future path. Despite the unfavourable historical background that has left its mark on its economic state to a significant extent, thus also shaping the ways in which it attained its current level of development, the region examined possesses significant potential, and with the appropriate measures, the possible future evolution of its economy may give cause for optimism. This, however, may only be accomplished if there is an appropriate infrastructural networkunderpinning the region, with the aim of ensuring the rapid movement of products, services, high volumes of data, information, the workforce and money. Digitisation plays an important part in this process, yet at the same time, technology transfer and innovation are both indispensable for increasing efficiency.

A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai középfokú agrárszakképzés alapvető tendenciáit, és bemutassa, hogy az agrárszakképzésben a vállalkozóvá válást milyen módon támogatja a középszintű szakképzés. A tanulmány kiinduló hipotézise, hogy az agrárium fejlődésében az automatizáció és a digitalizáció mellett ugyanolyan fontosságú az ökológiai gondolkodás, ami csak akkor lehet sikeres, ha össze tud kapcsolódni egy új típusú gazdálkodási kultúrával, a piaci és a vállalkozási képességek, beleértve a marketing és a szervezetfejlesztés ismeretkörét is erőteljesebben jelennek meg a mezőgazdasági tevékenységben. The aim of the paper is to show the main tendencies in the vocational and educational training in the agriculture at the grammar schools and beside it to analyze the education of the entrepreneurial skills and knowledge. The main tenet of the paper is the development path of the agriculture is not just the automation and digitalization but the ecological viewpoint. This last point needs a more comprehensive perspective from the farmers especially referring to the entrepreneurial skills including the marketing and organization behavior.

Hungarian A magánegészségügy egyre fontosabb szerepet tölt be az emberek életében és az egészségügyi ellátásban Magyarországon az utóbbi években. Mindez kihatással van a köz- és magánegészségügyi piac helyzetére, melynek következtében jelentős változás figyelhető meg a szektoron belül. Jelen kutatás célja egy piaci körkép ismertetése a hazai magánegészségügyi szektor legfőbb szereplőinek fejlődési útjáról, fejlődési szakaszokról, a piaci változások körüli nehézségekről és arról, hogy jelenleg milyen stratégiát és üzleti modellt alkalmaznak az egyes piaci szereplők. A kutatás kvalitatív módszerre épül, három meghatározó piaci szereplő négy vezetőjével és egy független orvosfoglalási rendszer vezetőjével készült szakértői mélyinterjúk alapján ismerteti és elemzi, hogy milyen mértékben tekinthető a budapesti magánegészségügyi piac telítettnek, és ez alapján milyen lehetséges fejlesztési irányok és stratégiai lehetőségek mutatkoznak a szektorban. Az elemzés alapján a piac kettős viszonyt mutat: míg a szolgáltatások árai emelkednek, addig a hosszú várólisták a pácienseket a privát szektor felé terelik. A magyar magánegészségügyi szolgáltatási piac jelenleg szétaprózott, több ezer kisebb-nagyobb szereplő osztozik a teljes árbevételen. A piac továbbra is növekszik a közegészségügyből a magánegészségügybe történő átáramlás miatt, melyet a hosszú várólisták, a páciensközpontú gyógyítás és az átlátható finanszírozás eredményez. A vizsgált vállalkozások alapján a növekedési stratégia jellemzi a piacot, melynek keretében szolgáltatás- és/vagy lokációbővítés a cél. A kutatás eredményeként megfigyelhető, hogy kezd a középpontba kerülni a vidéki terjeszkedés és ez megjelenik a hosszabb távú stratégiai célokban is, emellett a szolgáltatásbővítésre is nagy hangsúlyt helyeznek a szereplők. A kutatás eredményei a hazai szakirodalmi hozzájáruláson túl gyakorlati hasznossággal is párosulnak a várható jövőbeli piaci helyzet alakulásának feltárásához, melyhez iránymutató következtetések is bemutatásra kerülnek. English Private healthcare has been playing an increasingly important role in people's lives in Hungary in recent years. The growing importance has an impact on the public and private healthcare market, leading to significant changes within the sector. In this paper, an overview of the Hungarian private healthcare sector is provided, including the development paths, current stages, and strategic approaches of key participants. The challenges arising in the middle of market changes and the strategies and business models currently employed by participants were analysed. In-depth interviews with four leaders from three major companies and the head of an independent medical reservation system were carried out to assess the saturation level of the private healthcare market in Budapest and to identify possible directions and strategic opportunities. The market shows a dual effect: while the prices of services are rising, long waiting lists are driving patients towards the private sector. The Hungarian private healthcare service market is currently fragmented, with thousands of competitors sharing the total revenue. The market continues to grow, driven by the transition from public to private healthcare due to patient-centred treatment and transparent funding. Based on the companies examined, the market is characterised by a growth strategy, aiming to expand services and/or locations. Besides expanding services, there is a growing emphasis on rural expansion reflected in longer-term strategic goals. In addition to its contribution to Hungarian literature, the results are also practically useful for exploring the development of the expected future market situation, accompanied by guiding conclusions.

