Search

Az Egyesült Államok eszközvásárlási programjának 2014 elején indult szigorítása jelentős mértékű globális portfólióátcsoportosításhoz és az eszközárak zuhanásához vezetett a feltörekvő piacokon. A szerző lineáris regressziós és klaszterelemzési módszerekkel vizsgálja a fokozatos szigorítás (tapering) első két hónapjának részvénypiaci, devizapiaci és állampapír-piaci hatásait ezekben a gazdaságokban. Kiemelt figyelmet szentel a Fed monetáris szigorításával szembeni védelemnek, illetve a terhet jelentő nemzetgazdasági szintű tényezőknek. Eredményei alapján megállapítható, hogy általában azok a gazdaságok voltak védettebbek a 2014. január második felében felgyorsult eszközárzuhanásokkal szemben, amelyek versenyképesebbeknek bizonyultak, növekedési kilátásaik kedvezőbben alakultak, a folyó fizetési mérlegük többletet mutatott, valamint pénzpiacaik nyitottabbak voltak. A tőkepiacok mérete, a devizatartalékok szintje, valamint az államadósság mértéke semleges hatást gyakorolt a vizsgált gazdaságok védettségére, míg a politikai stabilitás és a költségvetési fegyelem fokozta a pénzügyi eszközök elértéktelenedésének ütemét.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E58, F21, F65, G12, G15., Tightening of the American asset-purchase program, which started at the beginning of 2014, resulted in a huge degree of global portfolio reallocation and in falling prices of securities in emerging economies. This study analyses these countries for the effect of the tapering in the first two months, on the stock, foreign-exchange and bond markets. Methods of linear regression and cluster analysis were used, with special attention paid to national-level factors that provide some defence against the monetary tightening of the Fed or cause disadvantages regarding it. It is found that economies achieving better competitiveness scores, and having more prosperous economic growth outlooks, positive balances on the current account, and higher degrees of financial liberalization, were better protected against the falls in asset prices, which accelerated in the second part of January 2014. Size of capital markets, level of foreign-currency reserves and level of public debt were found to be irrelevant, while political stability and strict fiscal policy accelerated the devaluation of assets.

Jelen tanulmány a külföldi működőtőke magyar gazdasághoz való hozzájárulását vizsgálja. A külföldi érdekeltségű vállalatok beruházásokból, foglalkoztatottságból, külkereskedelmi áruforgalomból, valamint GDP-ből való részesedésének számbevételén túl a tanulmány számszerűsíti a bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) gyakorolt hatást, és összeveti azt az alternatív külső finanszírozási formák behelyettesítésével kapott eredményekkel. Bemutatja, hogy az elmúlt 15 évben mért átlagos 2,3 százalékos GDP-növekedésből 0,69-0,89 százalékos évi dinamika származott a külföldi működőtőke beáramlásából. Ugyanakkor a számítások azt is megmutatják, hogy a működőtőke implicit kamata meghaladta az alternatív finanszírozási forrásokét. A kettő erő eredője azonban pozitív hatást eredményez: amennyiben a külföldi működőtőkét hitellel vagy portfóliótőkével helyettesítettük volna, úgy a nemzeti jövedelem 6-14 százalékkal lett volna alacsonyabb 2009-ben. A működőtőke-beáramlásból származó előnyök emellett tovább növelhetők az abszorpciós kapacitás bővítésével, ami az emberi tőke rendelkezésre álló mennyiségének, a fizikai és pénzügyi infrastruktúrának, a makrogazdasági stabilitásnak, valamint az intézményrendszernek a függvénye. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F20, F21, F43., The study examines the contribution of foreign direct investment to the Hungarian economy. After noting the weight of foreign-owned companies in investment, employment, exports, imports and GDP, the study presents the effect of such FDI on gross national income (GNI), and compares that to alternative flows of finance. Over the last 15 years, FDI inflows have been responsible for 0.69-0.89 percentage points of an annual average GDP growth of 2.3 per cent. However, the authors calculate that the implicit interest rate of the FDI was higher than that of the alternative financial flows. The study concludes that the net effect of FDI inflows on GNI is positive: if the flow of direct investment had been in loans or portfolio investment instead, GNI would have been 6-14 per cent lower in 2009. Enhancement of the positive effect of FDI calls for increasing the capacity for its absorption, which is a function of human capital, physical and financial infra-structure, macroeconomic stability, and the institutional system.

