Search

Összefoglaló. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések igen gyakoriak, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az enyhe, gyorsan múló gastrointestinalis tünetekkel a betegek nem fordulnak orvoshoz, vagy nem történik diagnosztikus vizsgálat. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint az USA-ban évente 6 lakosból 1 esik át élelmiszer okozta tüneteken. Az ételintoxikációk során a baktérium által termelt toxinok okozzák a tüneteket, közülük a leggyakoribb a Clostridium perfringens, a Staphylococcus aureus és a Bacillus cereus okozta, élelmiszer-eredetű intoxikáció. A nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt élelmiszerekben - beleértve a S. aureus által szennyezett anyatejet - ezen baktériumok életképesek maradnak, elszaporodnak, és toxint termelhetnek, illetve toxinjaik megőrzik megbetegítőképességüket. Az étel elfogyasztása után 3-12 órával hányást, hasmenést okoznak. A tünetek többnyire 24 órán belül megszűnnek. A Clostridium botulinum súlyos neurológiai tünetei miatt emelkedik ki a többi toxikoinfekció sorából. C. botulinum okozta tünetekre felnőtteknél házi készítésű konzervek és húskészítmények elfogyasztása után jelentkező gastrointestinalis vagy neurológiai tünetek esetén kell gondolnunk. A Clostridioides difficile szintén a toxinjai révén okoz súlyos, életveszélyes megbetegedést, továbbá az esetek 20-30%-ában számolnunk kell az infekció relapsusával. Növekvő gyakorisága miatt ismernünk érdemes a laboratóriumi és klinikai diagnosztika részleteit és a legmodernebb kezelési lehetőségeket, úgymint megfelelő mintavétel, mintatárolás és -szállítás, tenyésztés, toxinkimutatás, helyes tüneti kezelés, antibiotikumkombinációk, széklettranszplantáció és monoklonálisantitest-kezelés. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2019-2028. Summary. Foodborne diseases are quite common, however, accurate data are not available because patients do not visit doctors with mild, rapidly resolving symptoms and diagnostic tests are not performed. The Centers of Disease Control and Prevention (CDC) estimates that, in the USA, 1 in 6 citizens gets food poisoning yearly. Symptoms of intoxication are due to the toxins produced by bacteria, mostly by Clostridium perfringens, Staphylococcus aureus and Bacillus cereus. These bacteria can survive in not properly stored or heated food, including S. aureus contaminated breastmilk. They can multiply and produce toxins causing intoxications. The gastrointestinal symptoms start 3-12 hours after consumption of the contaminated food and resolve in 24 hours. Clostridium botulinum causes severe neurological symptoms that should be suspected after consumption of home-made cans, smoked hams and sausages. The disease caused by Clostridioides difficile is not a foodborne one, but C. difficile causes severe infection via its toxins. Another problem is that C. difficile infection recurs in 20-30% of cases. Due to the increasing incidence of foodborne diseases, it is worth to learn the precise clinical and laboratory diagnostic algorithms including sampling, storage and transportation of samples, cultivation of bacteria and differential diagnosis of these diseases, furthermore the most up-to-date symptomatic and causative treatment options like antibiotic combinations, stool transplantation and monoclonal antibodies. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2019-2028.

Ureaplasma urealyticum and Mycoplasma hominis have important role among the causative agents of sexually transmitted diseases. Aim: The aim of the study was to determine the frequency and antibiotic resistance of Ureaplasma urealyticum and Mycoplasma hominis in genital samples obtained from patients examined in the Sexually Transmitted Diseases Centre of the Department of Dermatology, Venerology and Dermatooncology, Semmelweis University, Budapest between May 1, 2008 and July 31, 2010. Patients and methods: Samples were taken from the urethra in men and from the cervix and urethra in women by universal swab (Biolab®) into Urea-Myco DUO kit (Bio-Rad®) and were incubated for 48 hours at 37 C°. Antibiotic sensitivity of positive samples was determined in U9 bouillon using SIR Mycoplasma kit (Bio-Rad®). Results: Samples for 4154 patients aged 16-60 years were examined. In 247/4154 samples (6%) U. urealyticum and in 26/4154 samples (0.63%) M. hominis was isolated from the genital tract. Most U. urealyticum and M. hominis strains (75% and 77%, respectively) were cultured from cervix, while the remaining 25%, and 23% from the male and female urethra, respectively. U. urealyticum and M. hominis were most commonly detected in patients aged between 21 and 40 years. The majority of U. urealyticum strains were sensitive to tetracycline (94%), doxycycline (95%), azithromycin (88%) and josamycin (90%), but were resistant to ofloxacin (21%), erythromycin (85%) and clindamycin (79%). Seventy-seven percent of the U. urealyticum strains were simultaneously resistant to erythromycin and clindamycin, suggesting that ex iuvantibus therapies may select cross-resistant strains to both antibiotics. The resistance of M. hominis to clindamycin, doxycycline, ofloxacin and tetracycline varied between 4% and 12 %. Conclusions: Because none of the strains was sensitive to all examined antibiotics, the antibiotic sensitivity of U. urealyticum and M. hominis strains should be determined. The high rate of ofloxacin, erythromycin and clindamycin resistance should be considered in the therapy of U. urealyticum infections in Hungary. This is the firstsuch a clinical microbiological study in this topic in Hungary. Orv. Hetil., 2011, 152, 1698–1702.

