Search

Az Enchytraeidae (Oligochaeta, Annelida) családba tartozó kistestű televényférgek, fontos szerepet töltenek be sok ökoszisztémában. Rendkívül érzékenyek az antropogén stresszfaktorokra, mégis sokáig elhanyagolták őket, mint tesztállatokat. Az Enchytraeus Reprodukciós Teszt (ERT) különböző kémiai anyagok hatásvizsgálatára, valamint talajminőség megállapításához fejlesztették ki. A kidolgozott új módszer révén lehetőség nyílt a korábbi, különböző tesztek eredményeiben megfigyelhető nagy változatosság csökkentésére, valamint tanulmányozhatóvá vált a televényférgek különböző antropo­gén stressz­faktorokkal szemben mutatott érzékenysége. Az ERT alapján dolgoztak ki és fogadtak el több szabványosított teszteljárást (ASTM E 1676-97; ISO 16387; OECD 220). Mindezek mellett folyamatban van új eljárások kidolgozása is, melyek egyrészt a televényférgek magatartás vizsgálatán, másrészt a bioakkumulációs hatásokon alapulnak. A számos különböző kísérlet, a már elfogadott és a még folyamatban lévő nemzetközi szabványok mind-mind megerősítik, hogy ez az állatcsoport (Enchytraeidae) és ezen belül is alapvetően három faj ( E. albidus, E. crypticus és E. luxuriosus ) különösen alkalmas talajokon végzett ökotoxikológiai tesztekre.

Az ökotoxikológiai tesztek a talaj össz-toxicitását, a hatások eredojét mutatják meg, és általuk ismeretlen összetételu anyagok hatása is mérheto. Az ún. direkt tesztek során a tesztszervezet közvetlen kontaktusba kerül a talajjal, míg a kivonatot alkalmazó tesztek elsosorban arra alkalmasak, hogy csapadékvíz vagy felszín alatti víz hatására bekövetkezo kimosódást és terjedést vizsgáljunk. A direkt tesztek, egyértelmu reprezentativitásuk mellett, rendelkeznek egy jelentos hátránnyal: jelentos expozíciós idovel dolgoznak (4-8 hét). Éppen ezért elsodleges célunk az volt, hogy megvizsgáljuk egy vizes oldattal dolgozó teszt, a ToxAlert mennyire alkalmas talajszennyezettség minosítésére. Mintaterületként egy alumíniumipari veszélyeshulladék-lerakó környezetét jelöltük ki, a területrol feltételeztük, hogy a lerakó fennállása alatt elszennyezodött. A ToxAlert teszt alapelve a biolumineszcencia, az alkalmazott tesztszervezet a Vibrio fischeri (biolumineszcens baktérium). Toxikus hatásra bioluminesz-cencia-gátlás következik be. A ToxAlert teszt megbízhatóságának ellenorzésére alkalmazott vizsgálatok a Folsomia candida és Enchytraeus albidus tesztek, ill. talajzoológiai vizsgálatok voltak. A fonálféreg-együttesek jellemzésére az abundancia és genusszám értékek, valamint a Maturity Index szolgált. Az eredmények értékelésébol kitunik, hogy a Folsomia candida, ill. az Enchytraeus albidus laboratóriumi reprodukciós tesztjeiben mért paraméterei alapján nem sikerült távolsághatást kimutatni. A fonálféreg-közösségek elemzése során sem sikerült szennyezettséget egyértelmuen megállapítani, az abun-dancia értékek és a taxonszámok egyaránt megfelelnek a hasonló agrárterületeken mért adatoknak. A ToxAlert teszt eredményei alapján a lerakó szomszédságában két összefüggo szennyezett területet is sikerült lehatárolni, amely a lerakó jelentette környezeti kockázatra enged következtetni. Végso megállapításként elmondható, hogy a ToxAlert teszt alkalmasnak bizonyult veszélyeshulladék-lerakók környezetterhelésének minosítésére, így a kármentesítés elso, diagnosztikai fázisában ez a teszt fontos szerepet kaphat.

Krónikus toxicitási vizsgálatokat végeztünk laboratóriumban a közönséges televényféreg (Enchytraeus albidus) faj segítségével egy 1991 tavaszán beállított mikroelem-terhelési szabadföldi tartamkísérlet szántott rétegébol származó talajokon. Hét elem - a Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn és a Se - hosszú távú hatásait teszteltük a faj mortalitásán és reprodukciós képességén. A kísérletben alkalmazott elemeknek (Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn, Se) a talajba kerülésüket követoen 7 évvel is van kimutatható hatása a toxicitási tesztekben vizsgált paraméterekre. Megállapítottuk, hogy a szelén növekvo koncentrációi a mortalitást és a reprodukciós képességet is szignifikánsan csökkentik. A vizsgált talajtípuson a LOEC érték 2 mg/kg NH4-acetát + EDTA-oldható Se volt. A legmagasabb koncentrációban (810 kg/ha) kijuttatott hat nehézfém (Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn) hét évvel a kezelés után a közönséges televényféreg mortalitására nincs statisztikailag igazolható hatással, ugyanakkor a reprodukciós képességet szignifikánsan csökkentik. Alacsonyabb koncentrációban (270 kg/ha) statisztikailag kimutatható hatása már csak a cinknek van, amely a reprodukciós képességet csökkenti.

A dolgozatban áttekintjük a talajban élő állatok és az arbuszkuláris mikorrhizagombák (AM-gomba) közötti sokféle kapcsolatrendszert. Várható, hogy a klímaváltozások következtében növekszik a száraz időszakok gyakorisága. Ilyen körülmények között a mikorrhiza-gombák jelentősége a növények tápanyag- és vízfelvételében a jelenlegi állapothoz képest növekedni fog. Célunk, hogy bemutassuk az állatok hatását az AM-gombákra és ezen keresztül a növényi tápanyagfelvételre, valamint a növények növekedésére. A különböző talajlakó állatfajok hatása az AM-gombákra egyidejűleg lehet pozitív és negatív is, ezért a hatások eredőjeként tapasztalt jelenségek magyarázata sokszor igen bonyolult.