Search

The international scientific community puts an ever-growing emphasis on research excellence and performance evaluation. So does the European Union with its flagship research excellence grant scheme organised by the European Research Council. This paper aims to provide an in-depth analysis of one of the ERC's thematic panels within the social sciences, namely the SH2 “Political Science” panel. The analysis is based on empirical, statistical methods, and network analysis tools to gain insights about the grant winners' publication patterns and their coauthor networks. The results draw up an academic career track of the grantees based on quantitative publication patterns and performance. Besides, a change in authorship can be observed, which is proven by the formation of new groups and intensifying intra-group collaboration patterns in the case of all three grant types. However, the ERC grant serves different functions for the winners of three different categories: for the Starting Grant winners, it offers the possibility to kick off and establish their research group, for the Consolidator Grant winners, it opens up new opportunities to extend their co-authorship network, and for the Advanced Grant winners, it offers the chance to start a new collaboration. more...

Az 1953-ban útjára indult, immáron hetvenéves Belügyi Szemle tudományos folyóirat jubileumi „70 év, 70 gondolat” című kiadványában megjelent tanulmány olvasható a felkért szerzőktől.

The paper aims to investigate the research patterns of Hungarian university full professors and career pathways in various disciplines. Hungary has a so-called ‘multi-stage’ formalized hierarchy that clearly defines the steps leading to achieve the appointment of full professor. Following the theoretical chapter in which different career scenarios – such as ‘Top Researcher’, ‘Outstanding Lecturer’ and ‘Local Manager’ are presented, an empirical analysis is carried out. The sample consists of a group of 327 professors. Our results point out that there are different research patterns and a significant gap can be observed between disciplines rather preferring international publication (scored by SJR) and the ones opting for publishing monographs. As far as career paths concerned, it was found that the number of years until reaching the PhD degree ranges between 6-13 years, 15.5–22 years are needed on average to achieve habilitation, while the time needed for getting the title of full professor ranges between 22-27 years. It is clearly perceivable that the gap in the number of years converges until reaching full professorship in each and every discipline. more...

Jelen tanulmány a nemzetközi tudományos versenyképességet méri a rendészettudományi profillal rendelkező intézmények körében. A nemzetközi tudományos szemléletváltásba jól illeszkedik az egyre kiéleződő verseny, mind a kutatók egyéni, mind az intézmények és országok szintjén. A nemzetközi tudományos szemléletváltás legjelentősebb folyamata a tudományos munka „piacosodása”, melynek keretében a szerzők megélhetésüket kötik a kutatómunkához. A folyamat jelentős eleme a nemzetközi rangsorok, különösen a jelen tanulmányunk vizsgálati kereteit adó nemzetközi egyetemi rangsorok felértékelődése a tudományos teljesítmény mérhetővé válásával. A vizsgálatba hat intézményt vontunk be: Central Police University, College of Policing, Israel Police, National Research Institute of Police Science, Royal Canadian Mounted Police, Shandong Police College. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált intézmények összes publikációinak 79%-a folyóiratközleményként jelenik meg, ezt a konferenciaközlemények és review típusú közlemények követik. A társadalomtudományi közlemények 266 darabbal a hatodik legaktívabb tudományterületként jelennek meg a publikációs tevékenységben, melyet az orvostudományi közlemények vezetnek 1088 közleménnyel. A publikációs aktivitást tekintve megállapíthatók a bevont szerzők körében legnépszerűbb tématerületek is, melyet a „Gyilkosság; Sorozatgyilkos; Gyilkosok” tématerület vezet. A társszerzői hálózat elemzésekor egy igen aktív és erőteljes tudományos együttműködés rajzolódik ki a vizsgált intézmények szerzői körében. Az ehhez a társszerzői hálózathoz való csatlakozás a hazai, főleg Nemzeti Közszolgálati Egyetem központú rendészettudományi kutatók számára prioritás a nemzetközi versenyképesség eléréséhez. more...

Jelen tanulmány az egyetemi tanári és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktori fokozatszerzési eljárásban használt útmutatókat és szabályzatokat vizsgálja azok követelményrendszere szempontjából. Célja, hogy az egyes indikátorok súlyát és jelentőségét összevesse, különös tekintettel a társadalomtudományok területére. A nemzetközi szakirodalom három tevékenységi kört emel ki, melyek a tudományos teljesítményértékelési rendszerek alapját adják. Ezek a tudományos tevékenység, oktatási tevékenység és a tudományos közéleti szerepvállalás. Eredményeink azt mutatják, hogy alapvetően a szabályozók kiforrottak, viszont mindegyikben megfigyelhetjük a tudományos tevékenység előtérbe kerülését. Míg ezeket az indikátorokat számszerűen és pontosan határozzák meg, az oktatási tevékenységgel kapcsolatos indikátorok több mozgásteret hagynak a pályázóknak, a rendszer rugalmasságát is biztosítva. Az egyetemi tanári és az MTA doktori minimumkövetelmény- rendszer áttekintése után a tanári követelményrendszert vizsgáljuk részleteiben. A pontozási rendszer kiegyensúlyozott, igyekszik egyenlő mértékben figyelembe venni a tudományos és az oktatási tevékenységet. A minimum feltételek kikötése egyrészt megadja azt a mozgásteret a pályázónak, hogy saját készségei mentén kaphasson pontszámot, elismerve a kiemelkedő oktatási vagy kutatói munkát, másrészt viszont hatékonyan méri azt, hogy a pályázó minden indikátor mentén alkotott már, és mindben szerzett tapasztalatot pályája során. [ABSTRACT FROM AUTHOR] more...