Ebben a tanulmányban - a három évvel ezelőtt megjelent cikkünk folytatásaként - a 2008. őszi pénzügyi válság utáni adóssághelyzetet értékeljük. A gondolatmenetet a válság okainak vizsgálatával indítjuk. Ennek fő tanulsága: a likviditási sokk súlyosabb volt azoknak a feltörekvő piacgazdaságoknak - így Magyarországnak - az esetében is, amelyek a válság előtt inkább voltak kitéve a külföldi hiteleknek, mint a külföldi működőtőkének. A makrogazdaság pénzügyi rugalmasságának vizsgálata során a szerzők arra jutnak, hogy Magyarországon ezt a válságot megelőző időben a tetemes külső finanszírozási igény gyengítette, amit még tetézett a megtakarítások válság előtti rendkívül alacsony mértéke. A válságot követően csökkent a külső finanszírozási igény, javult a külkereskedelmi egyenleg, pozitív lett a fizetési mérleg szaldója, mindez azonban a GDP csökkenése-stagnálása közepette történt, ami kérdésessé teszi a pozitív fejlemények tartósságát. A makrogazdasági pénzügyi mutatókat tehát a tartós reálgazdasági válság "javította". A finanszírozási helyzet hatékonyságalapú javulása nem következett be; azt csak a GDP gyorsuló növekedése, az exportexpanzió, a jövedelemtermelés javulása és az állami költségvetés tartós költségoldali konszolidálása teremtheti meg. Gyorsan növekvő termelőberuházások nélkül aligha számíthatunk a produktivitás jelentős növekedésére, a versenyképesség javulására. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F34., This article - a sequel to one published three years ago - evaluates the debt situation after the 2008 financial crisis. Starting with the causes of the crisis, the main lesson of this event is that the liquidity shock was far more serious for developing economies more exposed to external debt - including Hungarys - and far less serious for those less exposed to foreign direct investment. The authors conclude after examining Hungarys macroeconomic financial flexibility that it was weakened by the considerable need for external financing, and this was exacerbated by an extremely low pre-crisis level of investment. After the crisis, the need for external financing decreased, the balance of foreign trade improved, and balance sheets became positive, but all these events occurred while GDP was stagnating or decreasing, which sheds doubt on the enduring nature of the positive outcomes. So the macroeconomic financial indicators were improved" by the continuing crisis in the real economy. Efforts at efficiency-based improvement of the financial situation were ineffective, as that can be attained only by increasing GDP growth, expansion of exports, improvement in income generation, and long-term consolidation of the cost side of the state budget. Without fast-growing investment in production, no significant growth in productivity or improvement in competitiveness can be expected.

Az utóbbi időben élénk szakmai vita alakult ki a tőkefedezeti nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Ezek során még a második pillér megszüntetése is felvetődött. Ezért fontosnak tartjuk a tőkefedezeti rendszer alapkérdéseinek újragondolását. A tőkefedezeti nyugdíjpillér makrogazdasági megközelítése rávilágít arra, hogy a nyugdíjrendszer második pillére nem nyújt önmagában megoldást a társadalom elöregedésére. A nyugdíjasok fogyasztását ugyanis nemcsak a felosztó-kirovó, hanem a tőkefedezeti rendszerben is az aktív népesség megtakarításai fedezik, így komoly problémát jelent az aktív/nyugdíjas arány csökkenése. A részvény- és külföldi befektetések sem oldják meg az elöregedési problémát a tőkefedezeti rendszerben. Ez a rendszer sem képes elkerülni a demográfiai pilótajátékot, a nyugdíjasok számának drasztikus emelkedése ugyanis a felhalmozott vagyonokat elértékteleníti. A nyugdíjpénztárak meghatározó szereplői a belföldi tőkepiacnak, ezért magatartásuk befolyásolja az állampapírpiac helyzetét, a pénzügyi stabilitást, valamint a gazdaság finanszírozásán keresztül a gazdasági növekedést is. Ezért a befektetések rövid távú szemlélete komoly problémát jelent. Fontos kitörési pont lehet a hosszú távú befektetések (például közlekedés, energiaszolgáltatás, klímavédelem, oktatás, egészségügy) súlyának növelése. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E24, E44, E66, F21, F36, G23, J14, H55., The lively recent debate on the PAYE pension system has included suggestions for abolish¬ing its second, private pension-fund pillar. For this reason the author sees it as important to reappraise the basic issues of the PAYE system. A macroeconomic approach to the system shows that the second pillar in itself does not resolve the problem of an ageing society. For the consumption of pensioners under the pay-as-you-go and the capital-funded systems is still covered by the savings of the active cohorts, which becomes a serious problem as the proportion of active to pensioned declines. Nor do the equity and foreign investments in the capital-fund coverage system resolve the ageing problem either. The system reduces implicit state indebtedness, but the normally concomitant rise in the explicit state debt leads to a deterioration in investor confidence, which also raises the risk premiums. The pension funds/retirement plans are key players on domestic capital markets and also in economic growth, through their role in financing the economy. So the absence of a short-term approach to the investments or a macroeconomic approach to them, including the criteria of financial stability, poses a serious problem.

A kínai működőtőke 2002 óta nagy lendülettel áramlik ki a világba. Ezt a kiáramlást a kínai állam erőskezű politikája vezérli, az ország gazdasági fejlődésének és nemzetközi szerepének központilag meghatározott iránya alapján. Ezen a bázison a kínai vállalatok elsősorban a nyersanyag- és energiaforrásokat, valamint a fejlett technológiát keresik hagyományos nyereségrealizáló szempontjaik mellett. Bár a kínai működőtőke nagyrészt nem Európába és ezen belül nem a keleti-európai országokba áramlott - a kínai vállalatok Afrikát, Délkelet-Ázsiát és Latin-Amerikát részesítik előnyben -, az utóbbi időben a földrész jelentősége egyre növekszik a kínai befektetők szemében, köszönhetően a kelet-európai tőkeimportot ösztönző gazdaságpolitikának. Magyarország mint régióbeli elosztóközpont és a kutatás-fejlesztési bázis lehet vonzó a kínai vállalatok számára. Journal of Economic Literature (JEL ) kód: F21., Chinese operating capital has been flowing fast into the world economy since 2002. This flow is powered by the strongman policy of the Chinese state, based on the centrally set direction of the country s economic development and international role. Based on this, Chinese enterprises are mainly seeking supplies of raw materials and energy, as well as developed technology. Although Africa, SE Asia and Latin America are prioritized and most Chinese operating capital has not flowed into Europe or the Central European countries, the importance of this region in the eyes of Chinese investors has been increasing, thanks to East European policies of encouraging capital imports. Hungary may be especially attractive to Chinese enterprises as a regional distribution centre and a base for R and D.