Prime Minister Abe’s bold policy proposals focused on women attracted significant attention and various responses. However, going back to the fundamentals, LDP is a conservative political party, and Abe himself identifies as a conservative. During the backlash era, he attacked gender equality and emphasised traditional family values and patriotism. This paper reexamines the implications of the women's policies implemented under his leadership from a gender perspective. It sheds light on the deeply entrenched and complex gender inequality regimes that prevail in Japanese society. It becomes evident that Abe's administration carefully avoided any explicit reference to gender equality, skilfully incorporating recommendations such as promoting three-generation households, while consistently depicting women as operating under the guidance of men, signifying that the government's underlying “traditional” values had not changed. Women's Advancement policy, in essence, implies the deep entrenchment of a Japanese-style patriarchal, vertical society made up of political parties, administration, corporations, and society at large, where women are granted opportunities to succeed through assimilation into a gendered world involving subordination to men.

Hungarian A környezeti Kuznets-görbe hipotézis szerint, amennyiben egy koordináta rendszerben ábrázoljuk az egy főre eső jövedelmet (vízszintes tengely) és a környezeti állapot romlását (függőleges tengely), egy fordított U alakú görbe rajzolódik ki. A hipotézis első megjelenése óta közel 30 év telt el, a kutatói közösségben azonban azóta sincs egyetértés a két mutató közötti kapcsolat jellegéről, de még arról sem, hogy mivel érdemes mérni a környezeti állapot romlását. Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy strukturáltan bemutassa a hipotézissel kapcsolatos eddigi ismereteket, kitérve a főbb kritikákra is. Az áttekintés azért is aktuális, mert a környezeti Kuznets-görbe hipotézis segíthet rávilágítani arra, hogy mely tényezők határozzák meg a legnagyobb mértékben egy ország környezetének állapotát, így rendkívül fontos szerepe lehet a környezetpolitikai irányelvek meghatározásában. English According to the environmental Kuznets curve (EKC) hypothesis, the relationship between GDP per capita (plotted on the horizontal axis) and environmental degradation (plotted on the vertical axis) forms an inverted U-shaped curve when represented in a coordinate system. Despite nearly three decades having passed since its initial proposal, the research community has yet to reach consensus regarding both the precise nature of this relationship and a universally accepted measure of environmental degradation. This paper aims to systematically review the current state of understanding regarding the EKC hypothesis, including its principal criticisms. This review is particularly timely because the EKC hypothesis has the potential to elucidate the predominant determinants of a nation's environmental condition, thus playing a crucial role in formulating environmental policy frameworks.

The potential tax capacity is very important for assessing the tax space for policy response, especially after the COVID-19 crisis. The main objective of this paper is to study the tax capacity of the Albanian economy, relative to other transition economies with the same patterns of development. We rely on a regression-based approach for the period of 1998-2022 to estimate the potential tax capacity and tax effort. The study found that the structure of the economy, per capita income, openness to foreign trade and corruption are the most consistent explanatory variables of the potential tax capacity. The study also found that tax effort is below one for the Albanian economy, and tax-to-GDP collections are below the average level of the transition economies. We conclude that the country should continue improving the governance quality and fighting corruption to improve tax collection. The study does not support further increases in the statutory tax rates.

