Search

A tanulmány egyéni szinten vizsgálja a munkaerő-felmérésben mért és a nyugdíjbiztosító nyilvántartásaiban megjelenő foglalkoztatás viszonyát. Az elemzés olyan munkavállalókra vonatkozik, akik saját bevallásuk szerint 2008 elején már két vagy több éve dolgoztak ugyanannál a munkáltatónál. Az 1999-2006-ra vonatkozó adatok szerint az állásban töltött idő 10-11 százaléka nem szerepelt a nyilvántartá sok ban, ebből 8-9 százalék esetében feltételezhető, hogy be nem jelentett munkáról van szó. A munkaerő-felmérésben megjelenő, de többnyire részlegesen sem adózó munkaviszonyok leggyakrabban a mezőgazdaságban, a szállításban és az atipikus foglalkoztatási formákban fordulnak elő. Journal of Economics Literature (JEL) kód: J46, J26., The paper merges data from the Labour Force Survey and the Pension Directorate to apply a labour input" or discrepancy" method of measuring informal employment at individual level. It relates to workers interviewed in January-March 2008 who reported two or more years of uninterrupted tenure with their employer. Data for 1999-2006 suggest that some 10-11 per cent of the working time reported in the Labour Force Survey failed to appear in the Pension Directorate registers, of which some 8-9 per cent can be explained as undeclared work. Informal work occurs most often in agriculture, transport, and various forms of atypical work.

Ez a tanulmány a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) keretében végzett közös kutatásunk eredményeinek összefoglalása, Augusztinovics Mária legutolsó munkáinak egyike. A NYIKA 2007 és 2009 közötti időszakban azt vizsgálta, hogy milyen változatokat tart lehetségesnek a működő nyugdíjrendszer elkerülhetetlen reformjának megvalósítására. Ezek között mi egy olyan rendszer kidolgozását javasoltuk, amelyben a társadalombiztosítási nyugdíj egy része alapnyugdíj, míg a másik rész egy szigorúan járulékfüggő nyugdíj lenne. Az alapnyugdíj bevezetése mindenekelőtt a végletes időskori szegénység elkerülését szolgálná, de egyúttal lehetővé tenné a munkát terhelő járulékok jelentős mértékű csökkentését is. A járulékfüggő nyugdíjat pontrendszerben terveztük, aminek célja a járulékok és a nyugdíjak közötti közvetlen kapcsolat megteremtése, valamint az automatikus indexálás megvalósítása. Emellett fontosnak tekintettük azt is, hogy egy ilyen rendszerben a biztosítottak minden életszakaszban felmérhetik, hogy mekkora az általuk már megszolgált várható nyugdíj mértéke. A számítási eredmények mutatják, hogy ez a rendszer megvalósítható és fenntartható lenne.* Journal of Economics Literature (JEL) kód: H55, J21, J26., The paper summarizes joint work in the framework of the Pension and Old Age Round-Table, one the most recent works done by Mária Augusztinovics. Between 2007 and 2009, the round-table investigated various potential variants for the inevitable reform of the current pension system. Of these, the authors proposed finalizing a public pension system in which part would be basic (flat) benefit and part strictly contributive. First, introduction of a basic pension would serve to ease old-age poverty while opening room for a significant reduction in earnings-based pension contributions. The contributive part would be based on a points system, creating a direct link between contributions and benefits and achieving automatic indexation. Furthermore, such a system would facilitate calculating expected benefits at each stage in life. Calculations show such a system is feasible and sustainable.

A tanulmány empirikusan elemzi a nyugdíjkorhatár emelésének azonnali foglalkoztatási hatását. Az általános korhatár születési évjáratokhoz és nemekhez kötődő és egyik évről a másikra élesen változó 1997 és 2009 közötti emelkedése teszi lehetővé az oksági kapcsolat hiteles vizsgálatát a különbségek különbsége módszerével. Az eredmények azt mutatják, hogy az előrehozott nyugdíjkorhatár változása jelentős hatást gyakorolt a női foglalkoztatásra: az átlagosan 45 százalékos foglalkoztatási arány mintegy 5-7,4 százalékponttal emelkedett. A korbetöltött nyugdíjazás esetében ilyen hatás nem figyelhető meg. Ennek oka az, hogy a rokkantnyugdíjazás növekedése ellensúlyozta az öregségi nyugdíj igénybevételének csökkenését.* Journal of Economics Literature (JEL) kód: H31, H55, J14, J26., The paper provides empirical evidence of the effect of changing the retirement age on employment. Based on individual data from Hungary, where the retirement age rose in a number of stages between 1997 and 2009, the analysis benefits from substantial variation in pension eligibility over a relatively short time. It takes a difference/indifference approach and is supported by independent variation in the age-based eligibility rule that contributes to causal identification of the effect. Results suggest that the effect of the changes in early retirement age is substantial, amounting to a 5-7.4 percentage point increase in the 45 per cent employment rate of retirement-age women. Changes in the normal retirement age do not seem to have such an employment effect, because they are counteracted by increases in disability pension claims.