Napjainkban széles körben és sokszor nagy érzelmi töltéssel tárgyalják, hogy az egyre intenzívebbé váló globalizáció milyen hatással van a nemzetgazdaságokra. A parttalan vita helyett érdemes a véleményalkotást elfogultságmentes, kvantitatív vizsgálatokkal megalapozni. Ezek megkövetelik a globalizáció amorf fogalmának körülhatárolását, valamint a "nemzetköziesedés" előrehaladásának mérését a gazdasági globalizáció legfőbb dimenzióiban. A cikk a globalizáltság - értelmezésünk szerint a gazdasági nyitottság - legfőbb mutatóit vizsgálja, azok tartalmát, korlátait, számszerűsítési lehetőségeit veszi sorra. Emellett összehasonlító elemezést ad a mutatók számértékei alapján Magyarország, az EU-tagországok, valamint néhány kiválasztott feltörekvő ország nemzetköziesedéséről az elmúlt három évtizedben. A tanulmány első része a fogalmi tisztázást követően a termékek és szolgáltatások külkereskedelmével foglalkozott, az itt közölt második rész pedig a portfólió és működőtőke áramlására, a külföldi tulajdonosi irányítás kiterjedtségére, valamint a nemzeti adóalapok elvándorlására terjed ki. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B4, F15, F21., There is widespread and often emotionally charged discussion these days about the effects that the intensifying globalization is having on national economies. It is worth resting opinions on unprejudiced quantitative analyses rather than unbridled debate. These require the amorphous concept of globalization to be circumscribed and for the advance of internationalization" to be measured in the main dimensions of economic globalization. The article examines the main indices of globalization - interpreted as economic openness - with their content, limitations and susceptibility to expression in numerical form. It goes on to provide comparative analysis based on numerical indices for the internationalization of Hungary, EU member-states and selected developing countries over the last three decades. The first part followed a conceptual clarification with a consideration of foreign trade in goods and services. The second, published here, considers portfolio and working capital flows, and the extent of foreign ownership control and migration of the national tax bases.

Napjainkban széles körben és sokszor nagy érzelmi töltéssel tárgyalják, hogy az egyre intenzívebbé váló globalizáció milyen hatással van a nemzetgazdaságokra. A parttalan vita helyett érdemes a véleményalkotást elfogultságmentes, kvantitatív vizsgálatokkal megalapozni. Ezek megkövetelik a globalizáció amorf fogalmának körülhatárolását, valamint a "nemzetköziesedés" előrehaladásának mérését a gazdasági globalizáció legfőbb dimenzióiban. A cikk a globalizáltság - értelmezésünk szerint a gazdasági nyitottság - legfőbb mutatóit vizsgálja, azok tartalmát, korlátait, számszerűsítési lehetőségeit veszi sorra. E mellett összehasonlító elemzést ad a mutatók számértékei alapján Magyarország, az EU-tagországok, valamint néhány kiválasztott feltörekvő ország nemzetköziesedéséről az elmúlt három évtizedben. A tanulmány itt közölt első része a fogalmi tisztázást követően a termékek és szolgáltatások külkereskedelmével foglalkozik, a következő számban megjelenő rész pedig a portfólióés működőtőke-áramlásra, a külföldi tulajdonosi irányítás kiterjedtségére, valamint a nemzeti adóalapok elvándorlására terjed ki. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B4, F15, F21., There is widespread and often emotionally charged discussion these days about the ef-fects that the intensifying globalization is having on national economies. It is worth resting opinions on unprejudiced quantitative analyses rather than unbridled debate. These require the amorphous concept of globalization to be circumscribed and for the advance of internationalization" to be measured in the main dimensions of economic globaliza-tion. The article examines the main indices of globalization - interpreted as economic openness - with their content, limitations and susceptibility to expression in numerical form. It goes on to provide comparative analysis, based on numerical indices, for the internationalization of Hungary, the EU member-states and some selected developing countries over the last three decades. The first part, published here, follows conceptual clarification with a consideration of foreign trade in goods and services. The second, in the next issue, will consider portfolio and working capital flows, the extent of foreign ownership control, and migration of the tax base.

Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb világgazdasági jellemzője a működőtőke-áramlások jelentős felgyorsulása s a régiók, országok, valamint országokon belüli térségek közötti egyenlőtlen eloszlása volt. 2002 végén a fejlett országok birtokolták a működőtőke-befektetések kétharmadát, míg a fejlődő és átalakuló államok mindössze egyharmadát. Ázsiában az összes külföldi működőtőke 63 százaléka Kínában és Hongkongban összpontosult, Latin-Amerikában Brazília és Mexikó rendelkezett a beruházások 51, Közép-Kelet-Európában pedig Csehország, Lengyelország és Magyarország az 58 százalékával. Portugáliában Lisszabonban és környékén található a külföldi beruházások 80, Spanyolországban pedig Madridban közel 70 százaléka. A gazdasági fejlettség regionális mutatói és a működőtőke-befektetések állománya között általában kimutatható a kapcsolat, a külföldi beruházások gazdasági térformáló tényezővé váltak. Cikkünkben Magyarország példáján vizsgáljuk a működőtőkebefektetések és a regionális gazdasági fejlettség közötti lehetséges összefüggéseket. Bemutatjuk a külföldi beruházások térbeli elhelyezkedését, annak változását, illetve a gazdasági növekedés, a beruházások, az értékesítés és export, valamint a foglalkoztatás regionális tendenciáit, s statisztikai mutatók segítségével vizsgáljuk a külföldi működőtőke gazdasági egyenlőtlenségekhez való hozzájárulását, magyarországi térformáló szerepét. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23, R12., Among the main world economic features in recent decades has been marked accelera-tion in the flows of operating capital into regions, countries and regions within countries, coupled with uneven distribution of such capital. At the end of 2002, the developed countries held two-thirds of the investment of operating capital, while developing and transforming countries shared only one-third. Sixty-three per cent of all FDI in Asia went to China and Hong Kong, while Brazil and Mexico took 51 per cent of Latin Americas, and the Czech Republic, Poland and Hungary 58 per cent of Central and Eastern Europes. In Portugal, 80 per cent of the foreign investment occurs in Lisbon and environs, while almost 70 per cent in Spain goes to Madrid. It is generally possible to show a connection between regional indices of economic development and stock of investment of operating capital, and foreign investment has become an economic space-forming factor. The article uses the example of Hungary to examine connections between investment of operating capital and regional economic development. The authors present the spatial distribution of foreign investment, changes in this, and regional trends in economic growth, investment, sales, exports and employment. Statistical indices are used to examine the contribution of FDI to economic inequality and its space-forming role in Hungary.

Az Egyesült Államok fizetési mérlege nagy mértékű hiányt mutatott az utóbbi két évtizedben. Ez a folyamat jelentheti azt, hogy az ország a lehetőségein túl költ, de jelentheti azt is, hogy Amerika a „fellendülés oázisa”. Ez az esszé az amerikai fizetésimérleg- hiány fő okait elemzi, majd arra a kérdésre keresi a választ, hogy fenntarthatóe ez a deficit. Három dimenzióban mérlegel: 1. a nemzeti jövedelem- és a termékszámlákon alapuló hazai, 2. az áru- és szolgáltatásáramlásokon alapuló nemzetközi, valamint 3. a pénzügyi eszközök áramlásán és állományán alapuló nemzetközi síkon. Mindhárom megközelítés arra mutat rá, hogy ellentétben a világ sok országában mutatkozó fizetésimérleg-problémákkal, az amerikai helyzet több szempontból is megnyugtató az Egyesült Államok számára: a) az amerikai kötvények és részvények az egész világ kötvényeinek és részvényeinek hatalmas hányadát teszik ki, b) ezeket amerikai pénzben tartják számon, ami korlátozza a külföldi befektetők gyors kivonulási lehetőségét.* Journal of Economics Literature (JEL) kód: F21, F32, F34., The U.S. current account balance has been deeply in deficit in the last two decades. This process may mean that the country is ‘living beyond its means,’ but it may also mean that America is an ‘oasis of prosperity’. This essay considers the underpinnings of the large US current account deficit. It then tackles the question of whether the US current account deficit is sustainable. The paper considers three perspectives: 1) a domestic perspective based on national income and product accounts, 2) an international perspective based on trade flows in goods and services, and 3) an international perspective based on flows and holdings of financial assets. All three perspectives underline the specifics of the US situation. Unlike other countries that run huge current account deficits, the US need not be very worried by the situation, because a) American bonds and stocks represent such a huge share of the international bonds and stocks, and b) their values are denominated in US dollars, which constrains sudden withdrawals.

Az utóbbi két évben világszerte erõteljesen visszaestek a nemzetközi mûködõtõkekihelyezések. Ez azonban nem jelent teljes körû válságot, csupán rövid távú recessziót. A recesszió mindamellett élezi a közvetlen beruházásokért folytatott nemzetközi versenyt. A világ országai egyre fejlettebb eszközöket alkalmaznak a nemzetközi beruházások vonzására. Magyarország e téren jelenleg hullámvölgyben van. Ezt egyrészt a korábbi - elsõként való nyitásra, privatizációs stratégiákra és szubvenciókra alapozott - elõnyök eróziója okozza, másrészt pedig az Európai Unióba való belépésbõl eredõ változtatások igénye. A hullámvölgybõl való kilábalás nem könnyû, de megfelelõ „harmadik generációs” beruházásfejlesztéssel lehetséges. Ezen utóbbi növekvõ figyelmet fordíthat a magasabb hozzáadott értékû tevékenységekre, mint például a vállalaton belüli szolgáltató funkciókra. Mindennek a sikeréhez társadalmi konszenzus is szükséges a mûködõtõke-behozatal szükségességérõl és hasznosságáról.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21; F23; P26., The strong worldwide contraction of foreign direct investment flows over the last two years is a symptom of short-term recession rather than a full-fledged crisis. Nevertheless, this recession is sharpening the international competition for foreign direct investment. Countries are applying increasingly sophisticated tools to attract investment projects. In this respect, Hungary is currently losing steam compared with other countries. On the one hand, its historical lead - based on first-mover advantages, privatization strategies and incentives - is eroding. On the other, there is pressure to change investment-promotion procedures in the context of European Union enlargement. Picking up steam again is not easy, but it can be done through a ‘third-generation’ investment-promotion policy that focuses on attracting higher value-added activities such as corporate-service functions. The future success of investment promotion will also require social consensus on the usefulness and benefits of foreign direct investment inflows.