Az iszlám terjedésével egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az iszlám bankrendszer sajátosságai az európai pénzügyi szektor számára is. Népszerű tévhit az iszlám bankrendszerrel kapcsolatban, hogy a konvencionális bankrendszerben használt derivatív ügyletek nem jutnak szerephez benne. Ennek a cáfolására mutatjuk be, miként jelennek meg a derivatív ügyletek az iszlám bankrendszerben. Tanulmányunkban elsősorban az opciókra és a swap ügyletekre koncentrálunk. A tanulmány során arra is kitérünk, hogy az iszlám bankrendszerben ezek a megoldások milyen gyakorlati formában jelennek meg a pénzügyi közvetítő rendszerben. The importance of Islamic banking structure in the European financial sector is growing year by year with the spread of Islam. About the Islamic banking system there are several popular biases, the most significant is that this system forbid all kind of derivative structures and this block gave the higher stability of the system. The aim of this paper to show how the derivatives appear in this banking system. The main derivative structures what we will describe are the options and swaps. The paper will show how these instruments appear in practice in the financial intermediary system as well.

A tanulmány célja, hogy a tudásalapú gazdasághoz illeszkedő iparpolitika és felsőoktatás-politika kereteit bemutassa. Az elemzés kiindulópontja, hogy szerkezetváltás megy végbe a globalizáció technológiai folyamataiban. Új ágazatok emelkednek ki és új intézményi szerkezetben történik a technológia irányítása. Az ágazati váltás legfontosabb eleme az infrastruktúra megújulása, ami köré szerveződnek az ágazatok. A tanulmány második részében a felsőoktatás változását mutatjuk be, ami mindig is szorosan kapcsolódott az iparpolitikához. Az új elem a tudásalapú gazdaság időszakában, hogy az oktatás átfogóbb szerepre tesz szert, a gazdasági fejlődés alapvető intézményi kerete lesz. A tanulmány harmadik részében emiatt elemezzük empirikus eszközökkel a hazai felsőoktatás lemorzsolódási mutatóit, és mutatjuk ki, hogy a felsőoktatási intézmények részéről az erőfeszítés a hallgatók megőrzésére hosszú távon kifizetődő lehet. The aim of the paper is to provide a policy framework for the industrial policy and higher education policy in the knowledge-based economy. The knowledge-based economy and society is the main feature of new era of globalization which means that new industries have launched, and new institutional structure has started to build in a global scale. The main characteristic of the new technology is the infrastructure (including space technology, 5G) and the infrastructure gives a new impetus to other industries. In the second part of paper, we show several stages of the development of higher education. Our main tenet is the strong connection between industrial policy and the development of higher education. We argue that the higher education will have got a stronger role in the new era. In the third part, we analyze the dropout rate in the Hungarian higher education and give some policy recommendation to mitigate it.

In the present paper, I investigate the use of sympathy and the Impartial Spectator in Adam Smith’s moral philosophy. My aim is not only a critical reading of Smith’s text but also to draw a historical perspective in which the two concepts evolved right into the 21st century. First, I distinguish three modes of constructing the relationship between the individual subject and the others of the community the subject belongs to. The first option is to define the individual in terms of the community, the second is to postulate a relatively autonomous individual who makes a contract with the community. The third is to conceive of both as mutually determining within a dynamic system. Smith tries to steer between the first two, while the third is developed in contemporary evolutionary and ecological approaches. Next, I will try to show that Adam Smith’s effort to ground moral judgment and behaviour on his idea of sympathy as a kind of imagination of what others feel and think, by means of an intermediary, the Impartial Spectator, runs into a paradox or vicious circle. Next, I offer a kind of solution to the regress of the irreducible distinction between morality and ethics. Then I extrapolate the idea of the Impartial Spectator to the problem of the radical Other, or alien, as it is developed in contemporary French phenomenology. Finally, I briefly apply the idea of the alien to fields other than philosophy such as anthropology, social networking, and ecology.