Magyarországon a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása a következő évtizedek demográfiai átmenete során fokozódó terhet fog róni az állami költségvetésre. A tanulmány egy magyar gazdaságra kalibrált, kis, nyitott gazdaság (kockázati felárat, együttélő korosztályokat tartalmazó) neoklasszikus növekedési modelljében - ahol a gazdasági szereplők munkakínálata és megtakarítása reagál a nyugdíjrendszer ösztönzőire - vizsgálja meg, hogyan hat a demográfiai átmenet a nyugdíjkassza GDP-arányos egyenlegére és a makrováltozók pályájára, illetve meghatározza, hogy egyes parametrikus nyugdíjreformok hogyan módosítják a hatásokat. A cikk fő következtetése, hogy mind a demográfiai átmenet hatásainak értékelésében, mind a parametrikus nyugdíjreformok hatásainak vizsgálatában érdemes számolni a háztartások munka- és tőkekínálati reakcióival, mert jelentősen befolyásolják a makrováltozók pályáját és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C61, D91, H55, J11, J26., Financing the social-security pension system will weigh heavily on Hungarys government budget during the demographic transition. The paper takes a neoclassical growth model of a small open economy with overlapping cohorts, calibrated for the Hungarian economy, where the labour supply and household savings respond to the incentives of the pension system, and explores how the demographic transition affects the GDP-proportional balance of the pension system and the path of the macroeconomic variables. It determines how parametric pension reforms alter the effects. The results show that in assessing the demographic transition it is important to consider the labour and capital supply responses of households, as they influence considerably the path of the macroeconomic variables and the sustainability of the pension system.

Groezen-Leers-Meijdam [2003] cikkéből kiindulva a lehető legegyszerűbben modellezzük a következő problémát: a kormányzat gyermektámogatási és nyugdíjrendszert működtetve serkenti a dolgozókat gyermekszülésre, és nyugdíjjal pótolja a "rövidlátó" dolgozók elégtelen megtakarítását. Bevezetjük a dolgozók hitelkorlátját, és kiterjesztjük a szerzőhármas elemzését heterogén nevelési költségekre és gyermektámogatásokra. Két fő eredményünk: 1. a transzferrendszer növelésekor át kell ugrani azt a szakadékot, amely a jólét kezdeti csökkenése miatt keletkezik; 2. bár a termékenységfüggő nyugdíjak bevezetése növeli az átlagos termékenységet, de csökkenti a társadalmi jólétet, és erősítheti a termékenység heterogenitását. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D10, H55, J13, J14, J18, J26., Starting out from the study by Van Groezen, Leers and Meijdam (2003), the author analyses the following problem in the simplest possible model: the government operates family-support and pension systems to raise fertility and replace insufficient old-age saving of myopic workers respectively. Hungary imposes credit constraint on workers, and this paper extends the studys analysis to heterogeneous rearing costs and to enjoyment of having children. Two major results emerge. (i) Enlarging the transfer system involves jumping the gap created by the initial drop in welfare needs. (ii) Although the introduction of fertility-dependent pensions raises average fertility, it diminishes social welfare and may strengthen heterogeneity in fertility.