A tanulmány a kifelé áramló működőtőkére vonatkozó 2001-ben végzett magyarországi vizsgálat legfontosabb eredményeit ismerteti, és ahol lehet, tartalmazza a hasonló méretű országok (Csehország, Szlovénia, Észtország) megfelelő adataival való összevetést is. A szerzők először a beáramló és a kiáramló működőtőke főbb vonásait, illetve a közöttük levő esetleges kapcsolatot tárgyalják, majd a befektető vállalatok piacra lépési formáit, motivációit, a befektetések hatásait és a fontosabb problémákat, korlátozó tényezőket mutatják be a vállalati minta segítségével., The study presents the main findings of a survey of outward flows of operating capital, made in Hungary in 2001. Where possible, it also presents for comparison the data for other countries with similar parameters (the Czech Republic, Slovenia and Estonia). The authors begin by discussing the main features of the inward and outward flows of operating capital and the possible connection between the two. They go on to consider the forms and motives of market entry by investing firms, the effects of the investments made and the main problems and constraining factors, with the help of a sample of companies.

A kétrészes tanulmány a kockázatitőke-ágazat befektetőszervezeteinek egyes cso portjait hasonlítja össze. Empirikus módszerrel vizsgálja az alapítói háttér és a tőke erő feltételezett hatásait a magyar kockázatitőke-szervezetek magatartási jellemzői nek alakulására. Az első rész a magatartási jellemzők kiválasztásának szempont rendszerét, módszertani hátteret, valamint a magyar kockázatitőke-szektor alapvető jellemzőit és a vizsgálatba bevont egységeket mutatja be. Az empirikus eredmények összefoglalása és a következtetések megfogalmazása a második részben kap helyet., This two-part study compares various groups of investing organization in the venture- capital sector. The author examines empirically the presumed effects of founder background and capital strength on the development of the behaviour characteristics of Hungarian risk- capital organizations. The first part presents the system of criteria for choosing the behavioural characteristics, the methodological background, the basic features of the Hungarian venture-capital sector, and the units covered by the examination.

A magyar bankrendszerben meghatározó szerepet töltenek be a külföldi tulajdonban lévő, zömmel külföldi bankok által irányított hitelintézetek. A külföldi bankok egy része zöldmezős beruházással, más része a privatizáció keretében vásárlással szerezte tulajdonát. A szerző a bankok különböző csoportjainak összehasonlításával megvizsgálja, hogy a külföldi tulajdonosok befektetési, piaci és irányítási stratégiái, illetve a piacra lépés időpontja és módja miként befolyásolták a magyarországi érdekeltségeik teljesítményét. A sikeresség okai között kiemeli a korai piacra lépést, a széles körű piaci aktivitást, a rossz örökségek hiányát és a hazai menedzsment alkalmazását. A tanulmány második felében a szerző a külföldi bankok belépésének hatásait próbálja felmérni. A kedvező hatások három körét találja meghatározónak: a bankpiac monopolisztikus jellegének oldását és a verseny erősödését, a bankszektor minőségének javulását, valamint az ország tőkevonzó képességére gyakorolt pozitív hatást., The foreign-owned credit institutions, most of them controlled by foreign banks, play a decisive part in the Hungarian banking system. Some foreign banks obtained their properties by greenfield investment and some through privatization. By comparing the various groups of banks, the author sets out to examine how the investing, marketing and managing strategies of the foreign owners and the timing and method of market entry have affected the performance of their interests in Hungary. Among the reasons for success that she emphasizes are early market entry, broad market activity, absence of inherited problems, and employment of Hungarian management. The second half of the paper sets out to gauge the effects of the entry made by the foreign banks. The author identifies three decisive benefits: loosening of the monopolistic character of the banking market and strengthening competition, improvement of the quality of the banking sector, and enhancement of the country's ability to attract capital.

A gazdaságilag fejlett országok külföldi beruházásai az utóbbi évtizedekben gyors ütemben növekedtek, ugyanakkor munkanélküliségük legalábbis Európában nagyobb lett, béreik egyenlőtlensége fokozódott. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, nincs-e ebben valamiféle ok-okozati kapcsolat. Vajon nem a külföldi beruházások előretörése okozza-e a munkanélküliség makacsul magas színvonalát, növekedését és a béregyenlőtlenségek fokozódását? A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen hatással van az anyaország és a fogadó ország munkaerőhelyzetére a müködőtőke-áramlás, a külföldön megvalósított beruházások hogyan befolyásolják az érintett országok munkaerő-piaci helyzetét (a foglalkoztatás méretét, a foglalkoztatottak képzettség szerinti összetételét, a bérszínvonalat és a bérarányokat)., Foreign investment by the economically developed countries in recent decades has risen rapidly, but at least in Europe, unemployment has increased and pay inequality has widened. This naturally raises the question of whether there is some kind of causal relationship at work. Does the advance of foreign investment projects cause the persistently high and increasing level of unemployment and enhance the pay differentials? The study examines what effect the flow of operating capital has on the labour situation in the originating and receiving countries how investment abroad influences the labour market in the countries involved (the scale of employment, and the qualifications structure, pay levels and pay proportions of the employed).