Hungarian A közgazdaságtan a gazdasági szereplők döntéseinek következményeit vizsgálja, amennyiben ezek a következmények a termékek előállítását, elosztását, cseréjét és az egyének és a társadalom jólétét befolyásolják. A döntések alapja sokféle lehet, de közös jellemzőjük, hogy a döntéshozók jövőképei – elvárások, elképzelések, prognózisok – jelentősen befolyásolják a folyamatokat. Ezt a mozzanatot a XIX. század végétől a várakozások segítségével próbálják megragadni. Jelen tanulmány a fejlemények legelső fázisára fókuszál: Hogyan is lett a kezdeti, szinte mellékesen kezelt jelenségből fontos közgazdasági változó? Az elemzés során kimutatjuk, hogy a közgazdaságtan – mint már annyiszor – ebben a kérdésben is más tudományok eredményeire támaszkodhatott és támaszkodott, mégpedig az angol filozófia, a Darwin-féle evolúcióelmélet és a statisztika akkori eredményeit használták fel. Az események helyszíne is beazonosítható: Anglia, ahol a XIX. század második felére olyan egyedüli kapcsolatrendszer alakult ki, amely kedvező feltételeket biztosított a tudományos alapokon megfogalmazott várakozások megjelenéséhez. English Economics is the study of the consequences of decisions made by economic agents that affect the production, distribution and exchange of goods, and the welfare of individuals and society. These decisions arise from a variety of factors, but a common element is that the visions of decision-makers - including expectations, ideas and forecasts - exert a significant influence on these processes. Since the late 19th century, efforts have been made to understand this phenomenon through expectations. This paper examines the early stages of these developments: How did a phenomenon initially regarded as peripheral evolve into a significant economic variable? The analysis shows that, as was often the case throughout history, economics drew on insights from other disciplines, including English philosophy, Darwinian evolutionary theory and statistics. The background to these events is clear: England, where, in the second half of the nineteenth century, a unique network of contacts fostered conditions conducive to the emergence of scientifically grounded expectations.

Hungarian A hazai és a nemzetközi tudományos közéletben is megkerülhetetlen Adam Smith munkássága. Leszámítva néhány szakértőt az írástudó közönség is csak egyet, jobb esetben kettőt ismer: A nemzetek gazdagságát és Az erkölcsi érzelmek elméletét. Smith munkássága ennél azonban sokkal szélesebb volt, közöttük is fontos szerepet töltött be a levelezés. Jelen tanulmány egy sorozat első része, amiben Smith érdekes leveleit, egyéb írásait mutatjuk be. English Adam Smith's contributions are indispensable to both the domestic and international scholarly communities. However, beyond a limited number of specialists, the educated public is generally familiar with only one or, at most, two of his works: The Wealth of Nations and The Theory of Moral Sentiments. Nevertheless, Smith's oeuvre extends significantly beyond these seminal texts, with his correspondence occupying a particularly important role. This paper marks the beginning of a series dedicated to the examination of Smith's intriguing letters and other lesser-known writings.

Hungarian Az uralkodó paradigma szerint a piacgazdaság lényegi rendszerjellemzője az aggregált termékpiaci egyensúly. Ezzel szemben Kornai a piacgazdaság lényegi jellemzőjét a túlkínálati rendszer mivoltában látja, vagyis a piacgazdaságban nincs aggregált termékpiaci egyensúly. Ebben a munkában e két összebékíthetetlen rendszerjellemzőt eredményező logikai struktúrát vizsgálom meg. Rámutatok, hogy az uralkodó elméletben a valós elemzés (real analyis) – oikonomia – egyensúly lehetősége logikai láncolatként következik. Ezzel szemben a Keynes-t és Marx-ot ötvöző heterodox elméletben a pénz elemzési (monetary analysis) keret –khrematistiké – aggregált termékpiaci túlkínálat logikai lánc áll fent. Homo oiconomicus versus homo khrematisticus. Makro-oikonomia kontra makro-khrematistiké. A kettő összebékíthetetlen. Ha elfogadjuk Max Weber és Marx állítását, miszerint a piacgazdaság lényegi jellemzője a khrematistiké, akkor ennek súlyos következménye van a makroökonómiai modellezés és elméletépítés terén: a makro-oikonomia nem viszi előre a piacgazdaság elméleti megértését. English According to the dominant paradigm, the essential systemic feature of a market economy is the aggregate product market equilibrium. Kornai, on the other hand, sees the essential characteristic of the market economy as being a surplus economy, i.e. there is no aggregate product market equilibrium in the market economy. In this paper, I examine the logical structure that gives rise to these two irreconcilable systemic features. I point out that in the dominant theory of real analysis - oikonomia – the possibility of equilibrium follows a logical chain. In contrast, in the heterodox logical structure combining Keynes and Marx, the logical chain is monetary analysis - chrematistics – aggregate product market excess supply. Homo oiconomicus versus homo khrematisticus. Macro-oiconomics versus macro-khrematistics. The two are irreconcilable. If we accept Max Weber's and Marx's claim that the essential characteristic of the market economy is khrematistics, this has serious consequences for macroeconomic modelling and theory building: macro-oikonomics does not advance the theoretical understanding of the market economy.

Ongoing research on Adam Smith is constantly opening up new chapters. The anniversary of his 300th birthday is a good opportunity to uncover certain unknown and misunderstood details of his oeuvre. The present paper aims to reveal missing data and contexts, to overwrite existing stereotypes concerning his thoughts and, last but not least, to implement new methods and results of interdisciplinary research.

