Search

Dr. Csáki György egyetemi tanár régóta foglalkozik a globális pénzügyi piacok működésével és a fejlődésgazdaságtannal. Az interjú apropóját Magyarország kínai hitelfelvétele adta, ennek kapcsán kérdeztük a szakértőt a nemzetközi pénzügyi folyamatokról, a COVID-válság idején jelentősen eladósodott országok pénzügyi kezeléséről és a nagy pénzügyi központok monetáris politikáiról. További kérdés, hogy számít-e az 1980-as évekhez hasonló pénzügyi válságra.

Tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a tudásalapú gazdaság korszakában milyen fejlődési utakat járhat be jelenlegi fejlettségi szintjének fényében a hazai szakképzés. Ennek érdekében a hazai szakképzés történetének áttekintését és annak jelenlegi állapotát – területi differenciáltságát és a gazdasági fejlettséghez kötődő kapcsolatának vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a magyar szakképzés évszázados jellemzője a területi különbségek fennállása, az egyes területek ágazati struktúrája meghatározó a szakképzés fejlődésében. A felzárkóztatási folyamatban a szakma műveléséhez szükséges ismeretek és a szakmai kultúra átadása egyaránt fontos a szakképzés fejlesztésében, illetve a lemorzsolódás visszaszorításában. In our study, we sought to answer the question of what development paths vocational education and training can take in the era of the knowledge economy, given its current level of development. To this end, we reviewed the history of vocational education and training in Hungary and examined its current state - its spatial differentiation and its relationship to economic development. As a result of the study, it can be concluded that the existence of regional differences is a centuries-old characteristic of Hungarian vocational education and training, and the sectoral structure of each region is a determining factor in the development of vocational education and training. In the process of catching up, the transfer of skills and professional culture is important both in the development of vocational education and in reducing drop-outs.

A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai középfokú agrárszakképzés alapvető tendenciáit, és bemutassa, hogy az agrárszakképzésben a vállalkozóvá válást milyen módon támogatja a középszintű szakképzés. A tanulmány kiinduló hipotézise, hogy az agrárium fejlődésében az automatizáció és a digitalizáció mellett ugyanolyan fontosságú az ökológiai gondolkodás, ami csak akkor lehet sikeres, ha össze tud kapcsolódni egy új típusú gazdálkodási kultúrával, a piaci és a vállalkozási képességek, beleértve a marketing és a szervezetfejlesztés ismeretkörét is erőteljesebben jelennek meg a mezőgazdasági tevékenységben. The aim of the paper is to show the main tendencies in the vocational and educational training in the agriculture at the grammar schools and beside it to analyze the education of the entrepreneurial skills and knowledge. The main tenet of the paper is the development path of the agriculture is not just the automation and digitalization but the ecological viewpoint. This last point needs a more comprehensive perspective from the farmers especially referring to the entrepreneurial skills including the marketing and organization behavior.

Jelen összefoglaló elméleti alapját a képességhármas adja: az elmélet szerint a gyors növekedéshez három terület összehangolt szervezeti változása szükséges: „az üzleti modell a termelési képességek és a készségformálás. A három terület nem alkotórésze a növekedésnek, sem külön-külön, sem együttesen, hanem egyetlen fejlesztési folyamat egymástól függő alrészei.” (BEST 2019) „Olyan szakpolitikák, amelyek egymástól elkülönülten, önállóan célozzák a termelési képesség, a vállalatok növekedésének és készségformálásának előmozdítását, nem lesznek sikeresek” (BEST 2019)

Dolgozatunk fő célja a jelenleg a budapesti vendéglátóipari és egészségügyi szakképzésben részesülő diákok jövőjének, szakmai kilátásainak vizsgálata. Középpontba a technológiai fejlődés okozta jövő- és jelenbéli változások és a szakmák kapcsolatát helyeztük a jövőbeli munkavállalók és munkáltatók szempontjából. Ennek felderítése érdekében először a szakmák múltját és lehetséges jövőképét mutatjuk be, és kitekintünk a már jelenleg is elterjedőben lévő technológiai változásokra. A szakmák jelenlegi megítélését és helyzetét kompetenciamérések, bérezésre és a foglalkozások presztízsére vonatkozó adatok alapján mértük föl. A kvantitatív feltérképezés mellett készült egy kvalitatív kutatás is, mely során a kínálati és keresleti oldal észrevételeit, a szakmák jelenlegi helyzetét és az érintettek jövőképét vizsgáltuk meg. Dolgozatunk végső következtetése, hogy a vizsgált szakmák a technológiai környezet fejlődésének követésében elmaradottak, szakemberei sokszor nem tudnak lépést tartani a kor igényeivel, azonban vannak lehetőségek ennek javítására.

A Budapesti Corvinus Egyetem A jövő vállalkozásai Budapesten című intenzív heti tárgya keretében a hallgatók azt vizsgálták meg, hogy egy OpenLab típusú vállalkozást hogyan lehet fenntarthatóvá tenni üzletileg, és milyen társadalmi-gazdasági szükségleteknek kell meg felelnie. Alapvetően két kerületben vizsgálódtak a hallgatók: a XI. kerületben, ahol ennek az új közösségi térnek a kialakítása már el is kezdődött és az V. kerületben, ahol annak átültethetőségét vizsgálták. Ennek érdekében a diákok felmérték, hogy a különböző korosztályok, generációk Budapesten milyen műszaki-termelési kultúrával rendelkeznek, illetve mire lenne szükségük ahhoz, hogy befogadják az új technológiát. A hét során ven-dégelőadók segítették a diákok munkáját, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu-dományi Egyetem hallgatóival is párbeszéd alakult ki, akik műszaki vonatkozásban már ismerték a XI. kerületben induló Art & Tech Centert.