Az elmúlt évek során több szerző is kísérletet tett arra, hogy elméleti keretbe foglalva oksági kapcsolatot találjon a privatizáció sajátosan magyar módszerei és a gazdasági stabilizáció sikere között. A tények közismertek: a nagyvállalatok többségét külföldi befektetők szerezték meg, a gazdasági növekedés stabilitását az export dinamikája adja. A posztszocialista privatizáció elméleti irodalma 19891990 táján sokféle receptet ajánlott azt, ami Magyarországon történt senki sem javasolta. Tíz év távlatából úgy tűnik, hogy az oksági kapcsolat hiányzó láncszemét Kornai János 1971ben írott Anti-equilibrium című könyvében találhatjuk meg. Ha újra átgondoljuk a neoklasszikus vállalati modell Kornai-féle kritikáját, akkor nyomban világossá válik, hogy a privatizáció elméleti megközelítései a közelmúltban mindvégig elfeledkeztek a növekvő hozadék tényének jelentőségéről., Several authors in recent years have tried to fit into a theoretical framework a causal connection between Hungary's specific methods of privatization and the success of its economic stabilization. The facts are generally known: most big enterprises were obtained by foreign investors and the stability of economic growth derives from the pace of exports. The theoretical literature on post-socialist privatization around 198990 offered several recipes, but no one recommended what actually ensued in Hungary. Ten years later, it seems as if the missing link in the causal chain can be found in the book Anti-Equilibrium , which János Kornai wrote in 1971. Rethinking Kornai's critique of the Neoclassical model of the firm, it immediately becomes clear that the theoretical approaches to privatization in recent years have all forgotten the importance of the fact of increasing returns.

Kínában a két évtizedes reformfolyamatnak és a nyitási politikának köszönhetően a gazdaság magas növekedési ütemet ért el, és a gazdasági struktúra jelentősen átalakult. Ehhez fontos belső és külső tényezők járultak hozzá. Ez utóbbiak közé sorolható a különböző formában beáramló külföldi működőtőke, amely nemcsak a tőkehiány pótlására alkalmas, hanem segíti a fejlett technológiához és a nemzetközi piacokhoz való hozzájutást is. A tanulmány alapvetően két kérdéskör vizsgálatával foglalkozik: egyrészt a külföldi működőtőke beáramlásának közelmúltbeli jellemzőjével, másrészt a külföldi működőtőke Kína gazdaságára gyakorolt hatásával.

A nyolcvanas évek végétől Magyarország a külföldi működőtőkére alapozott modernizáció útjára lépett. 1999 végéig összességében közel 20 milliárd dollár működőtőke érkezett az országba. Ez a volumen a közép- és kelet-európai átalakuló régióban abszolút értékben is kiemelkedőnek tekinthető, egy főre számítva pedig egyértelműen a legmagasabb. Az elmúlt tíz évben Magyarország hatékony és autonóm befektetésösztönzési rendszert alkalmazott/alkalmazhatott, amelyben az általános kedvező befektetési klímán kívül jelentős szerepük volt a különböző kedvezményeknek és a privatizációnak. A kilencvenes évtized utolsó éveire Magyarországon lezárult a tőkebevonás első szakasza, s több szempontból is új időszak kezdődött, amikor a befektetésösztönzési rendszernek új feltételeknek és követelményeknek WTO-, OECD-tagság, EU-csatlakozás kell megfelelnie. A cikk a nemzetközi működőtőkeáramlás jellegzetességeinek és a befektetésösztönzés különböző rendszereinek bemutatása után felvázolja a magyarországi sajátosságokat, s javaslatokat tesz a jövőben követhető ösztönzési rendszerre., Hungary embarked in the late 1980s on a course of modernization based on imports of foreign operating capital. Almost USD 20 billion of such capital had entered the country by the end of 1999. That volume is exceptional in absolute terms for the transforming region of Central and Eastern Europe and by far the highest in per capita terms as well. Hungary has been applying an effective and autonomous system of investment incentives in the last ten years. Apart from fostering a generally favourable climate for investment, this assigns a big role to various concessions and to privatization. In the late 1990s, Hungary concluded the first phase of capital imports. A new period began in several respects, since the investmentincentive system now has to satisfy new conditions and requirements, deriving from the country's WTO and OECD membership and aspirations to accede to the EU. The article outlines the characteristics of the international flows of operating capital and the various systems of investment incentives, before describing the features specific to Hungary and making some recommendations for an incentive system to be followed in the future.