This paper analyses industrial upgrading possibilities for the Hungarian economy in light of recent changes in global Foreign Direct Investment activities. The changing economic landscape provides a reason to investigate the impact of the recent developments in Hungary, a country with an open, dependent economy. The study investigates how the front-running sector, the manufacturing industry, performs during the current, turbulent times. Does it upgrade from the earlier assembly-focused positions in global value chains, or are there any signs of deterioration by backshoring certain activities to the headquarters of multinational companies? By using both primary and secondary research and conducting a regional comparison, the study finds that the Hungarian economy still shows the characteristics of a “factory economy”, but progress has been made towards the aspired “knowledge economy” status.

The Wealth of Religions by Barro and McCleary is an epoch-making work of the inter-discipline of religious studies and development economics, an eight-chapter summary of sixteen years of research and seminar work. The topic is very up-to-date, eye-catching, and provocative to some extent, considering the fact that politics, economics, and religion remain divisive topics in most societies today. In an era of renewal of religious terrorism, religious wars, and religious discrimination, writing this book shows a brave commitment to freedom, justice, and universal prosperity. Barro and McCleary, coming from an economic and a moral philosopher background, respectively, have published plenty of academic papers, while simultaneously running the class Political Economy of Religions at Harvard on topics they write about in this book, published by the Princeton University Press.

Hungarian A dolgozatomban egy kutatás eredményét mutatom be, mely 40 éves vagy annál fiatalabb, a kutatás idején működő vállalkozással rendelkező fiatalok kérdőíves megkérdezésén alapul. Habár a populáció sajátosságai miatt teljesen véletlenszerű mintavételre nem volt mód, de a többcsatornás kommunikáció során a populáció kb. 10%-át sikerült elérni. Az elért fiatal vállalkozók 1%-a töltötte ki önkéntesen a kérdőívet. A 243 válaszoló területileg, életkor, nem és iskolai végzettség szerint magas heterogenitással rendelkezik. A kutatás sok tekintetben a korábbi, teljes fiatalság körében végzett kutatásokkal hasonló eredményt hozott például a függetlenség és az anyagi előnyök széleskörben fontos motiváló erejét tekintve, ugyanakkor a családi háttér már erős szórást mutatott. Érthető módon ez utóbbi a vállalkozói családból származók esetében volt fontos, ugyanakkor a minta jellemzőiből az derült ki, hogy nem vállalkozói családból is sok fiatal indít vállalkozást. Az ifjúsági vállalkozásfejlesztés területén vélhetően érdemes ezt a csoportot külön kezelni, hiszen esetükben magasabb tudásbeli és érzelmi küszöböt jelenthet a saját vállalkozás indítása. English In this paper, I present the results of a research based on a questionnaire survey of young people aged 40 and under, with a business at the time of the research. Although a completely random sampling was not possible due to the characteristics of the population, it was possible to reach about 10% of the population through multichannel communication. 1% of the young entrepreneurs reached completed the questionnaire voluntarily. The 243 respondents were highly heterogeneous by area, age, gender and education. In many respects, the survey yielded similar results to previous surveys among young people as a whole, for example in terms of the broadly important motivational force of independence and financial advantages, but family background showed a strong variance. Understandably, the latter was important for those from entrepreneurial families, but the sample characteristics showed that many young people from non-entrepreneurial families also start a business. In the field of youth entrepreneurship development, it is probably worthwhile to treat this group separately, as they may have a higher knowledge and emotional threshold to start their own business.

In universities, there has been a strong tradition of knowledge development in recent decades, where the emphasis in education has been on knowledge transfer rather than skill development. In the labour market, by contrast, the focus is increasingly on skills enhancement. Where is the balance, taking in mind that the educator is part of the educational environment and different stakeholders of the system expect different roles from them? What is an excellent teacher like, in our modern world, who is ready to face these challenges, invests energy, shows interest in students and excels in shaping the learning environment around them in a positive way? What are the approaches that are most needed in entrepreneurship education? Our paper seeks to continue the dialogue around these burning questions and comes to the conclusion that educators are important stakeholders in entrepreneurship education. Clarification and development of their roles, their job-fitness, needs more attention and further research.

