Search

Bevezetés: A bal oldali közös tüdővénás törzs a tüdővénák leggyakoribb anatómiai variációja, mely befolyásolhatja a tüdővéna-izoláció sikerességét. Célkitűzés: Célunk a beavatkozási adatok és a kimenetel összehasonlítása volt bal oldali közös tüdővénás törzs, illetve normál bal pitvari anatómia esetén, rádiófrekvenciás, illetve krioballonnal végzett katéterablatiót követően. Módszer: A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben 2019. 10. 01. és 2022. 03. 10. között paroxizmális és perzisztens pitvarfibrilláció miatt tüdővéna-izoláción átesett, a beavatkozás előtt cardialis CT-vizsgálattal rendelkező betegek adatait értékeltük retrospektív módon. Bal oldali közös törzsként definiáltunk minden olyan esetet, amelynél a bal oldali felső és alsó tüdővéna legalább 5 mm-rel a bal pitvari beszájadzás előtt összenyílt. Eredmények: A vizsgált populációból (n = 210) 42, bal oldali közös törzzsel (vizsgált csoport) és 60, normál bal pitvari anatómiával rendelkező (kontrollcsoport) beteg adatait elemeztük. A közös törzzsel rendelkező és a kontrollcsoport között a demográfiai adatok és a társbetegségek tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget. A beavatkozási adatokban (beavatkozási időtartam, sugáridő, bal pitvari tartózkodási idő, sugárdózis) rádiófrekvenciás és krioballonnal végzett ablatio esetén nem volt különbség a két csoport között. Rádiófrekvenciás ablatiót követően a sikerarány az 1 éves utánkövetésnél a közös törzzsel rendelkezők esetében 72,0%, a kontrollcsoportban 76,2% volt (p = 0,659). Krioballonos ablatio esetén a sikerarány 64,7%, illetve 69,2% volt közös törzs, illetve normálanatómia esetén (p = 0,641). Következtetés: A beavatkozási paraméterek és a klinikai kimenetel tekintetében nem volt szignifikáns különbség a bal oldali közös tüdővénás törzzsel és a normál bal pitvari anatómiával rendelkező betegek között. Mind a rádiófrekvenciás, mind a krioballonnal végzett ablatio jól alkalmazható ebben a populációban. Orv Hetil. 2023; 164(4): 140–147.

Összefoglaló. Bevezetés: Az elhízás korunk egyik legnagyobb kihívása, hiszen a többletsúly számos krónikus betegség kockázati tényezője, és fontos pszichés és szociális következményei vannak. A kezelésben bizonyítottan hatékony a kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program, amelynek során alapvető fontosságú a reális célsúly meghatározása, ugyanis az irreális elvárások megakadályozhatják a hosszú távú sikeres testsúlykontrollt. Célkitűzés: Prospektív kutatásunk kérdése, hogy az elérhető fogyást milyen mértékben befolyásolják a testsúlycélok a kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program során. Feltételeztük, hogy a testsúlycsökkentő csoport résztvevői irreális fogyási elvárásokkal érkeznek, melyek azonban reálisabbá válnak a program végére, és megmaradnak az utánkövetés idejére. Emellett feltételeztük, hogy a testsúlycsökkentő program során az evési magatartás pozitív irányban fog változni. Módszer: A 24 hetes testsúlycsökkentő programban 63, az egyéves utánkövetésben pedig 49 felnőtt vett részt. A résztvevők antropometriai mutatói mellett (testtömeg, testmagasság) az evési magatartást és a testsúlycélokat a Háromfaktoros Evési Kérdőívvel, illetve a Célok és Relatív Testsúlyok Kérdőívvel mértük fel. Eredmények: A résztvevők közel 90%-a elérte a professzionális testsúlycsökkentő módszerek esetében elvárható legalább 5–10%-os fogyást, az evési magatartás pozitív irányban változott, testsúlycéljaik reálisabbak lettek. A fogyás szignifikáns, fordított kapcsolatban volt az aktuális és az álomsúly, az aktuális és a vágyott, valamint az aktuális és az elfogadható testsúly közötti eltéréssel. Következtetés: A kognitív viselkedésterápia széles körben alkalmazható, hatékony testsúlycsökkentő módszer, amelynek sikerében fontos szerepet játszanak a reálisan kitűzött testsúlycélok. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1119–1128. Summary. Introduction: Obesity has become one of the most challenging issues, as the excess body-weight is a risk factor for numerous chronic diseases and has serious psychological and social consequences. The cognitive behavioral approach to weight loss had been shown an effective treatment, in which realistic weight target setting is essential, because unrealistic expectations can hinder the effort for a successful long-term weight management. Objective: The objective of our prospective study was to investigate as to how weight loss is influenced by realistic and unrealistic weight targets in a cognitive behavioral weight loss program. We hypothesized that the participants come with unrealistic weight loss expectations, which become more realistic by the end of the program and remain realistic for the follow-up. In addition, a positive change was expected in the eating behavior of the participants during the program. Method: The program was completed by 63 people, 49 subjects participated in the 1-year follow-up. Anthropometric data were obtained and the participants were asked to fill in the Three-Factor Eating Questionnaire – Revised 21 items and the Goals and Relative Weights Questionnaire. Results: According to the results, the program is effective, since nearly 90% of the participants reached at least 5–10% weight loss as expected by professional weight loss methods. Besides weight loss there were positive changes in the participants’ eating behavior; weight targets became more realistic. Weight loss was inversely related to the difference between actual and dream, actual and desired as well as between actual and acceptable weight. Conclusion: Our results in accordance with previous studies show that cognitive behavioral weight loss programs can be effective; however, setting up realistic weight targets can be crucial in successful weight loss. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1119–1128.