Egy ország nemzetközi versenyképességét sokszor külkereskedelmének áruszerkezeti összetételéből ítélik meg. A cikk bemutatja, hogy az EU-ba irányuló magyar kivitel szerkezetében jelentős változások mentek végbe a kilencvenes években, annak technológiai összetétele rendkívül nagymértékben korszerűsödött. Ugyanez a spanyol kivitelre nem mondható el. Jelentősen nőtt ugyanakkor mindkét országban az iparágon belüli kereskedelem, amit a termékminőség javulása kísért. E tendenciák mögött Magyarország esetében a külföldi működőtőke hatása áll, Spanyolországban ugyanez kevésbé mutatható ki., The product composition of foreign trade is frequently used as an indication of a country's international competitiveness. The study shows that the structure of Hungary's exports to the EU in the 1990s underwent considerable changes, including a rapid improvement in technological composition. The same does not apply to Spain's EU exports. However, intraindustry trade increased strongly in both countries, accompanied by an improvement in product quality. In Hungary's case, these trends have been influenced by the foreign direct investment, whose effects are less evident in Spain.

A cikk a globalizáció három alapvető jelentőségű vonulatának, a nemzetközi kereskedelem bővülésének, a külföldi közvetlen beruházások szélesedésének és a nemzetközi migrációnak (munkaerő-vándorlásnak) a foglalkoztatásra és a bérekre gyakorolt hatásával foglalkozik a magasan fejlett országokban. A szerző elsősorban a magasan fejlett országoknak az alacsonyan fejlett (alacsony bérű) országokkal fenntartott kapcsolatát elemzi., The article discusses the impact of the three basic trends of globalization the expansion of international trade, the widening of foreign direct investment, and of the international migration of labour on employment and wages in the highly developed countries. From the viewpoint of the subject the relationship maintained by the highly developed countries with the underdeveloped (low-wage) countries is of particular importance. The special questions of agriculture have been neglected by the authoress.

A cikk a külföldi tőke külkereskedelemre gyakorolt hatásait térképezi fel Szlovéniában, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában az 19931996 közötti időszakra koncentrálva. A külföldi tulajdonrészesedésű vállalatok általában mind a négy országban exportintenzívebbnek bizonyultak, mint hazai társaik, és nagy számban vannak jelen kivitelorientált feldolgozóipari alágazatokban. A kivitel legfőbb iránya az Európai Unió, ezért a cikk részletesen vizsgálja a külföldi tőke hatását az EU-val folytatott külkereskedelem termékszerkezetére. Megállapítható, hogy e területen megnyilvánuló komparatív előnyök változóban vannak, ami mögött a szakképzett munkaerő fokozott kihasználása áll. Magyarország e tekintetben és más szempontból is a többi országtól különbözőnek mondható., The article surveys the impact of foreign capital on foreign trade in Slovenia, Hungary, the Czech Republic, and Slovakia, concentrating on the years between 1993-1996. The firms with foreign ownership participation proved in general to be more export-intensive than the domestic ones and the former are present in large numbers in the export oriented manufacturing branches. The main direction of exports is the European Union and this is why the article examines the impact of foreign capital on the product patters of trade with the EU. It may be established that the comparative advantages manifest in this field are changing, and behind this phenomenon the increased use of skilled labour can be found. In this respect, and also in others, Hungary may be said to differ from the other countries.

A magyar nemzetgazdaság a kilencvenes években óriási átalakuláson ment keresztül. A válságot követő kilábalás és az új bár folyamatosan átalakuló gazdasági struktúrában meginduló dinamikus növekedés egyik fő tényezője a jelentős mértékű beruházás volt. Ez tette lehetővé az elavult és nem prosperáló ágazatokban az állóeszközvagyon cseréjét, modernizációját. A szerzők a rendszerváltás idejére lelassult, majd a kilencvenes években dinamikusan növekvő beruházások szerkezetét, motívumait és finanszírozását elemzik, és ezeket összevetik a vállalkozások várakozásaival. Ezt követően megvizsgálják a külföldi tőke szerepét a tömeges privatizáció és a nagy mértékű működőtőke-beáramlás időszakában. Megállapítják, hogy a vállalkozói beruházásokban erősödött a külföldi részvétel, s az időszak elején az állami közvetlen és közvetett beruházások részben kompenzálták a vállalkozói beruházások visszaesését, majd csökkenésükkel visszafogták a beruházási volumen dinamikusabb növekedését., The Hungarian economy underwent huge changes in the 1990s. One of the main factors behind the recovery from the crisis and the dynamic rate of growth under the new, though constantly changing economic structure was the sizeable volume of investment. This meant that the stock of fixed assets in obsolete and waning industries could be changed and modernized. The authors analyse the structure, features and financing of this investment activity, which slowed during the change of system and then grew rapidly during the 1990s, and compare these with the expectations of firms. They go on to examine the role that foreign direct investment played in the period of mass privatization and major inflows of operating capital. They establish that foreign involvement in corporate investment increased. At the beginning of the period, direct and indirect state investment partly offset the decline in corporate investment. Later, a reduction in state investment was the means by which the dynamic growth of investment volume was kept in check.