Hungarian A cikk az idősebb munkavállalók körében végzett kérdőíves felmérésünk eredményét mutatja be abból az aspektusból, hogy hogyan tervezi az idősebb korosztály későbbi életévei során munkaerőpiaci részvételét. A kérdőív közel 160-160 válaszadójának nagy része felmérésünk mindkét helyszínén – Székesfehérváron és vonzáskörzetében, valamint Budapesten – úgy nyilatkozott, hogy jelenlegi elképzelései szerint a jövőben is szeretne valamilyen formában dolgozni. Sokan nyugdíj mellett dolgoznának, de olyanok is szép számmal akadtak, akik a nyugdíjkorhatár betöltésekor nem kívánnak majd nyugdíjba vonulni. Felmérésünk jelezte, hogy a különböző áthidaló munkák, valamint az idősebbek igényeihez alkalmazkodó munkahelyek jól elősegíthetik az életkorban kitolódó munkavállalást, ami az idősödő magyar társadalomban egyre inkább elkerülhetetlen. English The paper presents the results of our questionnaire survey on older workers, in terms of how they plan to participate in the labour market in their later life. Most of the nearly 160-160 respondents stated in both locations of our survey – in Székesfehérvár and its agglomeration, as well as in Budapest – that according to their current considerations, they would like to work in some form in the future. Many would work in retirement, but there were also a large number who would not want to retire when they reached retirement age. Our survey indicated that various bridging jobs, as well as jobs adapted to the needs of older people, can very well promote employment of the older people. This sounds good, because practice shows that in the ageing Hungarian society, the employment of older people will be inevitable.

Whereas innovation ecosystems became widely popular lately, our knowledge is quite limited on the practical implementation of the relevant ecosystem models, specifically in Hungary. Hence, the aim of this paper is to analyse an innovation ecosystem as a case study related to one of the biggest Hungarian multinational company, called Tungsram. The research is considered to be a qualitative research, as the methodology incorporates document analysis and 26 semi-structured interviews with the ecosystem’s participants. The results show that the main benefits of participating in ecosystems are: new value creation by resource and knowledge sharing, networking and minimizing the cost of innovation. Meanwhile, the pitfalls of cooperation are closely related to the credibility of the ecosystem leader, to the formulation of the ecosystem’s strategy and to the quality of the absorptive capacity of the partners.

By taking the main aspirations of the minilateralism as a theoretical framework, this research aims to investigate the origins and prospects of the Slavkov Triangle, which was initiated as a new regional platform between Austria, the Czech Republic, and Slovakia in 2015. The main motivation of the grouping has been to enhance the cooperation of these States in various areas, ranging from energy security, transport infrastructure, youth employment and cross-border relations to the social dimension of European integration. The regional platform was regarded as problematic as an alternative to the Visegrad cooperation, since it would imply the isolation of Hungary and Poland. Forming a response to these inquiries, this article aims to find out whether the Slavkov Triangle presents a new, sustainable and alternative central European format. In this respect, the focal point of the research is to answer the question whether the Slavkov Triangle fits theoretically to the traditional ‘minilateral’ grouping definition within the European Union (EU). To reveal whether the members of the Triangle have adopted a concrete joint position in EU decision-making, this paper examines the voting patterns of the members of the Triangle by conducting a quantitative analysis of the voting record of the members of the Triangle in the Council of the EU. The empirical analysis will show the degree to which these countries vote together as a minilateral group. The time frame is designated in two-time spans. The first time span focuses on the time between 2010 and 2015, while the second time span covers voting records from 2015 (the beginning of the initiative) until 2022 November (the most recent date of the voting data that is publicly available). This would help grasp the comparative case basis of voting records of these member states before and after the Triangle. In this way, the current study empirically contributes to the burgeoning scholarly literature on regional groupings within the EU.