A tanulmány a magyarországi közszféra munkahelyi szintű adatain vizsgálja az idős és fiatal munkavállalók közötti kiszorítási hatást. Az elemzés újdonsága - a dezaggregált adatok használata mellett -, hogy a foglalkoztatotti csoportok munkahelyi foglalkoztatási szintjeit, a fiatalok felvételi esélyeit és béreit is elemzi. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalokat sújtó kiszorítási hatás a foglalkoztatáson és a béreken keresztül is jelentkezik, de csak korlátozott mértékben, csupán a fiatalabb és legkisebb tapasztalattal rendelkezők esetében. Journal of Economic Literature (JEL) kód: J14, J23, J26, J45, J63., The study investigates the crowding-out effect among old and young workers in the Hungarian public sector, using job-level data. The analysis improves upon analyses based on aggregate data by considering levels of employment for various labour types and employment opportunities and wages for the young on the job level. Results indicate that the crowding out is realized through employment and wages as well, but is limited to the youngest and least experienced.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása pusztán a demográfiai folyamatok következtében is jelentős terhet ró majd a költségvetésére, amin a különböző parametrikus és paradigmatikus nyugdíjreformok enyhíthetnek. A reformok azonban hosszú távon olyan viselkedési, munkakínálati reakciókat válthatnak ki, amelyek alapvetően változtatják meg a költségvetési hatásokat. Az 1999 és 2009 között Magyarországon megfigyelhető átlagos munka- és nyugdíjkorprofilok bemutatása után arra tettünk kísérletet, hogy mikroökonómiai alapon határozzuk meg néhány alapvető parametrikus nyugdíjreformnak a férfiak életciklus-munkakínálatára gyakorolt hatását. A modell paramétereit a magyar gazdaság 1999 és 2009 közötti jellemzőinek megfelelően kalibráltuk. Eredményeink szerint a helyettesítési ráta csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás árindexálásra cserélése összességében számottevően növeli az egyes képzettségi csoportok munkakínálatát, s a fiatalabb korosztályok javára csoportosítja át az életciklus-munkakínálatot, míg a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett évek számának megváltoztatása nem hoz jelentős aggregált hatást, és nem jár a munkakínálat korcsoportok közötti átcsoportosításával.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D91, H55, J22, J26., Financing the social-security pension system will weigh heavily on the government budget in developed countries, merely through the projected demographic processes. The burden could be eased by various parametric and paradigmatic pension reforms, but in the long run such reforms may trigger behavioural, labour-supply responses, which may alter the budgetary effects fundamentally. Having described the average work and pension profiles in Hungary between 1999 and 2009, the authors use a microeconomic approach in an attempt to assess the effect of certain parametric pension reforms on the life-cycle labour supply of males. The parameters for the model were calibrated for the characteristics of the Hungarian economy. The results show that decreasing the replacement rate, increasing the retirement age and replacing Swiss indexation of pensions by price indexation cause a considerable increase in the labour supply of all education-level groups, whereas changing the number of years considered in computing pensions does not have a significant aggregate effect. While introducing price indexation increases the labour supply of all cohorts by the same amount, the other reforms reallocate the life-cycle labour supply, mainly towards younger age-groups.

Egy olyan általános modellcsaládot elemzünk, amelybe több érdekes egyszerű transzfer- (adó- és nyugdíj-) modell is belefér. A közös keret a statikus kétnemzedékes modell, amelyben a felnőtt életpálya első szakaszában az egyének dolgoznak, a második szakaszban nyugdíjban vannak. A kormányzat egy átlagban kiegyensúlyozott lineáris transzferrendszert működtet, esetenként plafonokkal. Az egyének különböző szempontokból optimalizálhatják helyzetüket: önkéntesen megtakaríthatnak adókedvezményekkel; kedvezmények nélkül, ha nyugdíjjóváírást élveznek, vagy járulékalap plafonjával szembesülnek; eldönthetik, hogy mennyit dolgoznak, és mennyi keresetet vallanak be. Az egyének tipikusan rövidlátók, emiatt magukra hagyva az optimálisnál rosszabbul döntenének. A társadalmilag optimális paternalista transzferrendszer tulajdonságait vizsgáljuk.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: H24, I31, J22, J26., The article analyses a general framework which contains several interesting special transfer (tax and pension) models. Our common framework is the static 2-generation model, where the individual works in the first period of adulthood and becomes a retiree in the second. The government is operating a linear transfer system, sometimes with caps. Individuals may optimize their position in several respects: voluntary saving with or without tax advantages, where they are constrained by pension credit or a contribution cap; and how much work and how much income to report. Individuals are typically short-sighted, so that they make suboptimal decisions. The expected value of transfers should be zero. Due to piece-wise linearity, it becomes easy to determine the parameter values for the socially optimal paternalistic transfer system.