A működőtőke-beáramláshoz kapcsolódó előzetes felfokozott várakozások nem mindenben teljesültek. Az újabb vizsgálatok szerint a magyar külkereskedelmi mérleg hiányáért fokozódó arányban felelősek a részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő cégek. Az általuk okozott deficit összefüggésben áll többek között a piacszerző beruházásokkal és a profitkivonás rejtett formáival. A szóban forgó cégek véleménye szerint sok esetben nem kielégítő a hazai beszállítók rugalmassága, termékeik minősége és a határidők betartása sem, ezért gyakran lecserélik őket külföldiekre. Az újabb empirikus felmérések további tanulsága, hogy a külföldi működőtőkeberuházások korábbról ismert formái (gyarmati típusú, külkereskedelem-helyettesítő, külkereskedelem-teremtő) mellett egy új is körvonalazódik. Ennek fő motívuma, hogy a posztszocialista privatizáció során . mind a zöldmezős beruházásokhoz, mind a máshol szokásos akvizíciós árakhoz képest . viszonylag olcsón lehet termelő- és kereskedelmi kapacitásokhoz jutni., The preliminary expectations towards the inflow of direct capital investment have not come true in every respect. According to latest investigations the various firms owned entirely or partly by foreigners are increasingly responsible for the deficit of the Hungarian balance of trade. The deficit caused by them is related, among other things, to the investments made with the aim of acquiring markets and to the concealed forms of profit transfer. According to the opinion of the firms in question the flexibility of domestic suppliers is in many cases not satisfactory, nor is the quality of products and the observance of terms. This is why they are frequently exchanged for foreign ones. A further lesson from new empirical surveys is that beside the formerly known forms of direct foreign investment (of colonial type, substituting foreign trade, creating foreign trade) also a new one is taking shape. Its main motive is that in the course of post-socialist privatization productive and trade capacities can be acquired relatively cheaply compared to both the green-field invemestments and the elsewhere usual prices of acquisition.

A cikk kérdőíves felmérés eredményei alapján szeretné igazolni, hogy a külföldi tőkével Magyarországon működő vállalatok nem kezelhetők homogén csoportként, mert befektetési motivációik, a tevékenységüket befolyásoló negatív és pozitív tényezők különbözők. E tényezőket az általunk elemzett vállalati kör három, jól elkülöníthető csoportjára nézve vizsgáltuk. A csoportképzés alapja a vállalatok exportorientáltsága volt, aminek az ad jelentőséget, hogy a vegyes vállalatok exporttevékenysége egyre meghatározóbbá válik Magyarországon., Relying on the results obtained from a survey based on questionnaires the authors wish to prove that the firms operating in Hungary with foreign capital must not be treated as a homogeneous group, because their investment motivations, the negative and positive factors influencing their activities are different. These factors were analysed through three well delimited groups of enterprises. The basis of grouping was the export orientation of firms, its importance underlined by the fact that the export activities of companies in joint ownership are becoming ever more significant in Hungary.

A tanulmány célja kettős: egyrészt összefoglalja azokat a legfontosabb elméleti eredményeket, amelyek a nemzetközi működőtőke-áramlásokat igyekeztek leírni, értelmezni. Mivel az elmúlt 10-15 év folyamán a tőkeáramlásnak és a külföldi befektetések működésének a korábbiaktól lényegesen eltérő feltételei alakultak ki, az új jelenségeket a hagyományos áramlási elméletekkel nem lehet kielégítően magyarázni. Ezért a szerző a dolgozat második részében a legfontosabb újdonságokat veszi sorra, majd ismerteti a tőkeáramlással és működéssel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket, főként azokat, amelyek az átalakuló országok szempontjából lényegesek., The study’s purpose is twofold: on the one hand it sums up the most important theoretical findings with the aid of which efforts were made to describe and interpret the international direct capital flows. Since in the last 10-15 years conditions essentially differing from the earlier ones developed for the flow of capital and foreign investments, the new phenomena cannot be satisfactorily explained with the traditional flow theories. This is why in the second part of the study the author lists the most important novelties and then reviews the latest research findings related to capital flows and their operation, mainly those which are important from the viewpoint of the transforming countries.

A tanulmány a hazai feldolgozóiparba 1993 végéig áramlott közvetlen külföldi befektetések keresztmetszeti elemzése alapján vizsgálja a közvetlen befektetések alakulását meghatározó főbb tényezőket. A vizsgálat eredményei nem mondanak ellent azoknak az elképzeléseknek, amelyek szerint a külföldi befektetőket vonzza a viszonylag olcsó, képzett munkaerő, valamint befektetéseik révén igyekeznek elkerülni a hagyományos kereskedelmi korlátozásokat. Azt is sikerül megmutatni, hogy a vizsgált időszakban a beáramló külföldi befektetésekre statisztikai értelemben is kimutathatóan jelentős vonzerőt gyakorolt az egyes tevékenységek (lég)szennyezés-intenzitása. Az eredmények azonban nem támasztják alá azokat a hipotéziseket, amelyek a külföldi befektetők hazai szerepvállalásának magyarázatában az 1989 előtti termelési kapcsolatok, illetve a hazai piacon elérhető domináns piaci pozíció jelentőségét emelik ki., Relying on a cross-section analysis of direct foreign investment into the Hungarian manufacturing industry until the end of 1993 the study examines the main factors determining the development of direct investments. The results do not contradict the assumption that the foreign investors are attracted by the relatively cheap and well trained labour as well as that through their investments they make attempts at circumventing the usual trade restrictions. It could also be shown successfully that the inflow of foreign capital was significantly drawn also by the air pollution intensity of some activities. But the results do not support the hyptoheses which underline in explaining why foreign investors undertake a role in Hungary the importance of production relations prior to 1989 and of the dominating market position attainable on the Hungarian market.