Hungarian Az elmúlt időszak eseményeinek következtében megnövekedett az érdeklődés az ellátási láncok működése, a kockázatok kezelése iránt. Jelen tanulmányban az élelmiszeripari ellátási láncokkal és az ezekre ható kockázatok természetével foglalkozunk, valamint hozzákapcsoljuk a dinamikus képességek elméletét is. Vizsgálatunk fókuszában hazai élelmiszeripari ellátási lánc downstream szereplői állnak, és interjúk, illetve egyéb belső vállalati dokumentumok felhasználásával kvalitatív kutatásmódszertant követünk. A tanulmány célja, hogy azonosítsa a vállalatok azon dinamikus adottságait, amelyek az ellenálló képesség támogatásával növelik az ellátási láncok ezen képességét. Feltételezésünk szerint az érzékelési képesség és a rugalmasság, valamint a kommunikációs és menedzsment koordinációs készségek kulcsfontosságúak a különböző típusú és erősségű kockázatok, veszélyek kezelésében. A kutatás eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a vizsgált hazai ellátási láncok esetében az érzékelés, az abszorpció és az integratív dinamikus képesség dimenziók egyes képességei várakozáson felül vannak jelen. Viszont az olyan kapcsolati dinamikus képesség dimenzióba tartozó képességek, mint pl. a megszerzett tudás integrálása egy hálózatba, a kockázatmegosztás, a szövetségek megerősítése vagy a reputációs előnyök használata, további fejlődési lehetőséget jelent az ellátási láncok ellenálló képességének növelésére. English Recent events led to increased interest in supply chain operations and risk management. In this paper, we focus on food supply chains, the nature of the risks that affect them, and link this to the theory of dynamic capabilities. The focus of our investigation is on domestic food supply chain downstream actors, and we follow a qualitative research methodology using interviews and other internal company documents. The aim of the study is to identify the dynamic capabilities of firms that support resilience, and thereby enhance supply chain resilience. We hypothesise that sensing capability and resilience, as well as communication and management coordination skills, are key to managing risks and threats of different types and severity. As a result of this research, we conclude that some capabilities of the dimensions of perception, absorption and integrative dynamic capability are present in the supply chains studied, above expectations. However, capabilities belonging to the relational dynamic capability dimension, such as integrating acquired knowledge into a network, risk sharing, strengthening alliances or using reputational advantages, offer further potential for improvement in the resilience of supply.

A globális népesség éves növekedési üteme az elmúlt ötven évben nagyjából a felére csökkent. A csökkenés egyik fő oka a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan mérséklődő teljes termékenységi arányszám mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. A csökkenő gyermekvállalási arány a társadalom fokozódó elöregedéséhez, illetve sok esetben a népesség kontrakciójához is vezet, mely folyamat egy adott ország gazdasági és társadalmi helyzetét nagymértékben meghatározza. A tanulmányban a globális folyamatok szemszögéből mutatjuk be a Magyarországon 2015-től fokozatosan bevezetett állami családtámogatási programokat – elsősorban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, illetve a Babaváró Hitel struktúráját –, és elemzzük a programok eddigi hatásait a teljes termékenységi arányszám alakulására. Egyszerű számítással próbáljuk meg többféleképpen megbecsülni, hogy a magyar teljes termékenységi arányszám miként alakult volna a támogatások bevezetése nélkül és ezáltal rövid távon a programok miatt mennyivel több gyermek születhetett meg, illetve szcenárióelemzéssel vizsgáljuk, hogy különböző jövőbeli termékenységi arányszámok milyen magyar népességstruktúrát indukálhatnak. Részeredményeink alapján a programok növelték a nők gyermekvállalási szándékát, azonban a kellő mértékű népesedési fordulat egyelőre elmaradt Magyarországon, a gyermekvállalási arány még mindig jelentősen alatta marad a reprodukcióhoz szükséges szintnek. A fennálló trendek folytatódásával azonban stabilizálódhat Magyarország népessége, azonban ebben nagy szerepet játszik a jövőben várhatóan tovább javuló mortalitási mutatók is. The annual growth rate of the global population has roughly halved in the last fifty years. One of the main reasons for the decline is the fall in total fertility rates in both developing and developed countries, as economic development has increased. Declining fertility rates also lead to an ageing society and, in many cases, to population contraction, a process that has a major impact on the economic and social situation of a country. In this paper, we present the family support programmes gradually introduced in Hungary from 2010 onwards - mainly the Home Purchase Subsidy Scheme for Families and the Prenatal baby support loan - from the perspective of global processes, and analyse the impact of the programmes on the total fertility rate. With a simple calculation, we try to estimate in several ways how the total fertility rate would have changed without the introduction of subsidies in Hungary and thus how many more children could have been born in the short term due to the programmes, and we use a scenario analysis to examine the Hungarian population structure induced by different future fertility rates. Based on my partial results, the programmes have increased women's intention to have children, but the necessary population turnaround has not yet taken place in Hungary, with the fertility rate still well below the level needed for reproduction. However, with the continuation of the existing trends, the population of Hungary may stabilize, however, the mortality indicators, which are expected to improve further in the future, will also play a major role in this. Keywords: fertility, family support program, population turnaround, scenario analysis