Összefoglaló. Bevezetés: Az elhízás korunk egyik legnagyobb kihívása, hiszen a többletsúly számos krónikus betegség kockázati tényezője, és fontos pszichés és szociális következményei vannak. A kezelésben bizonyítottan hatékony a kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program, amelynek során alapvető fontosságú a reális célsúly meghatározása, ugyanis az irreális elvárások megakadályozhatják a hosszú távú sikeres testsúlykontrollt. Célkitűzés: Prospektív kutatásunk kérdése, hogy az elérhető fogyást milyen mértékben befolyásolják a testsúlycélok a kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program során. Feltételeztük, hogy a testsúlycsökkentő csoport résztvevői irreális fogyási elvárásokkal érkeznek, melyek azonban reálisabbá válnak a program végére, és megmaradnak az utánkövetés idejére. Emellett feltételeztük, hogy a testsúlycsökkentő program során az evési magatartás pozitív irányban fog változni. Módszer: A 24 hetes testsúlycsökkentő programban 63, az egyéves utánkövetésben pedig 49 felnőtt vett részt. A résztvevők antropometriai mutatói mellett (testtömeg, testmagasság) az evési magatartást és a testsúlycélokat a Háromfaktoros Evési Kérdőívvel, illetve a Célok és Relatív Testsúlyok Kérdőívvel mértük fel. Eredmények: A résztvevők közel 90%-a elérte a professzionális testsúlycsökkentő módszerek esetében elvárható legalább 5-10%-os fogyást, az evési magatartás pozitív irányban változott, testsúlycéljaik reálisabbak lettek. A fogyás szignifikáns, fordított kapcsolatban volt az aktuális és az álomsúly, az aktuális és a vágyott, valamint az aktuális és az elfogadható testsúly közötti eltéréssel. Következtetés: A kognitív viselkedésterápia széles körben alkalmazható, hatékony testsúlycsökkentő módszer, amelynek sikerében fontos szerepet játszanak a reálisan kitűzött testsúlycélok. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1119-1128.Obesity has become one of the most challenging issues, as the excess body-weight is a risk factor for numerous chronic diseases and has serious psychological and social consequences. The cognitive behavioral approach to weight loss had been shown an effective treatment, in which realistic weight target setting is essential, because unrealistic expectations can hinder the effort for a successful long-term weight management.The objective of our prospective study was to investigate as to how weight loss is influenced by realistic and unrealistic weight targets in a cognitive behavioral weight loss program. We hypothesized that the participants come with unrealistic weight loss expectations, which become more realistic by the end of the program and remain realistic for the follow-up. In addition, a positive change was expected in the eating behavior of the participants during the program.The program was completed by 63 people, 49 subjects participated in the 1-year follow-up. Anthropometric data were obtained and the participants were asked to fill in the Three-Factor Eating Questionnaire - Revised 21 items and the Goals and Relative Weights Questionnaire.According to the results, the program is effective, since nearly 90% of the participants reached at least 5-10% weight loss as expected by professional weight loss methods. Besides weight loss there were positive changes in the participants' eating behavior; weight targets became more realistic. Weight loss was inversely related to the difference between actual and dream, actual and desired as well as between actual and acceptable weight.Our results in accordance with previous studies show that cognitive behavioral weight loss programs can be effective; however, setting up realistic weight targets can be crucial in successful weight loss. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1119-1128.