A cikk tényfeltáró jellegű. Adminisztratív adatbázisokból gyűjtött, eddig többnyire ismeretlen információk közlésére vállalkozik. Ezek rendszerezése és értelmezése számos új fogalom és elnevezés bevezetését teszi szükségessé. Az elemzés több mint hatmillió egyén tízévi járulékfizetési teljesítményét mutatja be. Megállapítható, hogy tíz év alatt a járulékfizetők 38 százaléka kicserélődött, elsősorban demográfiai jellegű, generációs váltás következtében. A bentmaradók tízévi járulékfizetési (foglalkoztatottsági) pályái differenciáltak és többségükben nagyon változékonyak, töredékesek voltak. A változékonyság erős polarizációt is mutat, az egyének időbeli mozgásainak 55 százaléka a tartós (évi átlagban legalább háromnegyed évi) és 25 százaléka a marginális (évi átlagban legfeljebb negyedévi) foglalkoztatás tartományában maradt. Feltárható - legális - okok miatt az átlagos munkáltatói járulékalap a KSH által számított bruttó átlagkeresetnek mindössze 80-85 százalékát tette ki. A nyugdíjjogosultságot egy egyszerű mutatóval közelítve az derül ki, hogy a tíz éven át folyamatosan megfigyelhető négymillió emberből ez idő során 67 százalék megszerezte, 33 százalék pedig nem szerezte meg a jelenlegi szabályok szerinti, időarányos jogosultságot öregségi nyugdíjra. A szabályok enyhítése esetén az utóbbiak rendkívül alacsony nyugdíjra számíthatnának. A cikk összefoglalással zárul és néhány következtetést von le az adminisztratív adatbázisok integrált felhasználásáról, további kutatások szükségességéről és egy távlatos nyugdíjreform dilemmájáról.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: H55, J21, J26., This paper provides hitherto largely unknown information, collected from administrative databases, analysed, arranged, and interpreted by introducing a number of new concepts and terms. Six million contributors have been counted over ten years, as opposed to the annual average of 4.2 million in Hungary, as 38 per cent of all contributors have already left or just entered the labour market within the period examined, mainly due to demo-graphic factors. The remaining constant contributors exhibited differentiated and mostly variable, fragmented contributing (working) careers. Variability, however, has been strongly polarized: 55 per cent of individual, annual changes have remained within the almost permanent range of employment and 25 per cent within the marginal range. The employers contribution base has been only 80-85 per cent of gross average earnings as published by the Central Statistical Office. Time-proportional eligibility for old-age pen-sion according to present rules five accrual years in ten, the equivalent of 20 years over 40 years has been acquired by 67 per cent of individuals. The remaining 33 per cent would be eligible for extremely low pensions even if the 20-year accrual threshold had been lifted. The paper concludes with a few observations on the integrated use of admin-istrative databases, the desirability of further research, and the dilemma to be faced in prospective pension reform.

A cikk a keresőképes életpályaszakasz szerepét vizsgálja a nyugdíjas szakasz alakulásában, azaz a naptári időben tekintett munkaerő-piaci fejlemények hatását a nyugdíjakra. A hosszmetszeti szemléletű vizsgálat azokra a születési évjáratokra összpontosít, amelyek a következő másfél évtizedben érik el az öregségi nyugdíj korhatárát. Megkísérli ezen évjáratok munkapiaci pályáját felvázolni, nemek és iskolai végzettség szerinti bontásban. Foglalkoztatottságuk és keresetük becslése elvezet nyugdíjjogosultságuk, valamint az általuk várható nyugdíj előreszámításához. A keresztmetszeti adatok felhasználásából eredő biztonytalanságok miatt a következtetések igen tág határok között adják meg azoknak a számát, akiket a jelenlegi és törvénybe iktatott szabályok kizárnak a jogosultságból, illetve akik rendkívül alacsony nyugdíjra számíthatnak. Annyit azonban kellő biztonsággal valószínűsítenek, hogy ebbe a két csoportba több száz ezer ember tartozik, főként az alacsony iskolai végzettségűek köréből. Journal of Economics Literature (JEL) kód: J21, J26., The role of the active-age lifespan in determining the retirement span is investigated as a cross-section showing the effect of labour-market trends on pensions in Hungary. The study, however, is longitudinal and limited to birth cohorts that will reach pensionable age in the next 15 years. Their labour market performance is estimated and analysed by gender and educational attainment. Estimates of their employment and earnings then result in establishing their eligibility for an old-age pension and their expectable level of pension. Since the study is based on cross-sectional data, longitudinal calculations imply a rather high level of uncertainty. So conclusions about the number of people ineligible under prevailing pension rules and of those whose pensions will be extremely low are given in a fairly wide range. However, it can be stated with high probability that these two groups will include several hundred thousand people, most of them with a low educational attainment.