A fejlodesgazdasagtan.hu hasábjain az elmúlt hetekben pezsgő vita bontakozott ki a munka fogalmával és a szabadsággal kapcsolatban. A vitában részt vevő kollégák közös kiindulópontja, hogy a munka a szabadság ellentétpárjaként jelenik meg mind a közgazdaságtudományban, mind a köznapi szóhasználatban. Jelen írásunkban a szakmai párbeszéd tanulságait szeretnénk összefoglalni. A szerzők amellett foglalnak állást, hogy a szabadság nem a munkanélküliség állapota, a munka kommodifikált, kizsákmányoló fogalmán túl a munka a szabadság gyakorlásának, a személyes fejlődésnek és a társadalmi részvételnek egyik fontos formája lehet. In the website of “Fejlodesgazdasagtan”, a lively debate has been unfolding in recent weeks about the concept of work and freedom. The common starting point was that work appears as the opposite of freedom in economic literature and in everyday language. In this paper, we aim to summarise the lessons learned from this discussion. We argue that freedom and work are not mutually exclusive concepts. In our view, a workless society cannot be an ideal. We point out that beyond the commodified, exploitative concept of work, it can also be interpreted as a form of personal development, practising freedom and participation in society.

The aim of the paper is to analyse the implementation of Hungarian EU funding in the most recent budgetary period which ended in 2020. The research examines the intervention fields aimed by the operational programmes and the statistics of grant applications as well. In addition, the study gives a detailed analysis about the economic development programme compared to the one in the previous financial cycle. Overall, the aim is to seek the funding practice in Hungary regarding to the sectoral priorities and the characteristic of regional allocation.

In today's society, mankind is at a turning point in the context of the fourth industrial revolution and changes in new technologies and production models, which is raising a higher requirement for future labour. In this article, we look at the economic facets of basic education in China, since the mindset of young people is vital to developing a prosperous and better future civilization for mankind. The main topic of our paper is to analyze the economic literary level of the average high school students to assume how they can react and make a contribution to the coming fourth industrial revolution and the future civilization. The research relies on the materials of Chinese high school students’ actual textbooks related to the Fourth Industrial Revolution and Economics, and the book The Future of Humanity: Global Civilization and China's Rejuvenation by Professor Jin Zhouying. During the process of research, we found that, on the one hand, basic economics knowledge during the middle school period is helpful to students' daily life. On the other hand, some of the economics knowledge learned by middle school students cannot catch up with the trends and the texts are scattered in different subject textbooks. Therefore, due to innovative knowledge of youth, the relevant high school economics textbooks should be more keeping up with the times and provide more systematic and professional economic knowledge.

Az iskolázottság növekedése az előrejelzések szerint nem lassul. Ugyanakkor az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek alakulása sajátos képet mutat. Az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek a Kuznets-görbének nagyjából megfelelő lefutást mutatnak a magasabb iskolázottság időszakában, de az országcsoportok nagy részében ez kiegészül egy ellentétes görbületű résszel az alacsonyabb iskolázottság időszakában, s így egy hullámszerű alakulás jellemzi az iskolázottsági egyenlőtlenségeket az iskolázottsággal együtt vizsgálva. Az írás azt is megvizsgálja, hogy az iskolázottsági egyenlőtlenségek milyen kapcsolatot mutatnak a keresetegyenlőtlenségekkel.Educational attainment is growing and is not projected to slow down in the future. However, as educational attainment rises, the evolution of educational inequalities shows a particular pattern. As schooling increases, the inequalities in schooling follow a roughly Kuznets curve slope for the period with a higher number of years of schooling completed. But in most groups of countries, this is complemented by an opposite curvature in the period of lower education, and thus a wave-like trend characterizes educational inequalities when examined in conjunction with education. In addition to analysing educational inequalities, the paper also examines the relationship between educational inequalities and earnings inequalities.

Russia, China and India (RIC) are the three most significant powers in the Eurasian region. Their influence on and role in security, political and economic organizations in Eurasia is outstanding. In bilateral perspective, Russia and India, respectively Russia and China represent major country relationships in the region. In multilateral perspective, beside numerous regional and international organizations the three countries are also the key members of the BRICS group. This paper focuses on both the positive and the negative impact of BRICS institutions, policies, action plans, and practical projects on Eurasian security, political and economic cooperation.