A nosocomialis fertőzések fő okozói az egészségügyi többletkiadásoknak és szoros összefüggésben állnak a betegbiztonság problémakörével is. Hatékony infekciókontrollal, szigorított higiénés intézkedésekkel, célzott szűrővizsgálatokkal a kórházi fertőzések 30%-a megelőzhető. Napjainkban a methicillinrezisztens Staphylococcus aureus az egyik legfontosabb nosocomialis patogén. Az ellene történő védekezés lépései jól ismertek, ezért választottuk ezt a kórokozót költséghatékonysági vizsgálatainkhoz. Kiszámoltuk a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórházban kétéves periódus alatt lezajlott methicillinrezisztens Staphylococcus aureus okozta járvány költségeit és szembeállítottuk a szűrővizsgálatok költségeivel. Eredményeinket összehasonlítottuk a nemzetközi szakirodalmi adatokkal is. Megállapíthatjuk, hogy a szűrővizsgálatok költségei jóval alacsonyabbak, mint a kórházi fertőzések kezelésének költségei, ezért elsődleges szerepe a prevenciónak van.

Klinikánk STD Centrumában 2004 óta végezzük a syphilis, gonorrhoea és egyéb STD-fertőzésben szenvedők ellátását. STD Centrumunkon szűrőállomás működik, ahol anonim HIV- és syphilisszűrést végzünk. 2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig összesen 42 114 orvos–beteg találkozás történt. 25 362 HIV- és syphilisszűrő vizsgálatot végeztünk el, orvosi vizittel egybekötve (HIV: 12 337, syphilis: 13 025). Önkéntes szűrővizsgálat 18 883 esetben történt (HIV: 16 614, syphilis: 2269). Négy év alatt 600 új syphilis- és 339 új gonorrhoeafertőzést diagnosztizáltunk. A kötelezően ajánlott HIV-szűrés során a 4 év alatt összesen 47 új HIV-fertőzést találtunk, illetve ismert és gondozott HIV-szeropozitív betegek közül 63 esetben állapítottunk meg új syphilis- vagy gonorrhoeafertőzést. Országosan, a gondozói hálózat bevonásával sikeres kontaktuskutatást syphilisnél évente 400, gonorrhoeánál évi 150–200 alkalommal végeztünk. Cikkünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a klasszikus nemi betegségek közé számító syphilis- és gonorrhoeafertőzések, valamint a többszörös STD-betegségek jelentőségére.

The STD Department of Semmelweis University Budapest is the National Centre of Hungary, which is responsible for screening and care of sexually transmitted diseases (STD), including syphilis and gonorrhoea. 42,114 patients attended the STD Department and 25,362 anonymous screening (HIV: 12,337, syphilis: 13,025) were done between January 2005 and December 2008. During this period 600 syphilitic and 339 gonorrhoea infections were diagnosed. The obligatory HIV screening of patients with sexually transmitted infections (STI) resulted positive result in 47 cases, and 63 patients infected with HIV acquired new syphilitic or gonorrhoea infection. Contact tracing was successful in around 400 syphilis cases, and 150-200 gonorrhoea cases per year. We present our statistical data in order to call attention to the resurgence of syphilis and gonorrhoea and the importance of STD co-infections.

The authors review the novel data available in the literature and their experimental results about the enterotoxins of Staphylococcus aureus. Their genetics, phylogenetics, biological characteristics, as well as mechanisms of action are dealt with. Furthermore, pathogenesis, pathomechanism, immunology, major symptoms and signs, diagnostics, management, possible outcomes, and epidemiology of the Staphylococcus aureus enterotoxin-associated human diseases are hereby reviewed.

In Hungary more than 25% of Staphylococcus aureus strains and 33.4-70.1% of strains of different coagulase-negative Staphylococcus species isolated from inpatients in the last five years were methicillin-resistant. These are great clinical problems because the methicillin-resistant strains are resistant to all beta-lactam antibiotics, furthermore, most of them exhibit multiple resistance, too. For these reasons, the fast and exact microbiological diagnosis is of utmost basic and life-saving importance. In this review the most important evidences for proving pathogenicity and virulence of methicillin-resistant S. aureus strains and our knowledge on the origin, genetic background, conditions of expression, forms of appearance, phenotypical and genotypical properties of methicillin resistance are summarised. Phenotypical semiquantitative and quantitative methods aiming the detection of methicillin resistance are shown with their advantages and restrictions. Genetic methods applicable to detect mecA gene responsible for coding methicillin resistance, furthermore, those by which clonal and genomic relationship and spread can be proven in epidemic cases are presented. Finally, up-to-date schemes for a proper identification as well as systemic and local elimination of methicillin resistant Staphylococcus strains are suggested.

Due to the revolutional development in sampling devices, transport media, automated equipments, microvolume probes and molecular microbiological techniques in the last decade new possibilities have become available for diagnosing microbiologically congenital infections in both the mother and the foetus and the newborn. This minireview gives an insight into the diagnostic tuls of clinical microbiology and infection serology by showing laboratory diagnostic processes of most frequent protozoal, viral and bacterial infections step-by-step. It exhibit an almost complete list of transplacental, intrauterinal and connatal infections. Attention is also focused to the complexity of the interrelationship between the clinical microbiology and infection serology data concerning the infections of the mother and her offspring.