A nyugdíjrendszerek jövőjéért, a majdani idősek nyugdíjáért sokan aggódnak, néha még "összeomlással" is ijesztgetnek. Általában a demográfiai "bombát", a népesség öregedését okolják, és gyakran üdvözítő megoldásként tüntetik fel a nyugdíjprivatizációt. A cikk azt kívánja bizonyítani, hogy ezek a tényezők alárendelt jelentőségűek; ezzel szemben az igazi, nagy kihívást a foglalkoztatottság alacsony színvonala jelenti. A következtetés az, hogy az időskori jövedelembiztonság egész rendszerét újra kell gondolni. Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J26., There seems to be a general anxiety concerning the future of pension systems, the ben-efits of future pensioners - sometimes even the concept of collapse is invoked. Often the demographic time-bomb, the ageing of the population is cited as the cause and pension privatization as the unique solution. This paper argues that these are less impor-tant factors, while the real challenge is the low level of employment.

A tanulmány tömör áttekintést ad a magyar nyugdíjrendszer múltjáról és jelenéről. Az első rész röviden összefoglalja az 1998. évi reform előtti fejlődést, a reformot szükségessé tévő okokat és a reformot megelőző vitákat. A második rész az 1997-ben törvénybe iktatott reformcsomagot, a társadalombiztosítási rendszerben előirányzott változásokat és a magánnyugdíjpénztárak megalakulásának, működésének törvényi szabályozását ismerteti. A harmadik rész a reform utáni első három év tapasztalatait elemzi, külön a társadalombiztosítás és külön a magánpénztárak vonatkozásában. Végül a negyedik rész az áttérés költségeinek számszerűsítésére tesz kísérletet, majd kövekeztetésként a még megoldandó problémákat tekinti át., The study provides a concise summary of the past and present of the Hungarian pension system. The first part sums up briefly the line of development before the 1998 reform, the reasons why it was needed and the debates that preceded it. The second part deals with the package of reforms enacted in 1997, the changes prescribed in the system of social insurance, and the legal regulation governing the establishment and operation of the private pension funds. The third part analyses the experiences of the first three years after the reform, treating separately the social-insurance system and the private pension funds. The fourth and final part sets out to quantify the costs of conversion and reviews the resulting problems that remain unresolved.

A szerző a nyugdíjprivatizáció terén Közép- és Kelet-Európában élenjáró országok - Magyarország és Lengyelország - hároméves tapasztalatai alapján összegzi az új rendszerek felállításának és működtetésének korai kihívásait. Felhívja a figyelmet a végrehajtás kezdeti nehézségeire, az új öregségi nyugdíjrendszerek és a megreformálatlan állami rokkantsági rendszer koordinálatlanságára az ellátások terén, sorra veszi az új magánnyugdíj-ellátások fontos paramétereire vonatkozó döntések elhalasztásának okait, elemzi az új nyugdíjpénztárakban való részvételt, azok piaci szerkezetét és teljesítményét, a privatizáció átállási költségeinek elosztását., Based on three years’ experience, the author summarizes the early challenges encountered in setting up and operating new systems in Hungary and Poland, the Central and Eastern European countries in the forefront of pension privatization. She draws attention to the initial difficulties and to lack of coordination on the provision side between the new old-age pension systems and the unreformed state system of disability pensions. She examines the reasons why the decisions about the major parameters of the new private-pension provisions were postponed. She analyses the degree of participation in the new pension funds, their market structure and performance, and how the conversion costs of privatization have been shared.

Az 1998-as nyugdíjreform nem hozott alapvető változásokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. Ezért vetődött fel 2001-ben az egyéni számlás nyugdíjrendszer bevezetésének lehetősége azon elgondolás alapján, hogy az első pillérnek tekintett felosztó-kirovó rendszerben is szorosabb kapcsolat jöjjön létre a járulékfizetés és az ezzel megszerezhető nyugdíjjogosultságok között. Az elképzelés megfogalmazásával párhuzamosan megindult vizsgálatok az egyéni számlás felosztó-kirovó rendszerek alapvető természetét, fő jellemzőit kísérelték meg feltárni. Tanulmányunk az erre irányuló kutatások eredményeibe ad betekintést., The 1998 pension reform did not produce fundamental changes in Hungary’s social-insurance pension system. The idea arose in 2001 of introducing a personal-account pension system that would bring also to the first pillar, the distributive-contributory system, a closer tie between contributions paid and pension rights obtained. Parallel with the formulation of this idea, there began some investigations into the underlying nature and chief characteristics of distributive-contributory pension systems based on personal endowment accounts. This study looks into the findings of these researches.

Egy korábbi dolgozatomban (Simonovits [1998a]) az új magyar nyugdíjrendszert és annak néhány kérdését elemeztem. Abban a cikkben célszerűnek láttam, hogy elkerüljem a matematikai modelleket, és csak röviden utaltam a modellezés eredményeire. Ebben a dolgozatban mintegy pótolom az akkori mulasztásokat, és a nyugdíjrendszerek modellezésében elért néhány újabb mások, illetve általam elért eredményt ismertetek, amelyek a következő kérdésekre válaszolnak. 1. Hogyan modellezhető az életciklus elmélettel a nyugdíjrendszer? 2. Hogyan módosul a tőkésített nyugdíjrendszer modellje hozamingadozások és működési költségek esetén? 3. Mi lenne a biztosításmatematikai szempontból tisztességes megoldás a rugalmas korhatárú társadalombiztosítási, rövidítve tb-nyugdíjrendszerben? 4. Milyen megtakarítás (és milyen kár) várható attól, hogy a már megállapított nyugdíjakat nemcsak a keresetek, hanem az árak figyelembevételével indexálják? 5. Milyen hatása lenne a nyugdíjrendszer hatékonyságára, ha a felosztó-kirovó rendszert részben vagy egészben felváltaná a tőkésített rendszer?

A cikk a nyugdíj irodalmának néhány, elmélettörténeti szempontból alapvető jelentőségű modelljét mutatja be, amelyek rávilágítanak az irodalomban a felosztó-kirovó rendszerek leglényegesebb tulajdonságaira, illetve hiányosságaira. Az irodalomban sokszor a "generációk közötti transzferek" megközelítéseként (intergenerational transfer approach) emlegetik ezt a modellcsaládot. A szerző viszonylag részletesen tárgyalja a samuelsoni alapmodellt, amelyre rengetegen hivatkoznak, mindig másmás indokkal. Sok tanulsággal szolgált a Samuelson-Lerner-vita, amely amellett, hogy felszínre hozta az eredeti modell néhány hiányosságát, más, nagyobb lélegzetű kérdéseket is felvetett (igazságosság, közgazdaságtan és matematika viszonya stb.). A szerző a valamilyen értelemben optimális rendszerek vizsgálata után a téma leíró, pozitív megközelítéseit mutatja be, különös tekintettel a Greene által vázolt koncepcióra. Az írás harmadik, záró része az együtt élő nemzedékek modellcsaládjának játékelméleti megközelítését próbálja vázolni, a jelenlegi nyugdíjreformra vonatkozó néhány megjegyzés kíséretében., The author intends to present some essential models from the literature on rents (pensions) which were of fundamental importance from the viewpoint of the history of theory and highlight the most important properties and deficiencies of the pay-as-you-go systems. This family of models is frequently mentioned as the intergenerational transfer approach. The basic Samuelson model is discussed in some detail, as many refer to it, although with different motives. The Samuelson - Lerner debate was highly instructive which, in addition to bringing to the surface some deficiencies of the original model, also raised questions of greater portent (justice, the relationship between economics and mathematics etc.). After the analysis of the, in some sense, optimal systems the author presents descriptive, positive approaches to the subject, with particular reference to the concept outlined by Greene. The third, concluding, part of the study attempts to outline a game theory approach to the family of models of coexisting generations, accompanied by some comments on the present reform of the pension system in Hungary.

A tanulmány a francia jóléti rendszer két nagy területével: a nyugdíjrendszerrel és az egészségügyi ellátással foglalkozik, különös tekintettel egyes reformjavaslatokra és az akörüli vitákra. Ezt megelőzően azonban szükséges bemutatni azt az évek óta tartó vitát, ami a jóléti állam kialakulásáról, feladatairól és jövőjéről Franciaországban folyik. Végül a szerző a francia tapasztalatokból néhány tanulságot von le a magyar reformok számára., The study discusses the big areas of the French welfare system: the pension system and health supply, with particular attention to the reform proposals and the debates around them. Prior to that, however, it is necessary to present the debate, going on in France for years, about the development of the welfare state, its tasks and future. Finally, the author draws some conclusions from the French experiences for the Hungarian reforms.

Nyugdíjrendszereket hasonlítunk össze egyetlen szempontból: milyen szabályokat és formulákat alkalmaznak a nyugdíjjogosultság és az induló öregségi nyugdíjak összegének megállapításakor. A saját jogon járó öregségi nyugdíjon kívül kellő figyelmet fordítunk a hátrahagyottak (özvegyek, árvák stb.) jogosultságára és járadékformuláira is. Nem foglalkozunk viszont a kialakuló járadékok statisztikai elemzésével, sem pedig a nyugdíjak utóbbi sorsával (indexálásával). A cikk lényegét hat táblázat tartalmazza, a szöveg csak kiegészítő magyarázatot ad., The author compares pension systems from a single point of view: what rules and formulae are used to determine the eligibility for pension and the starting amount of old-age pensions. Beside the old-age pension by own right, due attention is paid to the entitlement and rent formulae of survivors (widows, orphans). On the other hand the developing rents are not analysed, nor is the subsequent fate of pensions (indexing). The substance of the article is summed up in six tables, the text only supplying complementary explanation.

A társadalombiztosítás reformjának sarkalatos pontja, hogy különböző intézményi konstrukciók milyen cselekvésre ösztönzik az érintetteket. A témával kapcsolatos közgazdasági vitáknak pedig kulcskérdése, hogy milyen eszközökkel célszerű a választ keresnünk. Ennek megfelelően a cikk röviden ismerteti a fontosabb elméleti megfontolásokat, és - valamelyest nagyobb terjedelemben - a különböző empirikus vizsgálatok által követett módszereket. Terjedelmi korlátok miatt csupán az öregségi nyugdíjról és egyes munkapiaci programokról - a munkanélkülisegélyről és a rokkantnyugdíjról - lesz szó, és az ösztönző hatások közül is csak a munkaerőkínálatra és a megtakarításokra gyakorolt következményeket tekintjük át., A crucial issue of social security reforms is the incentive effects such reforms produce. And as far as discussions about social security reforms are concerned the crucial issue is methodology. In the light of this double consideration, the author addresses the most important views and - to a somewhat larger extent - surveys the methods of empirical research done on the subject. For reasons of size constraints, only a few institutions are examined here, such as oldage pension, unemployment benefit and disability pension. The same selective approach holds for the incentive effects, too, among which only the impact on labor supply and saving are covered.

A Magyar-Nemzetközi Kék Szalag Bizottság keretében készült tanulmány fő megállapításait és javaslatait foglalja össze a cikk. A kiindulópont az, hogy 1. a piacgazdaságra való átmenet körülményei között szükség van szociális védőhálóra, amely az átmenet veszteseit a súlyos elszegényedéstől megvédi, 2. a szociális kiadások magasabbak annál, amit a magyar gazdaság jelenlegi feltételei mellett vállalni lehet, továbbá automatikus növekedési tendenciájuk van, 3. a szocialista rendszerből örökölt jóléti rendszer nem képes a szegények számára védőhálót biztosítani, továbbá a szociális kiadások jelentős részét a jobb módú rétegeknek juttatja, végül bizonyos területeken pazarlásra ösztönöz. Ezért a jelenlegi jóléti rendszer alapvető reformja szükséges. A tanulmány végigvizsgálja a jóléti rendszer egyes programjait, éspedig a nyugdíjrendszert, a családi támogatásokat, a táppénzt, a munkanélküli segélyt, a szociális segélyezést, az egészségügyi ellátást, az oktatást, a lakásprogramokat. A tanulmány szó szerint tartalmazza a Kék Szalag Bizottság által elfogadott ajánlásokat., The article sums up the main findings of the economic policy study made in the framework of the HungarianInternational Blue Ribbon Commission. The starting point is that:1. under the circumstances of transition to market economy a protective social network is needed that protects the losers of the transition from grave impoverishment; 2. the social expenditures are higher than can be undertaken under the present conditions of the Hungarian economy, moreover they are tending to grow automatically; 3. the welfare system inherited from the socialist system is unable to provide a protective network for the poor, while it allocates a considerable part of the welfare outlasys to more welloff people and, finally, it stimulates wasting in certain fields. This is why a fundamental reform of the present welfare system is necessary. The study examines the programmes of the welfare system one after the other: 1. the pension system, 2. the family supports, 3. sickpay, 4. unemployment aid, 5. social aid, 6. health care, 7. education, 8. the housing programmes. The study comprises verbatim the recommendations approved by the Blue Ribbon Commission.

A tanulmány a következő néhány évtized egy lehetséges nyugdíjrendszerét vázolja fel a hazai hagyományok, sajátosságok, valamint a nyugdíjrendszerrel szemben támasztható társadalmi elvárások és szükségletek alapján. A javasolható háromelemes nyugdíjrendszer a szociális és direkt szolidarisztikus funkciókat célirányosan megvalósító alapnyugdíjból, a mainál lényegesen differenciáltabb, az aktív, járulékfizető életpálya biztosítási feltételeit jobban tükröző, kötelező társadalombiztosítási munkanyugdíjból és a fokozatosan elterjedő, állami felügyelettel működő, de önszerveződésre épülő önkéntes nyugdíjbiztosításból áll. Az alapnyugdíj közadókból, a munkanyugdíj munkavállalóimunkáltatói járulékokból felosztókirovó finanszírozással és az átmeneti gazdaságidemográfiai ingadozásokat kiegyenlítő tartaléktőkével lenne fedezhető, míg az önkéntes biztosítások az önkéntes befizetések tőkésített fedezetével működhetnek. Az új munkanyugdíjrendszer a biztosítási, illetve a gazdasági feltételeket várhatóan a leghatékonyabban visszatükröző pontrendszeres nyugdíjrendszer lesz, s az ezredforduló táján léphet életbe., The study attempts to outline a possible pension system for a few coming decades, considering the Hungarian traditions, particularities as well as the societal expectations towards the pension system and the needs. The pension system that may be proposed consists of three elements: a basic pension more purposefully realizing the social and direct solidarity functions; an obligatory social insurance workpension which is more differantiated than the present one and better reflects the insurance conditions of the active lifepath through which contribution is paid; and a gradually spreading voluntary pension insurance operating under state supervision, yet relying on self organization. The basic pension could be covered from public taxes, the workpension could be financed under a payasyougo system of contributions by workers and employers and by a reserve capital levelling out the transitional economic and demographic fluctuations, while the voluntary insurance schemes could operate with the capitalized voluntary payments as a cover. The new workpension system will be a pension system relying on points, expectably most effectively reflecting the insurance and economic conditions, and it may come into force around the turn of the millennium.

A cikk a nyugdíjrendszer reformjáról fellángolt vitához szól hozzá. Sajátossága, hogy nem pusztán verbális okfejtésre támaszkodik, hanem új módszerekkel végzett számításokra. Elemzi a jelenlegi nyugdíjrendszer sajátosságait és előrevetíthető jövőbeli pályáját, majd ezek fényében, ezekhez viszonyítva vizsgálja a reform kitűzendő céljait és lehetséges opcióit. A következtetések demográfiai, makrogazdasági, társadalmi és egyéni szintű tényezők végiggondolásán alapulnak., The article is a contribution to the dabate flaring up around the reform of the Hungarian pension system. It does not rely merely on verbal reasoning, but on computations performed with new methods. It analyses the particular features of the prevailing pension system and its predictable future path. Then it examines comparatively the targets to be set for the reform and the possible options. The conclusions are based on a thorough examination of the demographic, macroeconomic, public and individual factors.